A korszerű terápiák segítségével a pszoriázis hatékonyan kezelhető, tartósan kontroll alatt tartható, és a középsúlyos és súlyos pikkelysömörben szenvedő emberek esetében akár tünetmentessé is tehető – hívták fel a figyelmet az október 29-ei Pszoriázis Világnap alkalmából megtartott mai sajtótájékoztatón a Magyar Dermatológiai Társulat képviselői, bőrgyógyász szakemberek. A szakértők hangsúlyozták: a fizikailag és pszichésen is megterhelő, hazánkban 150-200 ezer embert érintő pikkelysömör élethosszig tartó, de jól kezelhető betegség. Ehhez a hazai pszoriázis biológiai terápiás centrumokban elérhető a modern, hatékony kezelések teljes palettája, például a betegség tünetmentesítésében áttörésnek tekintett biológiai terápia is. A szakemberek szerint az állami ellátás részét képező, tb-finanszírozott pszoriázis centrumok széles körű megismertetése áttörést hozhat a súlyos betegséggel vagy terápiás kilátástalansággal küzdő páciensek életében. Egy friss hazai kutatásból ugyanis az derült ki, hogy a több mint 20.000 hazai középsúlyos/súlyos pikkelysömörös beteg 20 százaléka nem tudja, hogy léteznek a betegségre specializált centrumok, illetve négy páciens közül mindössze egy járt már ilyen helyen.

Az emberi szervezet elsődleges és legfontosabb energiaforrása a szénhidrátokból származó glükóz. Azonban ha nem fogyasztunk elég szénhidrátot, a szervezetünk a szükséges energia előállítása érdekében a zsírraktárainkhoz fordul. A zsírok ketontestekké való lebontása egy alternatív energiaforrás a szervezet számára, amely segítségével akár az agyunk energiaszükségletét is képes rövid távon kielégíteni. Tartósabb éhezés során így próbálja megvédeni magát az emberi szervezetet és átmenetileg megoldást biztosítani az energiaigény kielégítésére.

Egyre több nő panaszkodik arról, hogy a koronavírus ellen kapott oltás után problémák adódnak a menstruációs ciklusával. Szakértők szerint ettől nem kell megijedni, ám ha 2-3 hónapnál tovább is fennál a cikluszavar, érdemes orvoshoz fordulni.

A népi gyógyászatban régóta használt gyógynövények manapság reneszánszukat élik: vesszük, esszük, isszuk, kenjünk, párologtatjuk. Ám nagy kérdés, hogy nem árt-e többet, mint használ, ha ezekhez a természetes – és ennél fogva sokak szerint teljesen veszélytelen – gyógymódokhoz fordulunk a klinikai vizsgálatokban bevizsgált gyógyszerek helyett. A kérdésre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni. Az ezzel kapcsolatos dilemmákba dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának tanszékvezető docense avat be bennünket, akivel Matics Kata, az Intima.hu női egészségportál alapítója beszélgetett.

Az elmúlt több mint másfél évben számos új információval gazdagodtunk a COVID- (koronavírus) fertőzésekre vonatkozóan. Nagyon hamar kiderült, hogy vannak olyan betegcsoportok, akik az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek mind a megfertőződésre, mint pedig a kedvezőtlen kimenetelekre. Kockázati tényezőnek bizonyult többek között a rosszindulatú daganatos betegség fennállása is. Videóbeszélgetésünkben Prof. Dr. Torzsa Péter családorvost (Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék) és Dr. Mühl Dorottya klinikai orvost (Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) kérdezte az Intima alapítója, Matics Kata arról, milyen speciális szempontokat kell figyelembe venni az orvosnak, ha alapbetegsége folytán nagy kockázatú betegnél kell megterveznie a COVID-fertőzés kezelését.

A koronavírus járvány 4. hullámának kapujában, szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy kiket veszélyeztet a legjobban a súlyos lefolyású koronavírus fertőzés, miért kell rájuk jobban figyelni, illetve milyen kezelési módok állnak már hazánkban is rendelkezésre magas kockázatú (pl. magas vérnyomással, emlődaganattal, stb.) betegséggel élőknek. Dr. Mühl Dorottya klinikai orvos és Prof. Dr. Torzsa Péter családorvos válaszol a legfontosabb kérdésekre!

A hüvelyszárazságról még mindig sokan vélik úgy, hogy az legfeljebb az idősebb nőknek okoz problémát – a női hormonok megfogyatkozása miatt. Holott életkortól függetlenül hosszabb-rövidebb időre bármikor kialakulhat hormonszintcsökkenés. Nem árt tehát tudnod, hogy létezik olyan, ráadásul hormonmentes segítség, amely akár hosszabb távon enyhítheti a hüvelyszárazság okozta panaszokat.

Erre a kérdésre nem tudok válaszolni – mondogatjuk, ha valakitől nem eléggé célirányos vagy pontos kérdést kapunk. Amikor orvoshoz megyünk, tőle is azt várjuk, hogy válaszokat kapjunk kérdéseinkre, miközben nem biztos, hogy előre átgondoljuk, mit is szeretnénk megtudni. Ha az iménti mondatokat olvasva magadra ismersz, akkor te is abba a 92 százalékba tartozol, akinek segítséget nyújthat az orvossal való találkozásra, ha a felkészülésben kap egy kis segítséget. 

Digitálisan megfogni a páciensek kezét, végig vezetni őket a panaszok felmerülésétől azok megoldásáig, a lehető leggyorsabb és legrövidebb úton – ez a titka a február óta piacon lévő T-DOC hibrid egészség platformnak. Az ötlet egy háziorvos fejéből pattant ki, aki sok évnyi telefonos orvosi ügyeleti tapasztalattal a háta mögött azt szerette volna megelőzni, hogy az emberek az internetet kutatva „diagnosztizálják” magukat. Olyan online platformot indított, ahol az azonnali telefonos orvosi ügyelettől, a szakorvosi másodvéleményen át az orvos-beteg találkozóig minden elérhető.

„Endometriózisra utaló tüneteim vannak, melyekre az orvosom azt mondta, hogy feltáró műtétre lesz szükségem a diagnózis érdekében. Igen ám, de az államiban idén már nem jutok sorra, magánt pedig nem tudom kifizetni. Mit tegyek?? Hogy élem túl a hónapról-hónapra egyre erősödő, napokig tartó fájdalmat?" Ilyen és ehhez hasonló történetekkel van tele a közösségi média és jutnak el hozzánk is a kétségbeesett betegek, amire igyekeztünk valamilyen támogató megoldást találni. Cikkünkben körbejárjuk az egészségbiztosítás lehetőségeit és korlátaiat, mely talán segítséget nyújthat a betegúton levőknek és egészségeseknek egyaránt.