Sugárkezelés - kinek, mikor és hogyan adható emlőrák esetén?
Műtét előtt, vagy műtét után, esetleg helyett? Kemoterápiával, vagy akár immunterápiával kombinálva? Megannyi kérdés, amelyek nemcsak az érintettek, de az orvosok fejében is ott vannak, amikor egy-egy beteg személyre szabott kezeléséről döntenek. Megvannak ugyan a protokollok, de ahogy a mellrák is mindenkinél egyéni, úgy még az intézmények gyakorlata sem mindig ugyanaz. Dr. Polgár Csaba, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának vezetője, az intézet megbízott főigazgatója ad iránytűt az Intima.hu olvasóinak a sugárkezeléssel kapcsolatban.
 |
A szervezett mammográfiás szűrés bevezetése lehetővé tette az emlőrák korai, még nem tapintható stádiumban történő felismerését. A korai stádiumban felfedezett emlőrák az esetek 90 százalékban gyógyítható és az emlő eltávolítása az esetek több mint 80 százalékában elkerülhető.
„Rutinszerűen a mammográfiás szűrőrendszernek köszönhetően az emlőrákot ma már többnyire korai, I. vagy II. stádiumban fedezzük fel, amikor is leggyakrabban emlőmegtartó műtét történik. Ilyenkor daganateltávolítás, őrszemnyirokcsomóból biopszia és utána a megmaradt emlőnek a sugárkezelése a standard eljárás, ilyenkor mindig az operáció után jön a sugárterápia. A daganat kiterjedtsége, nagysága, differenciáltsága, biológiai viselkedése, nyirokcsomó státusza alapján döntünk a továbbiakról. Ez általában kemoterápia és sugár, vagy, ha elegendő az antiösztrogén hormonterápia, akkor ezt a sugárkezeléssel együtt lehet alkalmazni”—mondja dr. Polgár Csaba, hangsúlyozva a szűrés jelentőségét.
Mi az emlőrák sugárkezelése menete?A külső sugárkezelés előtt gondos vizsgálatok és mérések segítik a pontos céltérfogat meghatározást. Ilyenkor általában a leendő kezelési pozícióban besugárzás tervezési CT vizsgálatot, vagy CT-szimulációt végeznek. Ezt követi a CT képeken a besugárzandó céltérfogat és a besugárzástól megvédendő szervek körberajzolása. A céltérfogat és az úgynevezett rizikószervek meghatározását követi a klinikai sugárfizikus segítségével a besugárzási terv elkészítése, ami a sugárkezelés minden fontos paraméterét (besugárzási mezők iránya, alakja, száma, leadandó dózis monitoregységek) meghatározza. Szigorú minőség-ellenőrzés után jöhet a beteg első kezelése, aminek legfontosabb lépése a betegek mindennapi pontos és identikus fektetése és pozícionálása. Ezt követi a besugárzási mezők felhelyezése és a napi dózis kiszolgáltatása. A legfőbb szempont a beteg érdeke, hogy pontosan a megfelelő helyre, az eredeti besugárzási terv szerint kapja a besugárzást. Alkalmanként a kezelés mindössze néhány percig tart. A kezelés után a beteg nyugodtan hazamehet. A másik lehetőség, a belső besugárzás (másnéven brachyterápia) előnye, hogy a sugárzás célzottabban éri az elpusztítani kívánt kóros szöveteket. Ezért a radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat közvetlenül a daganatba vagy annak közvetlen környezetébe helyezik be. Az eljárás viszonylagos gyakorlati hátránya, hogy bizonyos esetekben néhány napos kórházi bennfekvést igényel. |
„Amennyiben agresszívebb daganatról van szó és az utókezelést kemoterápiával kell kezdeni, akkor azt követi a sugárkezelés. Ha előrehaladottabb betegségről (III. stádium) van szó, akkor egyre inkább előtérbe kerül a neoadjuváns (műtét előtti) terápia, amit sok esetben radikális operáció követ, bizonyos esetekben viszont, ha jól reagál a páciens a kezelésre, akkor szóba jöhet emlőmegtartó műtét is. Nagyon ritkán, amikor helyileg előrehaladott a betegség, a kezelésekre nem reagál, megkísérelhető, hogy sugárkezeléssel tegyük operálhatóvá a tumort. Szerencsére ezek a III. stádiumú esetek már elég ritkák. Általában a standard kezelés helye a műtét után van. Távoli áttétes (IV. stádiumú) emlőrák esetén sugárkezelés csak palliatív (tüneteket és panaszokat enyhítő) céllal jöhet szóba” - magyarázza a szakember.
A sugárkezelés helye, szerepe és eredménye az emlőrák kezelés soránAz elmúlt három évtizedben a korai stádiumú emlőrák kezelésére általánosan elfogadottá vált az emlőmegtartó műtét. Bizonyítást nyert, hogy a szervmegtartó műtét utáni sugárkezelés harmadára-negyedére, 30-40 százalékról 10 százalékra csökkenti a helyi daganatkiújulások 10 éves arányát. A korábban elfogadott tudományos állásponttal szemben beigazolódott az a tény is, hogy a sugárkezelés nem csak a helyi daganatkiújulások arányát csökkenti, hanem a betegek teljes túlélését is javítja. Fontos eredmény, hogy a modern besugárzási technikákkal (CT alapú besugárzás tervezéssel végzett úgynevezett 3 dimenziós besugárzással, illetve az úgynevezett intenzitás modulált sugárkezeléssel) az emlőállományon kívüli egészséges szövetek (elsősorban a szív és tüdő) dózisterhelése ma már minimálisra csökkenthető. Az Országos Onkológiai Intézet 1996-ban - nemzetközi szinten is az elsők között - vezette be az emlőtűzdeléses módszeren alapuló gyorsított részleges emlőbesugárzást. A legújabb klinikai vizsgálatok eredményei alapján az utóbbi években egyre inkább elfogadottá válik az emlőmegtartó műtét utáni gyorsított részleges emlő besugárzás alkalmazása. Válogatott, alacsony rizikójú emlőrákos betegeknél ilyenkor a teljes emlőállomány 5-7 hétig tartó külső sugárkezelése helyett csak az eltávolított daganat helyét és közvetlen környezetét sugarazzák be, amivel a kezelési idő 4-5 napra csökkenthető. Az utóbbi 20 év vizsgálatainak eredményei alapján a részleges emlő besugárzással kezelt betegeknél azonos eredmény érhető el, mint a hagyományos 5-7 hetes külső sugárkezeléssel. A részleges emlő besugárzással a kozmetikai eredmény is javítható és a sugárkezelés költsége is csökkenthető. |
„Nagyon ritka, új entitás a kevés áttéttel járó, ún. oligometasztatikus betegség, amikor maximum 3-5 áttét van a szervezetben, viszonylag kicsik, ilyenkor metasztektómiát (az áttét műtéti eltávolítását) is lehet végezni, amit régen nem csináltunk, illetve lehet nagy dózisú (ún. sztereotaxiás ablatív) sugárkezelést is adni a gyógyulás reményében. A szakemberek azt figyelték meg, hogy a modern diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően hamarabb fedezik fel az áttéteket is, így ezek prognózisa jobb, mint a multiplex, kiterjedt áttétes betegeké. A szisztémás kezelések nemcsak a helyi daganatot, hanem a máshol is jelenlévő tumorokat is célozzák, szemben a sebészeti és a sugárkezeléssel, amelyek csak az adott helyeken, illetve környezetükben hatnak." - zárta le Dr. Polgár Csaba sugárterapeuta, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának vezetője.
Forrás:
Onkol.hu
Lancet 2016 Strnad, Ott, Hildebrandt et al
Lancet Oncology 2017 Polgár, Ott, Hildebrandt et al
Írta: Kun J. Viktória, egészségügyi újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Onkoplasztika – mellhelyreállítás egy lépésben
- Óvatosan az étrend-kiegészítőkkel — igazolt rákellenes hatása egyiknek sincs!
- Kemoterápia—mellékhatások, ki mikor és mire számíthat
- Neoadjuváns kezelés betegszemmel
- Adjuváns vagy neoadjuváns gyógyszeres terápia?
- Nem időhúzás a neoadjuváns kezelés!
- Ne kerüljük meg a kijelölt utat!
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Tények és tévhitek a mellrákszűrésről
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
