Hogyan működnek az mRNS-vakcinák?

Ajánlom a Facebookon

December folyamán két mRNS alapú oltóanyag is forgalomba hozatali engedélyt kapott a SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra. A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztéseként kidolgozott vakcina, illetve a Moderna gyógyszergyár által fejlesztett oltás hatásossága és biztonságossága éppúgy bizonyított, mint bármely más engedélyezett gyógyszeré, sokakban mégis kételyeket ébreszt, hogy az mRNS-technológia rövidebb múltra tekint vissza, mint a hagyományos oltóanyagok. Van-e okunk tartani a védőoltástól? A kérdésre dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója ad választ, aki dr. Karikó Katalin mellett aktívan részt vett a Pfizer új termékének fejlesztésében.

Az RNS technológia valóban újnak számít a klasszikus oltóanyag-fejlesztési technológiákhoz képest, de ténylegesen legalább 15–20 éve folynak a kutatások ezen a területen. A módszer előnyeit igen sok publikált adat alátámasztja. Az állatoltások keretében szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy az mRNS alapú vakcinálás hatékonysága kiváló, és az oltás nem okoz súlyos mellékhatásokat. Kiemelendő, hogy az élő, legyengített vagy inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagokkal ellentétben az mRNS-vakcina beadását követően még a gyengébb immunrendszerűek esetében sem tud kialakulni fertőzés.

Hogyan alakít ki védettséget?

Az mRNS-technológia a kórokozónak egy vagy néhány fehérjéjét célozza. Az oltóanyagban lévő mRNS a beadás után mindössze néhány napig vagy legfeljebb egy-két hétig van jelen a szervezetünkben. Az mRNS-t a sejtjeink felveszik, és ez alapján elkészítik azokat a fehérjéket, amik ellen az aktív immunválasz kialakul. Közben maga az RNS lebomlik, tehát a beadott molekula csak átmenetileg van jelen a szervezetben. Lényeges, hogy az oltóanyagban lévő mRNS nem tud beépülni a DNS-ünkbe, tehát az eljárás nem tekinthető géntechnológiának, mert egyáltalán nem változtatjuk meg a gazdaszervezet genetikai állományát. Nagyon fontos hangsúlyozni azt is, hogy az oltóanyag teljes egészében természetes alkotóelemekből áll, és a molekulák lebontásához szükséges enzimek mindegyike jelen van a szervezetben, tehát az mRNS tartós jelenlétével összefüggő toxicitás nem alakulhat ki az oltás beadása után.

Koronavírus tájékoztatónk nőknek >>

Kialakulhat-e allergiás reakció, és ha igen, mennyire gyakori és mennyire súlyos jelenség az oltás kapcsán?

Az RNS-vakcináknak sincs több mellékhatásuk, mint bármilyen más védőoltásnak, de valóban fontos megemlíteni, hogy igen ritka esetekben – néhány tízezer közül egy oltott egyénnél – felléphetnek allergiás reakciók. Ez azonban nemcsak az mRNS-vakcinák kapcsán fordulhat elő, hanem bármilyen más oltás esetén is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egymillió oltott közül talán 5-6 embernél jelentkezett allergiás reakció, ezt azonban minden érintettnél azonnal kezelni tudták, az allergiás folyamat teljes mértékben megszűnt. Ez indokolja egyébként azt az elővigyázatossági protokollt, mi szerint az oltás után 20–30 percig megfigyelés alatt tartják az oltottakat, így szükség esetén azonnal és helyben kezelhető egy ilyen nem várt esemény. Hangsúlyozni kell, hogy ugyanilyen allergiás reakciók bármilyen védőoltás beadásakor kialakulhatnak. Mivel most – érthetően – óriási figyelem összpontosul a COVID-19 megbetegedés elleni vakcinákra, a közvéleményben egy-egy ilyen ritka nemkívánatos hatás is fokozott aggodalmat kelthet, de valójában nem egyedi jelenségről van szó. Minden profilaktikusan alkalmazott oltásnál extrém fontos szempont a biztonságosság – ennek minden kétséget kizáró igazolása nélkül egyetlen oltóanyag sem kerülhet forgalomba.

A szokatlanul gyors vakcinafejlesztés adhat-e okot bármilyen aggodalomra?

A most engedélyezett mRNS-vakcinák esetében valóban nagyon rövid időkeretbe – gyakorlatilag kevesebb, mint egy évbe – sikerült összesűríteni mindazt, ami egyébként jellemzően 8–10 évig tart. Ennek elsősorban az az oka, hogy a pandémia miatti nemzetközi összefogásnak köszönhetően minden adott volt a folyamat felgyorsításához. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a most engedélyezett mRNS-oltóanyagok hatásosságát és biztonságosságát pontosan ugyanolyan protokollok alapján, ugyanolyan kontrollos klinikai vizsgálatokban, ugyanannyi oltott egyén részvételével tesztelték, mint bármely más vakcinát, és az eredmények kiértékelése, a rendelkezésre álló adatok független értékelése is éppúgy zajlott, mint a gyógyszer-engedélyezés minden más esetében. Amit egyelőre nem tudunk, az a védettség hosszú távú alakulásának kérdése – erre értelemszerűen csak a széles körű alkalmazás során összegyűlő tapasztalatok adhatnak majd választ.

Hatásos lesz-e a vakcina azzal az új vírusváltozattal szemben, amit nemrég Angliában fedeztek fel?

Tudtommal – és ezt részben a Pfizer saját kísérleteire alapozom – a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák az új vírusváltozattal szemben is védeni fognak. Nem tudunk olyan mutánsról, ami ellen nem véd a vakcina, és logikusan extrém csekély annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló oltóanyagok egyáltalán ne nyújtsanak védelmet egy új vírusvariánssal szemben. Még ha esetleg meg is jelenne a jövőben olyan új mutáns, amivel szemben a mostaninál kisebb lenne az oltóanyag hatékonysága, akkor is nagyon fontos, hogy minél többen megkapják az oltást, hiszen a védőhatás akkor is nagyon jelentősnek tekinthető, ha történetesen nem 95 százalékos, hanem csak – tegyük fel – 70–75 százalékos lenne.

Írta: Dr. Bokor Dóra

Forrás: KOVIDők – Pardi Norbert az RNS alapú vakcinákról: https://www.youtube.com/watch?v=fnNXKoAYQTo

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről,

iratkozz fel tematikus hírlevelünkre:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek