A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei „mellrák megelőzési hónap” fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!

Mostanában mindenki számolgat, statisztikákat készít és nézeget arról, hány halálos áldozata van eddig a koronavírus-járványnak. Akik közé nemcsak azok tartoznak, akik elkapták valahol a fertőzést és sajnos nem élték túl, hanem azok is, akiknek túlélési esélyeit az rontotta, hogy a világon mindenhol rövidebb-hosszabb ideig szüneteltették/szüneteltetik a halasztható diagnosztikai és terápiás beavatkozásokat.

Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen minden év októberében figyelemfelhívást szervez a rózsaszínűre kivilágított Lánchídon, de a híd jelenlegi felújítása és lezárása miatt az idei kampány eltérő lesz. Október legelején több estére rózsaszín fénybe öltözik egy másik nevezetesség, a Szabadság-szobor.

A rosszindulatú emlődaganatok kb. ötödét egy speciális mammográfiás mintavétellel igen korai stádiumban igazolni lehet. A sztereotaxiás core biopszia azonban még kevés helyen hozzáférhető Magyarországon.

Nemcsak a járvány, de a nők tévhitei is közrejátszanak abban, hogy nem járnak rendszeresen mellrákszűrésre. Ennek következtében az elkövetkező 10 évben megduplázódhat az emlődaganatban elhunytak száma.

Általános jelenség, hogy a páciensek részéről egyre erősebb az aktív, tudatos kommunikáció iránti igény, ám legnagyobb hangsúllyal természetesen az olyan sokkoló diagnózisok kapcsán, mint amilyen a rákbetegség is. Az orvosok azonban joggal hivatkoznak időhiányra és túlterheltségre, ami erősen behatárolja lehetőségeiket a pácienssel való elmélyült beszélgetésekre, a páciens helyzetének és szempontjainak megismerésére. Hogyan lehet közelíteni egymáshoz az igényeket és a lehetőségeket? Mi az, amit feltétlenül az onkológussal kell megbeszélnünk, és mi az, amiről más forrásokból is tájékozódhatunk? Ezekről a fontos kérdésekről beszélgetett dr. Szántó István onkológussal Matics Kata, az Intima.hu alapítója.

Az országban 47 akkreditált emlőszűrő állomás van – mely listát a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szűrésirányítási Főosztályától kaptuk meg. Évente 400-500 ezer nő kap behívót ingyenes emlőszűrésre, de csak 45 százalékuk megy el, pedig a mellrák - korai stádiumban felismerve - kezelhető és szerencsés esetben véglegesen meggyógyítható lenne.

Arató Györgyi foglalkozása dietetikus, de a daganatos betegségekkel csak 2012 óta foglalkozik, mikor mellrák-érintett lett. Az elmúlt nyolc év alatt összegyűjtött tapasztalatait, hasznos információkat most egy könyvben foglalja össze, mely nagy segítség lehet a terápiás időszak minden szakaszában.

Egy apa őszinte, bensőséges írásban számolt be arról, hogyan élte meg azt, hogy a feleségét mellrákban veszítette el. Azt írja, ez valami olyan dolog, amire nem lehet felkészülni.

A mintavétel szinte mindig indokolt, ha gyanús elváltozást észlelünk melleinkben, akár tapintással, akár mammográfiával vagy ultrahanggal történt a vizsgálat. Fájdalmas-e a citológiai mintavétel? Igényel-e előkészületet az érintett részéről? Mit jelent az így kapott eredmény? Cikkünkből kiderül!