A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta.

Egészségügyi Világnap alkalmából beszélgetett Várkonyi Andrea Dr. Szőnyi Györggyel, a G1 Intézet orvosigazgatójával, Pintér Adrienn (Ada) műsorvezetővel, valamint Tibenszky Moni Lisával, a Felelős Szülők Iskolájának alapítójával a méhnyakrákszűrések fontosságáról és a HPV megbetegedésről, valamint a HPV oltások szerepéről.

Szeretnénk Nektek bemutatni, egy rendkívül sokoldalú szakembert, aki több évtizedes tudását és tapasztalatait fogja megosztani velünk november 19-én az autoimmun pajzsmirigy és IR betegségek diétájával, táplálkozásával kapcsolatban.

Egészen a közelmúltig kizárólag a nőt tették felelőssé azért, ha egy párnak nem született gyermeke. Ha ma kimondjuk a „meddőség” szót száz emberből kilencvennek még mindig a nő ugrik be, mintha más opció nem is létezne. Pedig a szakemberek által elénk tárt adatok egészen mást mutatnak. Egy átfogó elemzés szerint¹ Közép-Kelet Európában a férfiak 8-12 százaléka meddő. Ebben a régióban a párok 20 százalékát találták terméketlennek. Adataik szerint az esetek 56 százalékában a pár meddőségéért a férfi, vagy a férfi is felelős!

Dr. Adler Ildikó belgyógyász-endokrinológus ajánlása az "Ezerszínű pajzsmirigybetegség és társai" című workshophoz.

Kezelés, lombikkezelés, gyógyszerek, stimuláció, klomifen-citrát, mesterséges beavatkozások – e szavakat hallva nemcsak a meddőség kapcsán ugranak be olyan szavak legtöbbünknek, mint ellenjavallatok, mellékhatások, ártalmak, káros hatások.

A meddőség okai – elsősorban a férfi és a női szervezet élettani és hormonális folyamatainak összetettségéből adódóan – igen szerteágazóak lehetnek. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum több szakterület képviselőinek összehangolt munkájával igyekszik segíteni a meddő pároknak: a lehető leggyorsabban, egy hónap alatt elvégzik az összes alapvető vizsgálatot, ha pedig szükséges, a ritkábban előforduló okok után kezdenek el kutatni. Ezek egyike a petefészek negyven éves kor előtt bekövetkező kimerülése, amely gyakran egy genetikai elváltozáshoz, a fragilis X-kromoszómához köthető.

Nemrégiben egy édesanya arról számolt be, hogy hatéves kislánya mellében változó méretű csomókat vett észre. Ijedten orvoshoz vitte a gyereket, és miután a különböző vizsgálatok nem vezettek eredményre, a doktornőben felmerült, hogy a kislány kedvenc ételének számító virsli okozhatja a problémát. Bár az anya nem nagyon hitt a dologban, de megfogadta a tanácsot, és kiiktatta a virslit az étrendből. És csodák csodája: a kis csomók eltűntek.

A Covid-19 járvány kellős közepén végre elérhetővé vált a védőoltás. Természetesen alapvető kérdés ilyenkor, hogy terhesség alatt javasolt-e az oltás? Hiszen az egyik oldalról egy új vakcináról van szó, mindennek a tetejében pedig terheseknél még nem is vizsgálták a hatásait és a veszélyeit sem. A másik oldalról viszont a Covid-19 fertőzés terhesség alatt komolyabb lefutású lehet, több a súlyos szövődmény. A terhességgel kapcsolatos kórállapotok tekintetében (vetélések, koraszülések, stb) pedig egyelőre egymásnak ellentmondó kutatási eredmények láttak napvilágot. 

Dr. Szántó István onkológus főorvossal a mesterséges intelligenciával támogatott, egyénre szabott terápiás javaslatokról beszélget az Intima.hu alapítója. Az interjúban szó volt az onkológia hazai helyzetéről, valamint a nem bizonyítékon alapuló, kuruzsló módszerek veszélyes és kártékony hatásairól is.