Mikor menjünk emlővizsgálatra?

Ajánlom a Facebookon

A hivatalos szűrés azért van, hogyha hívnak, megjelenjünk. Ugyanez a megadott életkori korlátok között érvényes, fontos, hogy már egészen fiatal kortól figyeljünk, a hivatalos szűrési korhatártól kezdve pedig életünk végéig vizsgáltassuk magunkat. Megannyi tévhit kering a mellrák körül, így nem igaz, hogyha fáj, az nem jelezheti a bajt, ahogy az sem, hogy csak csomó formájában jelentkezik, s az sem, hogy minden esetben genetikailag öröklődik. Dr. Forrai Gábor radiológus, a Duna Medical Center Radiológiájának osztályvezető főorvosa, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke segíti eloszlatni a ,,ködöt” és hiteles képet adni.

Szerző: Kun J. Viktria - egészségügyi újságíró

Szerző: Kun J. Viktória | egészségügyi-újságíró

Ugyan a magyar hivatalos népegészségügyi emlőrák szűrés ma az egyetlen, amely személyre szólóan, rendezett és szervezett keretek között ügyel az egészségünkre, legalábbis, ami a mellünket illeti, próbál minket beterelni az egészségügy rendszerébe, fontos, hogy tartsuk mi is a kezünkben a kormányt. A szervezett, kétévente menetrendszerű jelzés talán abban is segíthet, hogy ösztönözzön mindenkit: az azon kívüli időszakban a szervezők helyett is ő maga figyeljen a testére. Mert sokat tehetünk mi magunk is, és persze nem vagyunk egyedül, szakemberek segítenek eligazodni a tévhitek erdejében. Figyelmeztetni újra és újra arra: a mi életünk a tét, hallgassunk legalább a hívó szóra.

Az "ÉN TÖRTÉNETEM" - Eszter

,,Zuhanyozás közben észrevettem, hogy a mellemben van valami csomóféle. Fel sem merült bennem, hogy daganat lehet, inkább arra gondoltam, mivel nem sokkal korábban szoptattam, biztos valami tejmirigy gyulladt be. Elmentem a házi orvosomhoz, aki azt mondta valóban ő is érzi ezt a kemény valamit és azonnal megírta a beutalót. Mivel van ismerősöm, így egy héten belül már meg is volt a vizsgálat: mammográfia és ultrahang is. A doktornő közölte, hogy nincs ott semmi, de én azért csak rákérdeztem, hogy mégis mi az, amit érzek: zsírcsomó, vagy egy gyulladt tejmirigy? Erre ő azt mondta, hogy ne aggódjak, menjek haza és kenegessem körömvirágkenőccsel. Ezzel én megnyugodtam…” de Eszter története itt nem ér véget.

A szűrővizsgálatok életkoronként javasolt gyakorisága

,,Magyarországon 45 és 65 éves kor között valamennyi nő megkapja a hivatalos behívót, amikor nincs más dolguk, mint bemenni a közelükben lévő mammográfiás centrumba. Sokan sajnos mégsem teszik. Pedig a szűrési rendszerünk kifejezetten jól szervezett, a részvétellel pedig több ezer életet menthetnénk”— kezdi Forrai doktor. Szerinte egyébként, aki igazán odafigyel magára, már 40 éves kortól kérje a beutalót háziorvosától. ,,A hivatalosan meghatározott életkor csak egy népegészségügyi szempontból kalkulált szám, de nem jelenti azt, hogy előtte, vagy utána ne fordulna elő a betegség. Még ha fiatalabb korban, főleg 30 év alatt kifejezetten ritkán is, azon kevesek között is bármelyikünk lehet. A biztonsághoz pedig nem elég az önvizsgálat és el kell oszlatni azt a téves tudatot: hogyha nincs panasz, vagy mondjuk, fáj, akkor nem lehet baj. Mert lehet.

Ha bármilyen panasza van, a bimbó behúzódik, bőrelváltozást, vagy vérzést észlel, mindenképp mutassa meg szakembernek.

Emellett én azt mondom, hogy menjen el mindenki vizsgálatra, kortól függetlenül, de akár még ezen belül is, ha bármilyen panaszt észlel. A fiataloknál, 30 év alatt nincs szükség rendszeres mammográfiai szűrésre, panaszok esetén is többnyire elegendő az ultrahangos vizsgálat, 40 év fölött már kell a mammográfia. A hazai szűrőprogramban meghatározott 65 év fölött pedig ugyanolyan fontos a rendszeres kontroll, hiszen ebben a korban a leggyakoribb az emlőrák”—folytatja a szakember.

Eszter története folytatódott

,,A csomó csak nem múlt, sőt úgy éreztem, hogy nő, és még váladék is távozott a mellbimbómból... Sajnos eléggé tájékozatlan voltam ez ügyben; nem tudtam, hogy ez akár a rosszindulatú daganatnak is lehet a jele, és még mindig a tejmirigy gyulladásnak tudtam be. Július elején végül mégiscsak szóltam az ismerősömnek, hogy ez a doktornő által ’semmi’-nek nevezett valami szerintem már kétszer akkora, mint áprilisban volt, és megkérdeztem, hogy mit tegyek. Azt mondta megkérdi és visszahív. Pár napon belül megint az emlőcentrumban ültem és vártam a soromat. Behívtak, kérdezték mi a gond, majd elkezdtek ultrahanggal vizsgálni. Azonnal látták, hogy baj van, többgócú daganatot diagnosztizáltak nyirokcsomó áttéttel. Vékonytűs mintavétel történt, mind a mellemből, mind a nyirokcsomóból és úgy engedett el a doktornő, hogy jobb, ha felkészítem magamat arra, hogy itt nagy a baj; szerinte 90 százalék, hogy ez rosszindulatú lesz. Az első emlőbizottsági vizsgálatra még Nyíregyházán került sor, a kezelésre viszont már Debrecenben, mert a fent leírtak ellenére a nyíregyházi onkológus megkérte ugyan a PET CT-ét, de nem sürgősre, végül Debrecenben körülbelül 3 héttel hamarabb megkezdődött a kezelésem. Azóta sem bántam meg, hogy váltottam és azóta is oda járok ellenőrzésekre.”

Köszönjük a Mellrákinfó Egyesületnek, hogy megosztották velünk történeteiket!

Tények és tévhitek az emlődaganatokkal kapcsolatban

,,Szeretnék több tévhitet eloszlatni. Az emlőrák igenis okozhat fájdalmat, nemcsak tapintható csomók formájában észlelhető és döntő többségében nem genetikailag hordozott betegség. Persze fontos a családi történet, de attól még, hogy mondjuk az anyukánk, vagy a nagymamánk érintett volt, az nem jelenti, hogy hajlamunk van rá. Az öröklött típus esetében általában egy teljes családi ág érintett, vagyis akkor kell utánanéznünk a géneknek. Az öröklődő mellrák kialakulásának kockázatát leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 nevű génekben előforduló mutációk növelik. Ha egy nő a két gén valamelyikének hibás változatát örökli, annál a betegség kialakulásának átlagos valószínűsége 65 százalék lesz”—teszi még hozzá Dr. Forrai Gábor.

Elakadtál a betegúton, vagy csak kérdeznél szakértőinktől EMLŐRÁK-kal kapcsolatban?
Tedd fel kérdéseidet az Intima.hu SEGÍTŐ TEAM-ének!>>

A daganatos betegségeknél soha sincs általánosság, minden eset, történet nagyon is egyéni, nincs védett kor, legfeljebb kevésbé kockázatos. Megvannak a szakmai irányelvek, az orvosi tudás és tapasztalat, de fontos, hogy hallgassunk testünk jelzéseire és, ha úgy érezzük, valami nem nincs rendben, keressünk nyugodtan másik szakembert, kérjünk másodvéleményt, vagy akár egy harmadikat is, mert ez a mi életünk!

Életkor szűrés módszere gyakorisága

15-20 éves kortól önvizsgálat havonta
20-39 év orvosi vizsgálat, tapintással 3 évente
40 év felett orvosi vizsgálat, tapintással évente
30-45 éves korban mammográfia 3 évente (szakmai ajánlás)
45-65 éves korban mammográfia 2 évente behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos menni (szakmai ajánlás)
65 éves kor felett mammográfia évente ajánlatos menni, behívás nélkül is (szakmai ajánlás)

Forrás: Daganatok.hu – Javasolt emlőszűrés tünetmentes állapot esetén

Írta: Kun J. Viktória, egészségügyi újságíró

Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!

Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!

Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!

IRATKOZZ FEL MOST!

Matics Kata az Intima.hu alapítója

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek