Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
Mammográfiai szűrővizsgálat – kezünkben a pozitív eredmény. Ugyan ez ekkor még csak gyanú, semmiképpen sem a végleges diagnózis, a hír mégis sokkoló. Egyetlen dolgunk van: azonnal a végére járni! Hogy mi a teendőnk, mi vár ránk az első vizsgálat után? Dr. Bodoky György onkológus professzor ad útmutatót, hogy miként vegyük a legrövidebb utat.
 |
A beteg a főnök, de kell egy orvos is, akinél összefutnak a szálak
| ,,A mammográfia egy speciális eset, hiszen alapvetően egy szűrővizsgálat, vagyis leginkább panaszmentesen érkeznek ide a páciensek. Ha itt bármilyen gyanú felmerül, utána akár a háziorvoshoz, vagy bármelyik onkológiai osztályra elmehetünk, hogy a végére járjunk az első gyanúnak, amelyekről egyébként az esetek döntő részében az derül ki, hogy ártalmatlan, csak valamilyen jelentéktelen elváltozást kell tisztázni”—kezdi dr. Bodoky György, az egyesített Szent István és Szent László kórház onkológiai osztályának osztályvezető főorvosa. |
|
,,Ha a háziorvosunkhoz megyünk, az a legtisztább, de ha van ismerős, vagy ajánlott onkológus orvos őt is kereshetjük. Fontos, hogy egy doktor kezében fussanak össze a szálak, vagyis ő kövesse nyomon a beteg sorsát. Jó tudni, hogy bárki, bárhova mehet, nincs területi illetékesség és optimálisan a kórházak sem alkalmaznak teljesítménykorlátot az onkológiai betegek esetében. És lényeges az is, hogy minden vizsgálat párhuzamosan történjen, ne legyen csúszás, ne várjuk meg mondjuk az első szövettani eredményt, hanem közben induljon el a többi is. A betegnek pedig tisztában kell lennie azzal, hogy ő a főnök. Vagyis szólhat, ha nincs így, illetve szégyenérzet nélkül joga van másodvéleményt is kérni”—hívja fel a figyelmet Bodoky professzor.
A visszahívás és a biopszia még nem jelent rákot!
A mammográfiás szűrésen részt vevő hölgyek 3-5 százalékát hívják vissza, mert olyan elváltozást látnak a felvételen, amelyet szükséges tovább vizsgálni újabb, ezúttal részletesebb mammográfiával vagy ultrahanggal. Esetenként tűbiopsziás mintavételre is szükség lehet, ám a tisztázó vizsgálatok után a betegeknek csak 0,5-1 százalékánál van szükség műtéti beavatkozásra.
A mintavétel kétféle módon, vékony vagy vastagabb tűvel történhet, de Magyarországon leggyakrabban a vékony tűvel végzik, ami pici kellemetlenséggel járhat, de érzéstelenítéssel még ezen is igyekszenek enyhíteni. A vizsgálat során egy vékony tű segítségével kis szúrást ejtenek, így lehetővé válik, hogy a kérdéses területről sejtmintát vegyenek, amit további vizsgálatra küldenek. A sejtmintából megállapítható az, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van szó.
Mindenesetre szörnyű nagy fájdalmaktól, hatalmas tortúrától egyáltalán nem kell tartanunk, és a tűszúrásnak hála hamar megbizonyosodhatunk felőle, hogy mi a baj. Vastag tűs vizsgálatnál helyi érzéstelenítést követően, picike bőrmetszést ejtenek a bőrön, majd egy milliméter átmérőjű tű segítségével a kérdéses területről szövetmintát vesznek ki további vizsgálat céljából. A szövetminta vizsgálatának köszönhetően bővebb képet kaphatunk az elváltozásról. Sokakban él az a tévhit, hogy, egy ilyen tűszúrás daganatot okoz, vagy ha egy daganatból ilyen módon vesznek mintát, az esetleg áttétet képezhet. Nos, ezek a feltételezések nem igazak, hiszen semmilyen adat nem támasztja alá őket. Ezért ne féljünk alávetni magunkat a mintavételnek, hiszen az akár éltet is menthet! Ebben az esetben a szövettani vizsgálat tovább tart, de már az esetleges kezeléshez is jóval több adatot tudnak majd mondani. A vékony és vastag tűs vizsgálat során is a kivett mintát szövettani elemzésre küldik, ahonnan néhány héten belül megtudhatjuk, hogy mi az eredmény.
Betegúton: szövettan, képalkotók, találkozás az onkoteam-mel
"A szövettani vizsgálat után képalkotó vizsgálatokkal (MR, CT, ultrahang, RTG, csontszintigráfia, esetleg PET CT) kell meggyőződni arról, hogy található-e távoli áttét. Vizsgálni kell, hogy előfordulhat-e örökletes genetikai hajlam (BRCA1, BRCA2). A vizsgálatok befejezése után onkoteam dönti el a beteg további ,sorsát’, illetve a terápiák sorrendjét (műtéti eljárás, kemoterápia, sugárterápia, endokrin terápia)”—teszi még hozzá Bodoky professzor.
|
Betegút protokoll szerint (normál folyamat):
A tünetek felismerése után fordulhatunk háziorvoshoz, nőgyógyászhoz, aki további vizsgálatokra irányít sebészhez, onkológushoz.
A protokoll egy felépített folyamat. Igazából nem is a protokollal van baj, hanem az eltelt idővel:
- A háziorvos, nőgyógyász, szakorvos a panaszokat sok esetben nem kezeli komolyan (például: túl fiatal még, csak egy gyulladás és majd elmúlik).
- Amennyiben beutalót kap a beteg, vizsgálatra időpont csak hetek, hónapok múlva van.
- A vizsgálatok után a leletezés heteket vesz igénybe.
- A beteg sok esetben megpróbálja lerövidíteni ezt az időt, és amennyiben lehetősége van rá, magánrendelőben fizeti ki a vizsgálatokat.
- A genetikai vizsgálatot is kevés orvos ajánlja fel, mert drága.
- Sajnos vidéken sok esetben a terápia megállapításhoz nincsen onkoteam.
- Előfordul, hogy finanszírozási okokból a képalkotók valamelyikét kihagyják.
Elakadtál a betegúton, vagy csak kérdeznél szakértőktől EMLŐRÁK-kal kapcsolatban?
Tedd fel kérdéseidet az Intima.hu Onkoteam szakértőinek!>>
Mint tudjuk, az emlőrákbetegek talán legnagyobb ellensége az idő. Épp ezért kell az érintetteknek, akár hozzátartozóknak is mindent megtenni azért, hogy abból egy perc se vesszen el. Fontos a rendszeres ellenőrzés, hogy ne dugjuk homokba a fejünket, ismerhessék fel időben, ha baj van. Ha pedig már a kezünkben, az első pillanatokban minden bizonnyal sokkoló, egyelőre csak ,,gyanús” lelet, a legfontosabb, hogy ismerjük mi is a helyes utat, keressük azonnal orvosunkat és legyünk tájékozott, felkészült betegek. Ne tehetetlen alanyai annak az útnak, ahol tulajdonképpen mi vagyunk a főnökök. Tegyük a sorsunkat persze az orvos kezébe, de csak annak, akiben valóban megbízunk, s közben ne szégyelljük megkérdezni, ha valami nem úgy történik, ahogy azt most már pontosan megismerhettük.
Írta: Kun J. Viktória, egészségügyi újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Mikor menjünk emlővizsgálatra?
- Nem mindegy hogy diagnosztika, vagy szűrés!
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- Tények és tévhitek a mellrákszűrésről
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
