Laborvizsgálatok nőknek
Törődj magaddal, törődj egészségeddel!
Egyre gyakrabban halljuk, olvassuk ezt a figyelmeztetést, és szerencsére manapság már egyre inkább beépül a gondolkodásunkba, hogy nemcsak akkor kell odafigyelnünk magunkra, testi és lelki egészségünkre, amikor már baj van, amikor a szervezetünk valamilyen módon jelzi számunkra, hogy valami nincs rendben.
A betegségek korai felismerésének legfontosabb eszköze – azon túl, hogy igyekszünk minél alaposabban kiismerni testünket és annak jelzéseit – a szűrővizsgálat.
Betegtájékoztató oldalunkon szakorvosok segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb szűrő- és diagnosztikai vizsgálatokat, melyre nekünk nőknek szükségünk lehet.
Milyen nőknek szóló laborvizsgálatokról olvashatsz ezen az oldalon?
Általános állapotfelmérés nőknek
Menstruációs zavarok esetén szükséges laborvizsgálatok
A PCOS és az inzulinrezisztencia laborvizsgálatai
Pajzsmirigy alulműködés laborvizsgálatai
Hormonális fogamzásgátlás előtti laborvizsgálatok
Családtervezés, várandósság előtti laborvizsgálatok
Várandósság alatti laborvizsgálatok
Változó korban javasolt laborvizsgálatok
Daganatos betegségek laborvizsgálata
Vastagbél daganatok szűrése
Elhízás esetén javasolt laborvizsgálatok
Táplálékallergia, ételintolerancia laborvizsgálatai
Miért fontosak a szűrővizsgálatok?
A szűrővizsgálat lényegében egy rendszeres időközönként elvégzett állapotfelmérés, melynek feladata kettős:
- A szervezet optimális állapotba hozása a szűrővizsgálatok által feltárt eltérések korrekciója révén. Ennek célja, hogy testünk a lehető legjobb állapotban vágjon neki egy élettani szempontból különösen megterhelő időszaknak, legyen az gyermekvállalás vagy egy nagyobb műtét, ezzel is javítva a kedvező kimenetel esélyét.
- A betegségek, illetve az olyan állapotok felismerése, melyek megfelelő kezelés nélkül nagy valószínűséggel betegségbe mehetnek át. Optimális esetben szűrővizsgálatokkal már korai, tünetmentes stádiumban felismerhető a betegség, így az idejekorán megkezdett kezelés jobb terápiás eredményeket, kedvezőbb kilátásokat, illetve ezeken keresztül jobb életminőséget ígér.
A Te tested, a Te egészséged, a Te döntésed!
Segítünk a haszon és a kockázat mérlegelésében
Minden komolyabb döntésed előtt bizonyára „kockázatbecslést” végzel, és nincs ez másként a szűrővizsgálatok esetében sem.
A szűrővizsgálatok előnyeit a bevezetőben már taglaltuk, melyet legfeljebb még azzal a biztonságérzettel egészíthetnénk ki, melyet a megnyugtató szűrővizsgálati eredmény kelt. Így szorongás és rossz gondolatok nélkül foglalkozhatsz munkáddal, szeretteiddel, az élet kellemes dolgaival anélkül, hogy folyton az a gondolat tolakodna a fejedbe, hogy vajon normális-e az, amit aktuálisan érzel, vajon minden rendben van-e „odabenn”.
Ugyanakkor fontos, hogy az adott kérdésre a leginkább megfelelő szűrővizsgálati módszerrel keresd a választ, hiszen a tévesen negatív vizsgálati lelet hamis biztonságérzetet kelt, a tévesen pozitív lelet viszont felesleges szorongás és szükségtelen további vizsgálatok forrása lehet.
A szűrővizsgálatok esetében a kockázat-haszon arány tehát mindenképpen a haszon javára billen, és a mérleg nyelve még inkább a pozitív oldalra mozdul, ha orvos véleményét kikérve, szakorvosi konzultációt követően döntesz arról, hogy az adott élethelyzetben, adott tünetek esetében melyik szűrővizsgálatok ígérik a legpontosabb és megbízhatóbb információkat.
Laborvizsgálatok a SYNLAB-nál nőknek
Az alábbiakban a nők számára legfontosabb laboratóriumi szűrővizsgálatokról foglaljuk össze a lényegi információkat és laboratóriumi partnerünk, a SYNLAB együttműködésével pedig megosztjuk azt is, hol érhetőek el ezek a vizsgálatok.
Általános állapotfelmérés
Ahogyan az autódat évente szervizbe viszed műszaki ellenőrzésre akkor is, ha semmilyen rendellenességet nem tapasztalsz a működésében, majd az eredmény birtokában döntesz a szükséges karbantartási munkákról, ugyanúgy időről-időre a testednek is szüksége van ilyen ellenőrzésre.
Ehhez érdemes úgy összeválogatni a laboratóriumi vizsgálatokat, hogy azok teljes képet adjanak a legfontosabb életfunkciókról és anyagcserefolyamatokról.
Az általános állapotfelmérés körébe tartoznak többek között a máj- és vesefunkciós tesztek, a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcsere paramétereinek meghatározása, a vérképző szervek állapota, de létezik olyan teszt is, mely kimutatja, ha a szervezetben valahol lappangó gyulladás zajlik.
Menstruációs zavarok esetén szükséges laborvizsgálatokról
Egy ciklus átlagos hossza általában 28 nap, de 24 és 35 nap között még normálisnak számít, ha az rendszeres. Ahány nő, annyiféle menstruáció, ami tulajdonképpen nem más, mint a méhnyálkahártya lelökődése a ciklikus hormonváltozások hatására.
Menstruációs zavarra utalhat a 24 napnál gyakoribb vagy 35 napnál ritkább menstruációs vérzés, a menstruáció hosszabb kimaradása, a normális vérzések közötti köztes vérzés vagy „barnázás”, illetve a bőséges menstruáció, mely ismételten görcsökkel, fájdalommal jár.
A menstruációs zavarnak nagyon sokféle oka lehet, melyek tisztázása orvosi feladat. Néhány lehetséges ok, a teljesség igénye nélkül: polip, mióma, gyulladásos állapotok, véralvadási zavarok, illetve hormonális eltérések (pl. policisztás ovárium szindróma [PCOS], inzulinrezisztencia, pajzsmirigyműködés zavarai). Bővebben itt tudsz a menstruációs ciklus zavarairól olvasni >>
Javasolt laborvizsgálatok
A női nemi ciklus hormonális állapotát jelző hormonszintek (pl. FSH, LH, ösztradiol, prolaktin) meghatározása előtt javasolt nőgyógyászoddal konzultálni, hogy ezeken túl milyen laboratóriumi vizsgálatokat tart szükségesnek. A hormonpanel összetétele függ attól is, hogy a ciklus melyik napján kerül sor a vérvételre, ezért ezt is mindenképpen jelezd a laboratóriumi vizsgálat időpontjának egyeztetésekor!
A PCOS és az inzulinrezisztencia laborvizsgálatai
A policisztás ovárium szindrómáról (PCOS)
Policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén bár a petefészkek megjelenése valóban emlékeztetheti az embert egy policisztás elváltozásra, a valóságban itt szó sincs cisztákról. Az ultrahangos képen látott sok apró fekete elváltozás egyike sem ciszta. Ezek tüszők, amelyek a fejlődésük egy korai stádiumában megrekedtek.
A betegség nevét a petefészek elváltozásáról kapta. Alapvetően egy hormonális betegségről van szó, amelyre jellemző a férfi nemi hormonoknak, az úgynevezett androgéneknek a túlsúlya, illetve az inzulin háztartás felborulása. Ez a hormon normál esetben is jelen van a női szervezetben, de túlzott mennyisége számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO-szindrómás (PCOS) nőkben.
Az inzulin szintén alapvető szerepet tölt be a szervezet normál működésében, így az inzulinháztartás felborulása számos kellemetlen következménnyel jár, amit kezelni kell.
Az inzulinrezisztenciáról (IR)
Az inzulinrezisztencia (IR) lényege egy adott inzulinkoncentrációra adott alacsony szintű válaszreakció, melynek következtében felborul a vércukorháztartás, kibillen a peteérés, túlsúlyba kerülnek a férfi nemi hormonok, kialakul a PCOS (policisztás ovárium szindróma), a beteg elhízik, illetve képtelen lefogyni, de megjelenhetnek autoimmun betegségek, szív-érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás. Hosszabb távon az IR 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos ráktípusok kialakulásához vezethet.
IR irányában történő laboratóriumi szűrővizsgálatok azoknak javasoltak, akik hasi elhízással és meddőségi problémákkal küzdenek, mozgásszegény életmódot folytatnak, illetve cukorbetegség gyanúja merül fel náluk, vagy a családban már fordult elő hasonló betegség.
Egyre elfogadottabb az az álláspont, mely szerint PCOS gyanújakor javasolt ez inzulinrezisztencia vizsgálat elvégzése is, és amennyiben kóros eltérést jelez, kezelés szükséges.
Laborlelet kiértékeléssel, diétával, személyi edzéssel kapcsolatban keresd a Hormonline távkonzultációs központot!
A pajzsmirigy-működési zavarokról
A pajzsmirigy kóros működése nagyon gyakori az egész világon, különösen nők esetében. Hogy a nők miért veszélyeztetettebbek, mint a férfiak, nem teljesen tisztázott.
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei kihathatnak az élet minden területére, beleértve a munkahelyi és családi életet is. A leggyakoribb tünetek: fáradtság/álmosság, a hidegtűrő képesség csökkenése (hidegintolerancia), testsúlygyarapodás, székrekedés, menstruációs zavarok, depresszió, ízületi és izomproblémák, hajhullás és bőrproblémák, illetve a nemi vágy (libidó) lanyhulása. Kezelés nélkül a hipotireózis súlyos, akár életveszélyes szövődményeket is okozhat.
A pajzsmirigyfunkció felmérésére alkalmas laboratóriumi szűrővizsgálatra lehet szükséged, ha az imént felsorolt tüneteket, illetve az alábbiak közül egyet vagy többet észlelsz magadon: bármilyen irányú testsúlyváltozás, hajhullás, bőrszárazság, levertség, izzadás, a melegtűrő képesség romlása, szapora szívverés, ritmuszavarok, izgatottság, hasmenés. A felsoroltak hátterében ugyanis a pajzsmirigy alul- (hipotireózis) vagy túlműködése (hipertizerózis) húzódhat meg. Ha bővebben is érdekel a pajzsmirigy alulműködés, nézd meg ingyenes betegtájékoztó oldalunkat!
Hormonális fogamzásgátlás előtti laborvizsgálatokról
Már biztos sokszor hallottad, hogy a hormonális fogamzásgátlók megnövelik a trombózis rizikóját. Ez óriási veszélyt jelent azokra nézve, akiknél valamiért fokozottabb a vérrögképződési hajlam. Ilyen állapot például a trombofília, melynek fennállása megnöveli a trombózis és a tüdőembólia veszélyét, főleg fogamzásgátló tabletta szedése kapcsán.
A trombofília kivizsgálása egyszerű vérvétellel történik. Ennek során meghatározásra kerülnek az olyan állapotok, mint például az V-ös faktor Leiden-mutációja, a protrombin-génmutáció, az MTHFR (metiltetrahidrofolát reduktáz enzim polimorfizmusa magas homocisztein szinttel), a protein S, illetve a protein C alacsony szintje vagy alacsony aktivitása. Ezek ugyanis mind megnövelik a trombózis rizikóját. Ezeken túlmenően egyéb vizsgálati lehetőségek is rendelkezésre állnak, ám ezeket nem vagy csak ritkán végzik.
Ugyanakkor nemcsak fogamzásgátló tabletta felírása előtt szükséges a véralvadási paraméterek meghatározása, hanem kimutatták, hogy például várandósság kapcsán a vetélések és koraszülések kockázatát is fokozza, ha az anyánál véralvadási zavar áll fent.
A gyermekvállalási életkorban lévő nők különösképpen veszélyeztetettek váralvadási zavarok, trombózisrizikó szempontjából, mert a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség és szülés egyaránt jelentősen növeli a trombózisveszélyt. A mélyvénás trombózis kialakulását ezeken kívül elősegíti a tartós fekvés, hosszabb autózás vagy repülőút, nagyobb műtét, baleseti sérülések, daganatos betegségek, dohányzás és genetikai, örökletes tényezők is.
Családtervezés, várandósság előtt
A gyermekvállalásról, várandósságról szólva szinte mindenkinek azonnal a magzat normális fejlődése és egészséges újszülött világra jövetele jut eszébe. Kevesebben gondolnak arra, hogy az optimális kimenetelek elérése céljából legalább ennyire fontos az anya egészségi állapota is, hogy meg tudjon felelni ennek a gyönyörű, de élettani szempontból fokozott megterhelést jelentő időszaknak.
Kimutatták például, hogy az anya szervezetének optimális állapotba hozása, állapotfelmérést követően az esetleges hormonális, anyagcsere- és egyéb eltérések korrekciója, a rejtett vagy ismert, de addig nem kezelt betegségek kezelése csökkenti a kedvezőtlen terhességi kimenetelek (pl. vetélés, koraszülés, kis születési súly, méhen belüli elhalás vagy növekedési elmaradás, stb.) előfordulásának kockázatát.
Akkor is indokolt állapotfelmérést végeztetni a gyermekvállalás előtt, ha egy ideje már sikertelenül próbálkoztok a teherbe eséssel. Ilyen esetekben szükséges lehet az általános állapotfelmérést szolgáló szűrővizsgálati csomagokat PCOS, inzulinrezisztencia, illetve pajzsmirigy-működési zavar bizonyítását vagy kizárását célzó tesztekkel is kiegészíteni.
Várandósság alatti laborvizsgálatok
A várandósgondozás során kötelezően vagy opcionálisan elvégzendő vizsgálatok listáját szakmai protokollok írják elő. Ezek célja egyrészt az anya (és közvetetten a magzat) állapotának nyomonkövetése, illetve a terhességi szövődmények idejekorán történő felismerése, az eredményes kezelés és a terhességi szövődmények megelőzése céljából.
Ha kíváncsi vagy, milyen kötelező és ajánlott vizsgálatok várnak rád a várandósságod alatt, és szeretnéd nyomonkövetni a babavárás időszakát, nézd meg terhesség hétről-hétre oldalunkat, melyen szülész-nőgyógyászok hasznos tanácsait is megtalálod!
I. trimeszter
Az első trimeszterben az állapotfelmérésen túl bizonyos fertőzések kimutatása, a D-vitamin szintjének meghatározása, vércsoport- és ellenanyagszűrés lehet szükséges, illetve sort keríteni a pajzsmirigyműködés vizsgálatára is.
II. trimeszter
A második trimeszterben elvégzett laboratóriumi szűrővizsgálatok elsődlegesen az anya állapotának nyomonkövetésére szolgálnak. Vizsgálják a máj, vese és vérképző rendszer működését, továbbá a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcsere, valamint a vas- és ionháztartás állapotát.
III. trimeszter
A harmadik trimeszterben elvégzett szűrővizsgálat az általános állapotfelmérésén túl már részben a szülésre is összpontosít, így például magában foglalja a vérképző rendszer és a véralvadási paraméterek feltérképezését, illetve a vércukormérést és terheléses vércukorvizsgálatot is.
Változó korban javasolt laborvizsgálatok
A klimaxként is emlegetett változó kor vagy menopauza általában a 45 és 55 éves kor közötti időszakra tehető, melynek hátterében az húzódik meg, hogy a petefészkek petesejttermelése leáll, a menstruáció előbb szabálytalanná válik, illetve kimaradozik, majd végül teljesen megszűnik. A menopauza nem egy pillanatnyi történés, hanem általában évek alatt, fokozatosan következik be, ennek során a változó kort kísérő tünetek egyre kifejezettebbekké válnak, az ösztrogéntermelés és ösztrogén szint csökkenésével párhuzamosan. A menopauzális átmenet vége általában az utolsó menstruáció után egy évvel mondható ki, az utolsó menstruáció időpontjában a nők átlagéletkora 51 év körül van.
A menopauza leggyakoribb tünetei: menstruációs ciklus változásai, hőhullámok és fokozott izzadás, hüvelyszárazság, alvászavarok, csontritkulás, libidócsökkenés stb. Ha bővebben is szeretnél a változó korról olvasni (tünetekről és azok csökkentésének lehetőségeiről), kattints betegtájékoztató oldalunkra.
A kockázati tényezők feltérképezése
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az életkor előrehaladtával, a változó kor idejére gyakoribbá válnak azok az úgynevezett kockázati tényezők is, melyek például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy anyagcserebetegségek (pl. cukorbetegség) kialakulására hajlamosítanak, illetve fokozzák bizonyos ráktípusok előfordulásának valószínűségét is.
Ennek ismeretében a változó kor körül célszerű elvégeztetni az ezen rizikófaktorokra utaló laboratóriumi paraméterek szűrővizsgálatát is, melyek birtokában sor kerülhet a módosítható kockázati tényezők kerülésére, kiküszöbölésére, illetve nem módosítható rizikófaktorok esetén a kockázat csökkentését célzó prevenciós beavatkozások foganatosítására.
A csontritkulásról
A csontritkulást (oszteoporózist) „néma betegségnek”, sőt némi – de korántsem indokolatlan – túlzással „néma gyilkosnak” is szokás is nevezni. Az elnevezés azért is indokolt, mert bár a csontritkulásnak kezdetben semmilyen tünete nincs, mégis súlyos következményekkel járhat. A csontritkuláshoz gyakran társul például a csigolyák összeroppanása, ami akár jelentős mozgáskorlátozottságot, rokkantságot is okozhat, ezen keresztül nagymértékben rontva az életminőséget. De elég csak az idősek körében gyakori és tipikus törésformának számító combnyaktörésre gondolni, melynek halálozási aránya is magas, ám még a túlélők között is jelentős rokkantságot hagyhat maga után, komolyan veszélyeztetve az önellátási képességét, önálló és aktív életvitelt. A csontritkulás hátterében álló csökkent csonttömeg megfelelő vizsgálatokkal kimutatható, felmérhető a csontritkulás jövőbeni kockázata, megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázható a csontvesztés háttere (pl. hormoneltérések), illetve kezelés esetén nyomonkövethető annak eredményessége, a terápiás hatás is.
Daganatos betegségek laborvizsgálatai
Minden betegségre igaz, hogy a sikeres kezelés esélye akkor a legnagyobb, ha már idejekorán, enyhe tünetekkel kísért, sőt már akár tünetmentes korai stádiumban fény derül a betegségre, amikor még szélesebb és hatásosabb terápiás paletta áll az orvos rendelkezésére a betegség gyógyítására. Ez az állítás különösen helytálló a rákbetegség esetében, ahol a korai felismerés jobb terápiás eredményekben, hosszabb túléléssel megnyert életévekben kamatozhat, illetve egyes rosszindulatú daganatok esetében ma már teljes és végleges gyógyulás is elérhető, ha korán, akár a rákmegelőző állapotban kimutatásra kerül az elváltozás.
A rákbetegség, illetve az úgynevezett rákmegelőző állapotok korai diagnózisának kulcsát a különböző szűrővizsgálatok jelentik. Ezek közül nők esetében a rendszeres mellrákszűrés és a nőgyógyászati szűrővizsgálatok emelendők ki, melyek semmilyen más vizsgálattal nem pótolhatók.
Részletesen a nőket leggyakrabban érintő nőgyógyászati daganatokról:
Rákszűrés (citológiai) lelet értelmezése
Hasznos tudnivalók a mellrák szűréséről és diagnosztikai, kezelési lehetőségeiről
Átfogó tudnivalók a petefészekrákról: tünetei, kezelési lehetőségei
A méhtestrák tünetei, kezelési lehetőségei
A tumormarkerek szerepe a diagnosztikában és betegkövetésben
Emellett szerepet kaphat az úgynevezett tumormarkerek meghatározása, illetve az ezek szintjében bekövetkezett változások nyomonkövetése. Tumormarkereknek olyan laboratóriumi paramétereket nevezünk, melyek szintje bizonyos ráktípusokban megemelkedik, és az adott tumormarker alapján esetenként meglehetősen pontosan, más esetekben jó megközelítéssel következtetni lehet arra is, hogy a daganat melyik szervből indult ki.
Ahhoz, hogy a tumormarker-meghatározás szerepét helyén tudjuk kezelni, fontos tudni, hogy ezek a tesztek – néhány kivételtől eltekintve – nem alkalmasak arra, hogy egészséges, tünetmentes személyek esetében tömeges szűrővizsgálatként szolgáljanak. Mindazonáltal érdemes elvégeztetni ezeket a vizsgálatokat azoknak, akiknek családjában már fordult elő daganatos megbetegedés, illetve tüneteinek hátterében rákbetegség megalapozott gyanúja merül fel. A tumormarkerek inkább igazolt rákbetegségben a terápiás hatás nyomonkövetésére alkalmasak, valamint a hosszabb távú utánkövetés során a kiújulás korai felismerésére, amennyiben az eredményes kezelés nyomán akár a mérhető tartomány alá csökkent tumormarkerszintek ismételt emelkedésnek indulnak. Meg kell jegyezni azt is, hogy a tumormarkerek szintjének növekedése nem 100 százalékos biztonsággal jelzi azt, hogy a szervezetben valahol rosszindulatú daganat növekszik, hiszen a tumormarkerek koncentrációja gyulladással vagy szövetsérüléssel járó állapotokban is megemelkedhet.
Nők esetében kiemelendő a petefészekrák korai felismerése, e ráktípus veszélyét ugyanis éppen az adja, hogy a betegségnek kezdeti stádiumban nincsenek olyan specifikus tünetei, melyek már korán ráirányítanák a figyelmet a bajra. Éppen ezért a petefészekrákra az esetek többségében már csak későn, előrehaladott stádiumban derül fény, amikor az eredményes kezelés esélyei lényegesen rosszabbak.
Vastagbél daganatok szűrése
A vastagbélrák a vezető halálokok közé tartozik főként a férfiak, de a nők körében is. Bár a vastagbélrák inkább középkorúak és idősebbek betegsége, de fiatalabb korban is előfordulhat, elsősorban családi hajlam esetén, örökletes formákban. Az időben felfedezett vastagbéldaganat megfelelő kezelése esetén a gyógyulási esélyek ma már nagyon jók, sőt szűrővizsgálattal felderíthetők azok az elváltozások (polipok) is, melyek még nem rosszindulatúak, de esetünkben nagy a rákos elfajulás valószínűsége (azaz rákmegelőző állapotnak tekinthetők).
A vastagbélszűrés klasszikus módja a székletből rejtett (úgynevezett okkult) vér kimutatása, mely rendkívül érzékeny módszer már olyan kis mennyiségű vér kimutatására a bélrendszerben elhelyezkedő vérző daganatos elváltozásból, ami szabad szemmel még nem látható, és tüneteket sem okoz.
A székletvér kimutatása ma már kiegészíthető korszerű diagnosztikai módszerekkel, például tumormarker-meghatározással vagy molekuláris genetikai teszttel is.
Az elhízás, mint népbetegség
Ma már szinte közhelynek számít, hogy a túlsúly és elhízás népbetegség, és a kisebb-nagyobb túlsúllyal küzdők száma a fejlett világ szinte minden országában folyamatosan tovább emelkedik. Az is tudományosan sokszorosan igazolt tény, hogy az elhízás számos betegség kialakulásában játszik szerepet kockázati tényezőként, például szív- és érrendszeri megbetegedésekben (magas vérnyomás, szívinfarktus stb.), anyagcsere-betegségekben (pl. cukorbetegség), stroke-ban (szélütés, gutaütés) és többféle ráktípusban is. Ezen túlmenően kimutatták kockázatfokozó hatását olyan kórképekben is, mint például az Alzheimer-kór.
A túlsúly és elhízás kialakulásában szerepet játszó, illetve a túlsúly és elhízás következtében fellépő kockázati tényezők feltárásában is nagy jelentőségű a laboratóriumi szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek ismerete azért rendkívül fontos, mert a rizikófaktorok jelentős része az úgynevezett befolyásolható kockázati tényezők közé tartozik, melyek kedvező irányú változtatásával a kockázat csökkenthető. Számos ilyen kockázati tényező létezik, ám itt csupán arra emlékeztetünk, hogy a cukorbetegség „előszobájának” számító prediabéteszt kísérő magas vércukorszint, illetve az emelkedett vérzsírszintek az életmód megfelelő módosításával, elsősorban egészséges táplálkozással és testmozgással csökkenthetők.
Ezen túlmenően az állapotfelmérésnek nagy jelentősége lehet a fogyókúra megkezdése előtt is, így az esetleges laboratóriumi eltérések előzetes korrekcióját követően a diéta kockázatmentesen bevezethető.
Táplálékallergiák, ételintoleranciák vizsgálatai
Manapság a „mindenmentes” táplálkozás bűvöletében élünk, és – különösen a nők körében – szinte már divattá vált különböző élelmiszer-összetevőket „bűnösnek”, kerülendőnek, kiiktatandónak kikiáltani akkor is, ha semmilyen vizsgálat nem történt annak igazolására, hogy az adott komponenssel szemben valóban allergia vagy intolerancia áll fenn. Itt rögtön különbséget is kell tennünk a kettő között, ezek ugyanis a köznyelvben gyakran összemosódnak. Allergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet az étel valamelyik összetevőjével szemben túlzott védekező mechanizmussal, azaz túlérzékenységgel, allergiával reagál.
Intolerancia pedig akkor áll fenn, ha a szervezet az adott élelmiszer valamelyik komponensét nem tudja feldolgozni, például azért, mert nem vagy csak elégtelen mennyiségben képes az ahhoz szükséges enzimet előállítani.
A táplálékallergiák és ételintoleranciák kimutatására szolgáló szűrővizsgálatok célja kettős: egyrészt annak igazolása, hogy egy, vagy több meglévő tünet hátterében valóban az élelmiszer valamelyik komponensével szembeni allergia vagy intolerancia áll fenn, másrészt alkalmas lehet annak eldöntésére, hogy érdemes-e feleslegesen megfosztani a szervezetünket egy értékes tápanyagtól pusztán azért, mert tévesen azt feltételezzük, hogy adott esetben az allergiát vagy intoleranciát vált ki.
Törődj magaddal, törődj egészségeddel!
Az oldalt készítették
Iratkozz fel hírlevelünkre, ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, betegtájékoztatónkról!
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások