Az új típusú koronavírus (COVID-19) terjedésével egyre több kismama is megfertőződik világszerte. A betegség lefolyása jelen tudásunk szerint hála Istennek nem komolyabb a várandósság alatt, mint a nem terhes populációban. A járvány kezdetén a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magzatokra nincs veszélye a fertőzésnek, hiszen a kórokozó a méhlepényen nem tud átjutni. Sajnos az idő előrehaladtával, - bár továbbra is úgy tűnik, hogy a lepény a magzatot megvédi a fertőzéstől, egyes új kutatási eredmények alapján mégis úgy tűnik, hogy a magzatra veszélyes lehet.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság készített egy összefoglaló anyagot, amiből megtudhatjuk, hogy mi a különbség a COVID gyorstesztek között, melyiket mikor érdemes használni és mit mutatnak az eredmények. 

Több mint egy év telt el azóta, hogy Kínában azonosították a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által előidézett 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19). A SARS-CoV-2 gyorsan elterjedt a világban, jelentős megbetegedéseket, halálozást és társadalmi zavart okozva. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által legutóbb engedélyezett két COVID19 elleni vakcina a pandémia végének reményét keltette, de a vakcina rendelkezésre állását, elosztását és a vele kapcsolatos bizonytalanságot érintő kihívások, valamint a vakcina csökkent hatékonyságát vagy a természetes immunitás legyőzését kiváltó variánsok megjelenése valószínűsíti a SARS-CoV-2 további terjedését.

A koronavírus járvány idején a kismamáknak jobban kell figyelniük egészségükre, mint általában. De milyen egyéb vírusok veszélyeztethetik a magzatot?

Ahogyan az lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, és a sokakat érintő problémára pofon egyszerű módszereket kínáló megoldások. Ezt a fontos és hasznos összeállítást az Egészségkommandó készítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra engedélyezett mRNS-vakcinákkal szembeni egyik fő kritika a fejlesztés gyorsasága. Mehet-e a gyorsaság a minőség rovására? Elmaradhattak-e fontos vizsgálatok annak érdekében, hogy az oltóanyag mielőbb elérhetővé váljon? Ad-e okot aggodalomra vagy bizalmatlanságra a folyamat gyors üteme vagy bátran vállalhatjuk az oltást a magunk és környezetünk mielőbbi védettsége érdekében? Kérdéseinkre dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium virológus kutatómunkatársa ad választ.

Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvossal készített videóban hasznos tanácsokat kaphattok mind a várandósság idején fellépő, mind azon kívül tünetek kezelésével kapcsolatban, külön kiemelve, hogy mikor nem szabad várni, hanem menni kell orvoshoz.

A COVID-19 világjárványnak csak egyetlen aspektusa, hogy a koronavírus-fertőzésben emberek milliói betegednek meg és százezrek halnak meg. A pandémia hatással van a gazdaságra, új szokásokat alakít ki (gondoljunk csak az újfajta “kézfogásra” vagy a maszkviselésre), amelyek egy része vélhetően a járvány után is velünk marad.

2020 márciusa fordulópont volt mindannyiunk életében. Hazánkba ekkor érkezett meg és állította feje tetejére megszokott világunkat a COVID-19 vírus, melyről bár napról napra több információt tudunk meg, egészségügyi végzettség nélkül egyre nehezebb megértsük, mivel is állunk szemben, milyen hatással van és lehet egészségünkre, ahogy az is, miért változik ilyen gyorsan a tudomány álláspontja, és egyáltalán: milyen információkat hihetünk el a koronavírussal kapcsolatban.

A citológiai szűrések elmaradnak, de a rosszindulatú betegségben szenvedőket továbbra is kezelik. Az apák ugyan bemehetnek a szülőszobára, de jobban tennék, ha kint maradnának – javasolja Dr. Németh Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, aki az Intima.hu női egészségportálnak adott interjút arról, miképpen változik az ellátás a koronavírus következtében osztályukon.

Nőgyógyászati vizsgálat, méhnyakrák- és HPV szűrés, babamozi, meddőségi konzultáció, STD szűrés, ultrahang, bőrgyógyászat, endokrinológiai konzultáció – bár a magán egészségügyi szolgáltatók egy része a koronavírus járvány miatt bezárt, még most is vannak olyan ellátók, ahol a felsorolt szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatok személyesen is elérhetők az érdeklődők számára. Egy magyar startup pedig abban is segít, hogy egymással összehasonlíthatóak legyenek a szolgáltatások árai.

Az elmúlt több mint másfél évben számos új információval gazdagodtunk a COVID- (koronavírus) fertőzésekre vonatkozóan. Nagyon hamar kiderült, hogy vannak olyan betegcsoportok, akik az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek mind a megfertőződésre, mint pedig a kedvezőtlen kimenetelekre. Kockázati tényezőnek bizonyult többek között a rosszindulatú daganatos betegség fennállása is. Videóbeszélgetésünkben Prof. Dr. Torzsa Péter családorvost (Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék) és Dr. Mühl Dorottya klinikai orvost (Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) kérdezte az Intima alapítója, Matics Kata arról, milyen speciális szempontokat kell figyelembe venni az orvosnak, ha alapbetegsége folytán nagy kockázatú betegnél kell megterveznie a COVID-fertőzés kezelését.

A koronavírusfertőzöttek zöme mérsékelt légúti tüneteket tapasztal a betegség során. A Covid-19 oki terápiájára (azaz a vírus elpusztítására az emberi szervezetben) nem áll rendelkezésre olyan hatóanyag, amely megfelelően hatásosan, ugyanakkor biztonságosan lenne alkalmazható vény nélküli gyógyszerként. 

Vajon alaptalan a félelmünk, vagy nem baj, ha felkészítjük a házi patikánkat egy esetleges nagyobb járványra? Dr. Dér Péter gyógyszerészt kérdeztük a koronavírussal kapcsolatban. 

Mi történik velünk? Hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott körülményeinkhez? Körtvélyesi Bori lifecoach-val beszélgettem arról, mit tehetünk magunkért a saját és családunk lelki békéjének megteremtéséért ezekben a napokban.

December folyamán két mRNS alapú oltóanyag is forgalomba hozatali engedélyt kapott a SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra. A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztéseként kidolgozott vakcina, illetve a Moderna gyógyszergyár által fejlesztett oltás hatásossága és biztonságossága éppúgy bizonyított, mint bármely más engedélyezett gyógyszeré, sokakban mégis kételyeket ébreszt, hogy az mRNS-technológia rövidebb múltra tekint vissza, mint a hagyományos oltóanyagok. Van-e okunk tartani a védőoltástól? A kérdésre dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója ad választ, aki dr. Karikó Katalin mellett aktívan részt vett a Pfizer új termékének fejlesztésében.

A Covid-19 járvány kellős közepén végre elérhetővé vált a védőoltás. Természetesen alapvető kérdés ilyenkor, hogy terhesség alatt javasolt-e az oltás? Hiszen az egyik oldalról egy új vakcináról van szó, mindennek a tetejében pedig terheseknél még nem is vizsgálták a hatásait és a veszélyeit sem. A másik oldalról viszont a Covid-19 fertőzés terhesség alatt komolyabb lefutású lehet, több a súlyos szövődmény. A terhességgel kapcsolatos kórállapotok tekintetében (vetélések, koraszülések, stb) pedig egyelőre egymásnak ellentmondó kutatási eredmények láttak napvilágot. 

Az Európai Unió tagországainak biztonságos gyógyszerellátásáért felelős Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) vizsgálja, hogy lehet-e összefüggés az AstraZeneca COVID-vakcinájával végzett oltás és az oltottak körében előforduló tromboembóliás események között.

Oltásellenes/vírusszkeptikus körökben gyakran elhangzó érv, hogy a kísérleti oltások beadatását túlságosan kockázatosnak tartják. Egyébként igazuk van: a kísérletezés a laboratóriumokba való! Kísérletezzenek sejteken, egereken, de ne embereken!

Koronavírus - Hogyan készüljünk fel és milyen nőgyógyászati ellátásra számítsunk a járvány ideje alatt? Kell-e óvintézkedéseket tennünk? Mi lesz a kismamákkal? Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus főorvost kérdeztük a koronavírussal (COVID-19) kapcsolatban.