Kell-e tartani az AstraZeneca COVID-vakcinájától?

Ajánlom a Facebookon

Az Európai Unió tagországainak biztonságos gyógyszerellátásáért felelős Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) vizsgálja, hogy lehet-e összefüggés az AstraZeneca COVID-vakcinájával végzett oltás és az oltottak körében előforduló tromboembóliás események között.

A biztonságossági felülvizsgálat eddigi eredményei nem igazolnak összefüggést, így az EMA állásfoglalása szerint az oltási program továbbra is folytatható, az AstraZeneca COVID-vakcinájának előnyei változatlanul meghaladják az oltás lehetséges kockázatait.

A Nemzetközi Trombózis és Hemosztázis Társaság (International Society on Thrombosis and Haemostasis, ISTH) szintén az AstraZeneca vakcinájával végzett oltási program folytatását javasolja. Állásfoglalásában a véralvadási zavarokkal foglalkozó nemzetközi szakmai társaság hangsúlyozza, hogy a tromboembólia gyakori jelenség az átlagpopulációban, és a beadott több millió oltáshoz képest a tromboembóliás események száma elenyésző, így nem valószínű, hogy kapcsolat lenne az oltás és a vérrögképződés között. Az EMA sajtóközleményében is megerősítette, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálat eddig semmilyen összefüggést nem jelez, és az AstraZeneca-vakcina előnyei – a súlyos lefolyású COVID-19-megbetegedés és az ezzel összefüggő kórházi ápolás, illetve elhalálozás megelőzése – messze meghaladják a lehetséges kockázatokat.

Az elmúlt hét során elővigyázatosságból több európai országban felfüggesztették az AstraZeneca COVID-vakcinájával végzett oltási programot, miután röviddel az oltást követően több esetben tromboembóliás esemény fordult elő az oltottak körében.

Március 10-ig közel 5 millió európai lakos kapta meg az AstraZeneca COVID-vakcinájának legalább egy adagját – ennek kapcsán összesen 30 tromboembóliás esetről tettek bejelentést az EMA mellékhatás-figyelő adatbázisába (EudraVigilance). Ez alapján nagyjából 167 000 oltásra jut 1 tromboembóliás eset, az oltás és a súlyos véralvadási esemény összefüggése azonban még kérdéses. Az EMA nemzetközi szakértői jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék, van-e tényleges kapcsolat az oltás és a tromboembólia között, magyarázhatók-e a trombóembóliás események az oltóanyag vagy esetleg az adott gyártási tétel, illetve az oltottak bármilyen jellemzőjével. Megjegyzendő, hogy Nagy-Britanniát is beleszámolva mindmáig összesen 11 millió adagot adtak be az AstraZeneca vakcinájából, és a mellékhatás-gyakoriság a brit gyógyszerhatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) adatai szerint is minimális, az oltóanyag kifejezetten biztonságosnak tekinthető.

Koronavírus tájékoztatónk nőknek >>

Nézzük meg, mi van a mérleg másik serpenyőjében

A tromboembólia – azaz az érrendszeren belüli vérrögképződés (trombózis) és a vérrög elsodródása miatt kialakuló tüdőartéria-elzáródás (tüdőembólia) – oka a fokozott véralvadási készség. A vérrögképződés kockázatát számos tényező fokozza: az örökletes véralvadási zavarok mellett elsősorban a műtét és a hosszantartó immobilitás (pl. utazás), a daganatos betegségek és kezelésük, illetve a terhesség – ilyen kockázati tényezők azonban vélhetően nem álltak fenn az oltottaknál. Más fontos és gyakori, általános rizikótényezők jelenléte viszont nem zárható ki az oltott populációban: ilyenek a 60 év feletti életkor, az elhízás, a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás.

Világviszonylatban évente mintegy 10 millió vénás tromboembóliás eset fordul elő. Európában évről évre közel 500 ezer beteget érint mélyvénás trombózis és közel 300 ezer betegnél diagnosztizálnak tüdőembóliát. A statisztikák szerint a két kórállapot csak Európában évente közel 370 ezer halálos áldozatot követel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is évi 100-300 ezer haláleset írható a vénás tromboembólia számlájára, kiderül, hogy Európa és az USA lakossága körében a vénás tromboembólia több halálos áldozatot szed, mint az emlő- és a prosztatarák, az AIDS és a közúti járműbalesetek együttvéve. A tromboembólia tehát nem ritka kórállapot.

Akkor sem kevésbé lehangoló a kép, ha az oltással szemben a koronavírus-fertőzést tesszük mérlegre. A jelenlegi járványhullám adatai azt jelzik, hogy a vírus fertőzőképessége nőtt a korábbihoz képest: 1 beteg akár 6 kontaktnak is továbbadhatja a fertőzést, és a kórlefolyás jellemzően súlyosabb: nem csak idős krónikus betegek kerülnek súlyos állapotba, és az elhunytak átlagéletkora is csökken. Az aktuális hazai adatok szerint március 15-re 152 296 főre emelkedett a regisztrált az aktív fertőzöttek száma, 9300 koronavírusos beteget ápolnak kórházban és közülük 1008-an vannak lélegeztetőgépen. A legfrissebb statisztikák szerint pedig hazánkban a COVID-betegek halálozási aránya elérheti a 4%-ot. A súlyos COVID-megbetegedés kezelési lehetőségei jelenleg igen korlátozottak: a tünetek enyhítése mellett egyetlen vírusellenes gyógyszertől remélhető, hogy csökkenti a tünetek súlyosságát és az elhalálozás esélyét, a gyógyulás azonban így sem garantált.

A fentiek tükrében vállalható-e az AstraZeneca vakcinája?

Visszatérve az AstraZeneca vakcinájához és az oltástól vélhetően független – de egyelőre semmiképpen nem bizonyítottan összefüggésbe hozható – tromboembóliához: az eddigi adatok szerint nagyjából 167 000 oltott közül 1-nél fordult elő tromboembólia, míg ugyanennyi COVID-beteg közül várhatóan 6680-an halálozhatnak el. Ha pedig a fenti trombózis statisztikákat és a rizikófaktorokat nézzük, az oltás felvétele és a tromboembóliás események bekövetkezésének időbeli kapcsolata könnyen lehet véletlen egybeesés. Jelenleg a koronavírus-fertőzés megelőzésének egyetlen módja a járványügyi óvintézkedések (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiéné) szigorú betartása és a védőoltás felvétele. Mielőbb. Bármelyik oltást, amit a háziorvos ajánl. Mert nemcsak magunkért, hanem a környezetünkért is felelősek vagyunk, és járványt csak a széles körű védettség állíthatja meg.

Írta: Dr. Bokor Dóra

Forrás: KOVIDők
EMA: COVID-19 Vaccine AstraZeneca: PRAC investigating cases of thromboembolic events - vaccine’s benefits currently still outweigh risks – Update, 2021. március 11. (https://www.ema.europa.eu/en/news/covid-19-vaccine-astrazeneca-prac-investigating-cases-thromboembolic-events-vaccines-benefits)
ISTH Statement on AstraZeneca COVID-19 Vaccine and Thrombosis, 2021. március 12. (https://www.isth.org/news/556057/)
Szabolcs Dobson: Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó
EMA’s safety committee continues investigation of COVID-19 Vaccine AstraZeneca and thromboembolic events – further update, 2021. március 15. (https://www.ema.europa.eu/en/news/emas-safety-committee-continues-investigation-covid-19-vaccine-astrazeneca-thromboembolic-events)
MHRA: Coronavirus vaccine - weekly summary of Yellow Card reporting (https://docs.google.com/document/d/1EGO7ie0iSyaoyf9H0vkFERp2bntTulkh/edit)
World Thrombosis Day (https://www.worldthrombosisday.org/issue/vte/#footnote3)
De Palo, VA. Venous Thromboembolism (VTE). Medscape (https://emedicine.medscape.com/article/1267714-overview#a5)
www. koronavirus.gov.hu
PirulaKalauz: Csupor D. Nem kell oltáspártinak lenni, elég, ha Covid-ellenes vagy! (https://pirulakalauz.hu/2021/03/13/nem-kell-oltaspartinak-lenni-eleg-ha-covid-ellenes-vagy/)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről,

iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek