Bármilyen daganatos megbetegedés, ahogy az emlőrák is, nagyon ijesztő lehet, hiszen tudjuk, hogy súlyos betegségről van szó. Nem csoda, ha felmerül a kérdés, hogy emlőrákos beteg vajon tovább tudja-e adni a daganatsejteket, fertőzhet-e a rák?

Budapesten elsőként a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegén egy 47 éves, előrehaladott petefészek-daganatban szenvedő nőn alkalmazták azt az úgynevezett HIPEC (Hypertermic Intraperitoneal Chemotherapy) kezelést, amely a kiterjedt – hashártya érintettséggel is járó – petefészek-daganatos betegek terápiájában kaphat jelentős szerepet. Hazánkban évente mintegy 1300 új petefészek-daganatot diagnosztizálnak, 70%-ban előrehaladott stádiumban. A speciális, a NEAK által egyedi méltányosság alapján támogatott eljárás éppen az ő túlélési esélyeiket javíthatja.

Nagy felháborodást keltett az ország legnagyobb rákbetegeket segítő, támogató szervezetének a kisfilmje, melyre tübbek között Halom Bori, a Mellrákinfó Egyesület Alapítója is reagált. Bejegyzését vele egyeztetve teljes terjedelemben vesszük át, és osztjuk meg egyetértve minden gondolatával.

Késett. Már tegnap meg kellett volna jönnie, de még nem jött meg, úgyhogy csináltam egy tesztet, hátha... Nem bírtam tovább! Azt írja a papír: három percet kell csak várni. Száznyolcvan másodperc. Szinte semmi, de ilyenkor mégis egy örökkévalóságnak tűnik. Ültem a fürdőszobában, kezemben a kis műanyag pálcikával, és vártam, hogy megjelenjenek rajta végre azok a csíkok. Most is pont ugyanúgy, mint az előző hónapban, meg az előzőben, meg az azt megelőzőben.

Felkészült szakmai csapat és informatikai háttér segíti az idő ledolgozását - a rákbetegek legnagyobb ellenfelével szemben veszi fel a harcot és ad fegyvert is az egészségügyi ellátók, páciensek kezébe az OncompassMedicine. Az orvostudomány, a technológia és az információ összekapcsolása mellett ugyanis fontos, hogy a betegséget időben felismerjék, jusson a lehető legrövidebb úton részletes és pontos diagnózishoz orvos, páciens egyaránt.

Kutatások folynak ebben az irányban, de olyan módszer, amely ma alkalmazható lenne, egyelőre nincs. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot, az emlőrákos eseteknek pedig csak körülbelül 7 százaléka alakul ki genetikai örökség talaján.