Október hagyományosan a mellrák elleni küzdelem hónapja. Szeptember 29-én „Minden nő számít!” címmel tudományos rendezvényen vehettek részt az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémián, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák ellen! Egyesület szervezésében. Összegyűjtöttük az előadások legfontosabb üzeneteit.

Megszületett a rákbetegség diagnózisa, a kezelés azonban még nem kezdődhet meg, hiszen a daganat egyedi jellemzőihez igazított terápiás terv felállításához szükség van a patológiai vizsgálat eredményére is. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, ami gyakran türelmetlenséget kelt a betegben: mire várnak már az orvosok, miért nem látnak már hozzá a kezeléshez? Dr. Tóth Erikát az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekurális Patológiai Osztályának osztályvezető főorvosát kérdeztük arról, hogy mindeközben mi történik a „színfalak” mögött, és miért annyira fontos, hogy a kezelés a patológiai lelet birtokában kezdődjön meg. Mindezeken túl sok hasznos ismeretet is megtudtunk tőle a kivizsgálás és kezelés szempontjából egyaránt meghatározó molekuláris diagnosztikáról is.

Női rákokról szólva először valószínűleg mindenkinek a mellrák, esetleg a méhnyakrák jut eszébe, miközben talán nem is gondolunk arra, hogy van egy veszedelmes formája, a petefészekrák, ami viszonylag kevés figyelmet kap. Május 8-án, a Petefészekrák Világnapján női sorsokról, semmitmondó tünetekről, a korai diagnózis fontosságáról...

Sok az ellenérzés az operáció előtti terápiákkal kapcsolatban, pedig hatékony gyógymód az arra alkalmas mellrákos betegek számára. Dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa oszlatta el a tévhiteket és beszélt az előzetes kezelés létfontosságáról.

Március 24-én megjelent az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban.

A European Cancer Patient Coalition által kiadott közlemény daganatos betegeknek szól, kifejezetten a koronavírus járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről és teendőkről. A közlemény ezen része az onkológiai ellátás lehetséges módosulásairól szól.

A European Cancer Patient Coalition által kiadott közlemény daganatos betegeknek szól, kifejezetten a koronavírus járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről és teendőkről. A közlemény ezen része az onkológiai intézményben történő tartózkodásról szól.

Az onkoplasztika itthon alig tíz éve ,,honos” , így viszonylag új fogalom, amelyben ötvöződik a sebészet, az onkológia és a plasztikai sebészet. Ma a mellhelyreállítás leghatékonyabb, az arra legalkalmasabb szakterülete az onkoplasztika. Dr. Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Szülészet Nőgyógyászat osztályvezető főorvosa ad ebbe betekintést, sokaknak akár segítséget, hogy tudják, mi, miért történik velük, és a helyes utat választhassák.

A European Cancer Patient Coalition által kiadott közlemény daganatos betegeknek szól, kifejezetten a koronavírus járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről és teendőkről. A közlemény ezen része a vírus elkerüléséről szól.

Ahogy Helen Keller amerikai író idézete is szól: "Egyedül kis dolgokat érhetünk el, összefogással, sokkal nagyobbat."

Egyetlen táplálék kiegészítőnek sincs igazoltan rákellenes hatása, viszont meggondolatlan alkalmazásuk káros lehet a betegeknek. Fontos, hogy leginkább erőnlét kell a gyógyuláshoz, így tartózkodjunk minden extrémitástól. Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, egyetemi docens ad hiteles útmutatót az alternatív kiegészítők tárházáról.

A TritonLife csoport messzemenően elkötelezett amellett, hogy csatlakozzon a rák elleni küzdelemhez. Ezen törekvésük bizonyítéka, hogy egyre több szakmában tudhatnak maguk mellett olyan kiváló szakembereket, akik aktív szerepet játszanak ennek a betegségnek a felismerésében és ellátásában.

A rendszerben elveszett betegek, hiányos tájékoztatás, előítéletek, végeláthatatlan várólisták a diagnosztikában és megtagadott vizsgálatok – problémák, amik súlyosan befolyásolják a rákos betegek gyógyulását. Daganatos betegek osztották meg az Intimával tapasztalataikat a hazai egészségügyről, nőgyógyászati és onkológiai ellátásról és az egészségügyi dolgozókról. Véleményük alapján látleletet kaptunk a hazai egészségügy rendszer szintű problémáiról.

Genetikai örökségként kapott, fiatalon kialakult emlőrák betegségével való szembesülése, majd gyógyulása után módosított pályát a Debrecenben élő Bánfi Ildikó. Az élelmiszermérnöki munka helyett a sorstársaknak való segítés lett a hivatása: immár több mint egy évtizede dolgozik azon munkatársaival, hogy a vidéki betegekhez is minél több olyan szolgáltatás eljusson, amely segíthet leküzdeni a betegséget. A Holnapom Egyesületnél vallják: a rehabilitációnak már a diagnózis közlésének pillanatától meg kell(ene) kezdődnie, mert mind az életminőség, mind az életkilátások tekintetében jobb esélyekkel indulnak azok, akiket gyógytornász, dietetikus, pszichológus is segít az akadályok leküzdésében.

A szó, amit nem akarunk hallani. Soha! Legyen ez egy rég vágyott színdarab jegyvásárlása, egy randi a kiszemelttel, egy lakás belső átalakítási munkái... vagy a babavállalás... 

Barbara élete másfél éve vett gyökeres fordulatot. Megannyi orvosnál járt, hogy a végére járjon, mert nem volt nyugodt, hogy valóban nincs baj. Mert volt. Mozgósított minden baráti szálat, így pedig lényegesen lerövidült az útja. A melleit levették, expandert helyeztek be, amit fokozatosan töltöttek, majd a melleit egymáshoz igazították. Ma csinosabbnak érzi magát, mint előtte, melltartóra sincs szüksége. Barbara megosztotta velünk és mindazokkal történetét, akik emlőrákkal küzdenek, hogy abból erőt merítsenek, és egy lehetséges utat mutasson nekik.

Egy daganatos betegség diagnózisa rendkívüli terhet jelent a beteg és a hozzátartozók számára is. Ez egy nagyon összetett, bonyolult témakör, melynek részletes, minden kérdésre kiterjedő átbeszélésére ritkán van lehetőség a kórházakban, ebben szeretnének ők segíteni: bemutatjuk a "Van Holnap" Központot.

Megszületett a sokkoló diagnózis, megtörtént a kemoterápia és a műtét, már „csak” az évekig-évtizedekig tartó kontrollvizsgálatok, esetenként további kezelések vannak hátra. A rosszindulatú daganatok esetében általában 5 éves betegségmentesség esetén beszélünk gyógyulásról. A mellrák esetében azonban más a helyzet, hiszen a daganat hosszabb idő, akár 10-15 év után is visszatérhet. Érintetteket kérdeztünk arról, miként élték meg a hosszú és sokszor embert próbáló utat a diagnózistól a tünetmentes állapotig.

A Mellrákinfó Egyesület összegyűjtötte a felvilágosító előadásainkon leggyakrabban felmerülő tévhiteket, megállapításokat, melyeket Dr. Bittner Nóra főorvos asszony válaszolt meg (Országos Onkológiai Intézet, klinikai Onkológus, tüdőgyógyász, klinikai farmakológus, egészségügyi szakközgazdász).

Mit jelent a „triple negatív" emlőrák? Milyen gyakran fordul elő a „triple negatív" emlődaganat? Hogyan alakul ki a „triple negatív" mellrák? Cikkünkből kiderül!