Nem elvesztegetett idő, amíg a patológiai lelet megérkezik
Megszületett a rákbetegség diagnózisa, a kezelés azonban még nem kezdődhet meg, hiszen a daganat egyedi jellemzőihez igazított terápiás terv felállításához szükség van a patológiai vizsgálat eredményére is. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, ami gyakran türelmetlenséget kelt a betegben: mire várnak már az orvosok, miért nem látnak már hozzá a kezeléshez? Dr. Tóth Erikát az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekurális Patológiai Osztályának osztályvezető főorvosát kérdeztük arról, hogy mindeközben mi történik a „színfalak” mögött, és miért annyira fontos, hogy a kezelés a patológiai lelet birtokában kezdődjön meg. Mindezeken túl sok hasznos ismeretet is megtudtunk tőle a kivizsgálás és kezelés szempontjából egyaránt meghatározó molekuláris diagnosztikáról is.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Milyen szerepe van a részletes patológiai elemzésnek a terápia megtervezésében? Miért nem elegendő, ha az orvos annyit tud, hogy rosszindulatú elváltozásról van szó?
A daganatos betegségek kezelése napjainkban elsősorban szervspecifikusan történik. Ehhez mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a daganat valójában melyik szervből indul ki, és ezen belül is melyik altípusba tartozik. Ezért ma már a daganatokról rendelkezésre álló információink alapján nem egyszerűen például gyomor-, tüdő- vagy emlőrákról beszélünk, hanem minden szervnek megfelelően akár 5-10 féle, néha több, különböző szövettani típusú daganatot különíthetünk el.
Az elkülönítésnek azért van nagy jelentősége, mert ezek ismerete alapvetően fontos a terápia megtervezésekor, hiszen ugyanaz a kezelés nem alkalmas minden szövettani altípus esetében.
Milyen módszerekkel történik ezen altípusok azonosítása?
Ezeknek a szövettani altípusoknak az elkülönítéséhez gyakran részletes molekuláris patológiai vizsgálat is szükséges lehet, azaz egészen részletekbe menő elemzésre kerül sor. Az így kapott információk részben a diagnózishoz szükségesek, részben pedig a daganat várható viselkedéséről adnak információt, illetve sok esetben ezek segítenek annak meghatározásában, hogy milyen gyógyszer lesz a leghatékonyabb az adott daganat esetén.
A leggyakrabban alkalmazott módszer a diagnosztikában az úgynevezett immunhisztokémiai vizsgálat, melynek során a daganatok jellegzetes fehérjéinek elemzésével arra keressük a választ, hogy a ráksejtek mennyiben térnek el az ép sejtektől, illetve következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, mely kezelési formák jöhetnek szóba, és azok várhatóan milyen eredményt adnak.
Manapság egyre többet találkozhatunk a laikus sajtóban is az új generációs "szekvenálás" kifejezéssel. E technika alapszintű megértéséhez azt kell tudni, hogy az egyes daganatok bizonyos, jól körülírható génmódosulásokat tartalmaznak, azaz a sejtek örökítő anyagában olyan változások következnek be, melyek daganatképződéshez vezetnek. Egy-egy daganatban nagy számú ilyen genetikai eltérés állhat fenn, ezek egyidejű elemzésére alkalmas az új generációs szekvenálásnak nevezett technika.
Számos daganatféleség esetében (tüdő, vastagbél, emlő) a terápia megtervezésének alapja ma már a genetikai vizsgálat.
Beszéljünk egy kicsit részletesebben a molekuláris diagnosztikáról! Tulajdonképpen mire is alkalmas ez?
Miután ismertté válik a daganat szövettani típusa, a mintákból a DNS-t vagy RNS-t kinyerve olyan genetikai vizsgálatok történnek az esetek döntő többségében, melyet a daganat várható lefolyására utalnak vagy a terápiás érzékenységről adnak információt, például, hogy bizonyos gyógyszerek hatásosnak ígérkeznek-e az adott daganattal szemben. A mindennapi nyelvhasználatban ezeket a vizsgálatokat nevezzük molekuláris vizsgálatnak, molekuláris diagnosztikának.
Mi a molekuláris diagnosztika szerepe emlőrákban?
Az emlőrák kezelésére ma már számos gyógyszeres terápia áll rendelkezésre. Ez az egyik legsikeresebben kezelhető daganat. Ugyanakkor az emlődaganatok hormonérzékenység és genetikai jellemzők szempontjából egy igen heterogén betegség. Jelenleg a legfontosabb molekuláris vizsgálatnak, amit rutinszerűen minden emlődaganaton elvégzünk, a daganatok úgynevezett hormonreceptor- (ösztrogén- és progeszteron-) és HER-2-státuszának a meghatározása tekinthető.
Vizsgáljuk a daganatok osztódási képességét, hiszen ha ez magas, kemoterápia szükségességére utalhat. Ezek mellett egyre több mutáció kerül napvilágra, melyek célzott terápiák alapjául szolgálnak emlőrákban is.
Hol érhetők el ezek a korszerű vizsgálatok?
Ezek a vizsgálatok ma minden olyan központban ingyenesen a betegek rendelkezésére állnak, ahol emlőrák vagy más daganat miatti műtét történik, és ezeket kötelezően elvégzik a patológusok. Hazánkban jelenleg hat molekuláris centrum működik.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a bizonyítottan hatásos terápiákhoz minden genetikai vizsgálat ingyenesen elérhető, akár a centrumok egymás közötti együttműködése révén is.
Ezekben a központokban a vizsgálatok egy része automatikusan megtörténik, míg más vizsgálatokat a kezelőorvos kérésére végeznek el.
A magáncégek is kínálnak nagy génpaneles vizsgálatokat, ezek a tapasztalatok és a szakirodalmi adatok alapján 5-6 százalékban adhatnak a kezelés szempontjából releváns plusz információkat. Ezekben az esetekben azonban előfordul, hogy a terápiák várható hatásossága nem bizonyított magas szintű tudományos módszerekkel.
Mennyi időt vesznek igénybe ezek a speciális patológiai vizsgálatok?
Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése időigényes. Egy nagyobb műtétet követően a lelet elkészültéig akkor is 5–10 napot vesznek igénybe, ha csak „egyszerű” szövettani vizsgálatról van szó, hiszen a nagy számú paraméter alapján felállított pontos szövettani diagnózishoz sokszor akár 45-50 kimetszésre is szükség lehet a sebész által eltávolított szövetből. A technikai feldolgozás 2-3 nap, ezután következik az orvosi áttekintés, majd a további speciális vizsgálatok.
Nemzetközi irányelvek alapján a szövettani leletek elvárt átfutási ideje biopsziák esetében átlagosan 7 nap, nagy sebészeti reszekció (a daganatos elváltozás kimetszése) után pedig 10 nap. Ez az idő azonban a diagnózis nehézségétől függően hosszabbodhat. A molekuláris patológiai vizsgálatoknál elvárt leletátfutás szintén 10 nap.
A legideálisabb esetben is legalább 10 napot vesz igénybe tehát a szövettani és molekuláris patológiai vizsgálat.
Köszönjük a fontos információkat, melyek birtokában a betegek remélhetőleg nagyobb türelemmel kivárják a patológiai vélemény megszületéséhez szükséges időt, hiszen ez olyan lényeges adatokkal szolgál a kezelőorvos számára, melyek hatásosabb kezelést tesznek lehetővé, ami jobb terápiás eredményeket ígér.
Az interjút készítette: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, szakújságíró
A cikk létrejöttét a Roche Magyarország támogatta.
Lezárás dátuma: 2020. október 21.
Ne maradj le várandóssággal kapcsolatos legfrissebb cikkeinkről,
iratkozz fel a MELLRÁK-INFÓ hírlevelünkre:
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások