A ma elterjedt, PAP-teszten alapuló citológiai vizsgálati módszert több, mint 70 éve alkalmazzák a méhnyak és rákmegelőző állapotok kimutatására. Az eljárással kimutathatók a HPV okozta elváltozások, de a negatív citológiai lelet sem zárja ki azt, hogy a szervezetben nincs jelen kockázatot jelentő Humán Papilloma Vírus, ami később problémát okozhat. Ezért volt szükség egy komplex szűrésre, ami átfogóan, hibalehetőség nélkül jelzi a kockázatokat.

A méhnyakrák az egyik leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A koraszülés pedig jelentős egészségi probléma szerte a világon, hiszen a korababák számára nem pusztán az jelenti a gondot, hogy túlságosan korán, fejletlenül érkezve kell megfelelniük a nagyvilág kihívásainak, de a koraszülöttek hosszabb távon, későbbi életükben is nagyobb egészségi kihívásokkal kénytelenek szembenézni.

Egy most megjelent vizsgálat szerint az amerikai felnőttek csaknem háromnegyedének fogalma sincs arról, hogy a humán papillómavírus (röviden HPV) többféle ráktípussal is összefüggésbe hozható – nemcsak a viszonylag közismertebb méhnyakrákkal, hanem más daganattípusokkal is.

A HPV, vagy másnéven humán papilloma vírus a leggyakoribb nemi úton terjedő betegségek közé tartozik.

Egészségügyi Világnap alkalmából beszélgetett Várkonyi Andrea Dr. Szőnyi Györggyel, a G1 Intézet orvosigazgatójával, Pintér Adrienn (Ada) műsorvezetővel, valamint Tibenszky Moni Lisával, a Felelős Szülők Iskolájának alapítójával a méhnyakrákszűrések fontosságáról és a HPV megbetegedésről, valamint a HPV oltások szerepéről.

Napjainkban sokat hallani a HPV-ről. Összegyűjtöttük a lehető legtöbb információt, amit a Human Papilloma Virusról tudni lehet és szükséges!

Unásig ismételt tény: a humán papillómavírus, azaz a HPV a méhnyakrák legfontosabb oka. Az is tény, hogy létezik vakcina a HPV ellen, mellyel a töredékére csökkenthető e ráktípus. Azonban még mindig csak a veszélyeztetett korosztály töredéke kapja meg a védőoltást világszerte. Ha utánajárunk az okoknak, akkor előkelő helyen áll a vakcinák biztonságosságával kapcsolatos aggodalom.

Napjainkban szinte minden nap hallani a médiában a HPV védőoltásról, de arról kevés hírt hallunk, hogy kinek szükséges védőoltást kapnia, hol kérheti és milyen feltételekkel.

Gyermekeink kérdeznek és válaszokat várnak a világról, és ez alól nem kivétel a humán papillomavírus sem. A válaszok azonban nem mindig jönnek könnyen, hiszen a téma a szülők számára is sokszor ismeretlen terep, de ha rendelkeznek is kellő ismeretekkel, az erről való beszélgetést sokszor kényelmetlennek érzik, másokat a szeméremérzet akadályoz a nyílt és őszinte felvilágosításban. Pedig beszélnünk kell róla, de hogyan?

Ahogyan egyre többet tudunk a rákbetegségek okáról, úgy egyre több daganattípusról derül ki, hogy a betegség oka nem valami fatális véletlen, a szerencsétlen körülmények egybeesése, hanem nagyon is jól megfogható oka van/lehet. Ezek közé tartozik a nők körében egyik leggyakoribbnak számító daganat, a méhnyakrák is. Három betű: HPV.

A humán papillomavírus (HPV) tünetmentesen is veszélyes, szexuális úton terjedő betegség, ami azért különösen veszélyes, mert felelős lehet többféle daganatos betegség kialakulásáért is. Azonban jó hír, hogy létezik elérhető HPV elleni védőoltás, amit a hetedik osztályos lányok ingyenesen is megkaphatnak. Az idei évtől ráadásul a legújabb, kilenckomponensű vakcinát biztosítják a számukra. De nem csak nekik, felnőtt nőknek is fontos, hogy védekezzenek a HPV ellen. Szakértők tájékoztattak a legfontosabb tudnivalókról.

A HPV (Human Papillómavírus) egy igen gyakori vírus, amelynek több mint 100 típusa ismert. A méhnyakrák kialakulásáért az esetek túlnyomó részében a HPV vírusok felelősek.

 A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat a fejlett országokban élő nők körében. Az esetek többsége nemileg aktív korban, leggyakrabban 30-40 éves kor táján alakul ki. Magyarországon évente 1200-1400 megbetegedést diagnosztizálnak és 500 halálesetet regisztrálnak. A hazai mutató annak fényében is kifejezetten rossznak mondható, hogy a méhnyakrák miatti halálozás, illetve maga a megbetegedés is elkerülhető lenne.

Mikor voltál utoljára nőgyógyászati szűrésen? Ha több, mint 1 éve, itt az ideje, hogy bejelentkezz orvosodhoz! Videónkból kiderül, milyen információkkal készülj a szűrésre.

Ahhoz, hogy a címben szereplő – egyébként sok nő fejében megforduló – kérdésre választ adhassunk, elsősorban azt kell tisztázni, hogy a humán papillomavírus- (HPV) fertőzés, illetve a méhnyak rákelőző és rákos elváltozásai minden esetben tünetekkel járnak-e. Ez utóbbi kérdésre a válasz egyébként egy határozott nem, amiből egyenesen következik, hogy a címben feltett kérdésre a válasz egy ugyanilyen határozott igen. De nézzük részletesebben, milyen tünetekkel járhat a HPV-fertőzés – ha kísérik egyáltalán tünetek!

Tudtad, hogy világszerte minden évben, több mint félmillió nő betegszik meg méhnyakrákban? És azt, hogy a méhnyakrákos állapot kialakulásáért az esetek 95%-ában a HPV fertőzés felel? Már Magyarországon is elérhető az igazán korszerű és komplett HPV- és méhnyakrákszűrés!