A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta, problematikája, arányának emelkedése világszerte foglalkoztatja a szakmai és laikus közvéleményt egyaránt.

Az 1990- es évek végére az Egyesült Államokban 21%-os országos császármetszési gyakoriságot regisztráltak, ezért kormányprogram született, az arány 15%-os csökkentésére, ez azonban nem valósult meg, sőt tovább emelkedett a műtétek száma. A 2003-as adatok szerint a császármetszések aránya már 26,7% lett, ezen belül az elektív császármetszéseké 19,1%-ra nőtt, 2007-ben pedig már meghaladta a 30%-ot. Az Európai Unió országaiban, 2000-ben a császármetszések aránya 20,5%, 2004-ben pedig 23,6% volt.

Hazánkban is a nemzetközi tendencia figyelhető, az országos gyakoriság 1990-ben 10%-ról a 2000-es évekre 20%-ra emelkedett, 2006-ban pedig már 28,9% volt.
Hogy veszélyes-e a műtét, a témával kapcsolatban szakértőnket, Dr. Papp Zoltán professzor, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika alapító igazgatóját kérdeztük. „A császármetszés alatti anyai halálozást nehéz megbecsülni, mivel ennek hátterében sok esetben a társuló anyai betegségek állnak, nem pedig maga a beavatkozás. A nemzetközi statisztikák alapján a császármetszés anyai halálozása 3-7-szer magasabb, mint a hüvelyi szülésé, de ma már gyakorlatilag nincs különbség a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés összehasonlítása esetén. Az észlelt szövődmények közül az egyik leggyakoribb a vérzés, de történhet műtét alatt sebészi szövődmény, egyéb szervek sérülése, gyulladás is. A hüvelyi szülést ritkábban követi súlyosabb szövődmény, mint pl. thrombózis, embolia. Ugyanakkor hüvelyi szülést követően a medencefenék funkciójának a romlása lényegesen gyakoribb, mint műtétet követően. Ma már ezt objektív méréssel is igazolni lehet. Mindezek a császármetszés kérdésének szakmai szempontokon túlmutató, filozófiai megközelítését is igénylik. A császármetszés magzati kockázata elhanyagolható, de a tervezett császármetszések következtében emelkedhet a tüdő éretlenségéből eredő neonatális morbiditás és mortalitás, amennyiben azt korábban végzik el (38. hét előtt).  Ugyanakkor csökken a szülési magzati sérülések száma (pl. kar, váll), az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, a magzati oxigénhiány” – tudhattuk meg a Professzor úrtól.

Az idősebb anyai életkor mind az először szülőkben, mind a többedszer szülőkben növeli a császármetszések számát, melynek okai között szerepel, hogy az első gyermek érkezése karrier és tanulási szempontok miatt egyre inkább a 30-as életévekre tolódik. Statisztikailag kimutatható a magasabb életkor és az iskolázottság, az ezzel együtt járó jobb érdekérvényesítő képesség császármetszési frekvenciára gyakorolt hatása. „Jelenleg az amerikai statisztikák szerint, az anya kérésére végzett császármetszések aránya az összes császármetszés 4-18%- ára tehető, az elektív műtéteknek pedig a 14-22%- át képezi. A szülő nők részéről az igény leggyakoribb oka a fájdalmaktól, illetve magától a szüléstől való félelem. Többedszer szülőknél a korábbi szülések kellemetlen tapasztalatai képezik a kérés leggyakoribb okát. Megbízható tanulmány nem áll rendelkezésre a Magyarországon császármetszéssel szülni kívánó nők arányáról. A terhesek kb. 6-10%-a fél a szüléstől, a félelmek a fájdalommal, szülési sérüléssel, sürgős császármetszéssel, családi élet változásával kapcsolatosak és gyakoribbak először szülőknél. A Szülész- Nőgyógyász Szakmai Kollégium 2008-ban írt állásfoglalásában kijelenti, hogy orvosi javallat nélkül, önmagában anyai kérésre császármetszés nem végezhető” – folytatja a szülész- nőgyógyász professzor.

Évek óta tapasztalható a gyermekvállalási kedv csökkenése – először szülők aránya emelkedik – az első gyermek vállalása egyre idősebb anyai életkorban következik be. A terhesgondozás fejlődésével súlyosabb anyai betegségek sem képezik terhesség vállalásának ellenjavallatát. „A praenatalis diagnosztika színvonala emelkedett, évről- évre nő az IVF technikával fogant terhességek száma, ennek megfelelően emelkedik az ikerterhességek aránya is. A fenti tényezők mindegyike a császármetszések gyakoriságát fokozza“ – hangsúlyozza Prof. Dr. Papp Zoltán.

A társadalom elvárása a „modern” szülészettől igen sokrétű, azaz fő szempont a biztonságosság, lehetőleg legyen fájdalommentes, egyszerű, és ezért a császármetszés is egyre inkább elfogadott (és elvárt) „természetes” szülésmód. A közvélemény csak a 100%-os sikertörténeteket fogadja el (maximális elvárás), komplikációk jelentkezésekor élnek a jogi fellépés lehetőségével. Ezzel párhuzamos igény a természetes szülés is, azaz a szélsőség szélsőséget szül, vissza a természetes szülés folyamatához: otthonszülés, alternatív szülészet térhódítása is tapasztalható a megrendelésre végzett császármetszések mellett.

Prof. Dr. Papp Zoltán, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika igazgatója