Milyen az élet emlőrák műtét után, mell nélkül?

Ajánlom a Facebookon

A rákbetegségek közül talán az emlődaganat az, ami a leglátványosabb, maradandó következményekkel párosul. Nem elég ugyanis magával az egyik legrettegettebb diagnózissal szembesülni, az ráadásul a nőiség szimbólumát támadja meg, ami sokszor a mell csonkításával, vagy elvesztésével jár. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, az Intima.hu szakértője segít megérteni a megküzdést és az elfogadást.

Szerző: Kun J. Viktria - egészségügyi újságíró

Szerző: Kun J. Viktória | egészségügyi-újságíró

Nem csak a testet, a lelket is "megtámadja" a daganat

„Az emlődaganatos nőbetegek az onkopszichológiai rehabilitációs munkában bizonyos szempontból egy speciális csoportot jelentenek. Egyrészt, mert az emlődaganatok előfordulása nagyon gyakori, másrészt pedig azért, mert a melleltávolító beavatkozásoknak komoly pszichológiai következményei vannak az esetek nagy részében. Ilyenkor a páciensek nagyon kritikus állapotokat élhetnek meg, egyfajta folyamatos, krónikus traumatizált állapotba kerülhetnek. A beavatkozás utáni időszakban is nagyon fontos a pszichés támogatás közben a félelmeikre koncentrálni: szorongás a stigmatizációtól, a műtéti heg látványától, hogy mit mondjanak róla a gyerekének, hogyan fogadja a társa, mennyire látható, hogy emlőeltávolító műtéten esett át, várható-e rekonstrukciós beavatkozás? Jellemző a műtét utáni szakaszban a nőiséggel kapcsolatos, a visszaeséstől való félelem, hangulatzavarok, szexuális élettel kapcsolatos frusztrációk megélése, libidócsökkenés”—mondja Kovács Ágnes Anna.

A döntés a mi kezünkben van, de fontos a család támogatása! - egy érintett gondolatai

„Én végig pozitívan álltam a betegségemhez, úgy gondoltam, ha meg kell válnom a mellemtől, ám legyen: anélkül is boldogan fogok élni, vannak csoda melltartók, protézisek, lelkileg cseppet sem fogom kevesebbnek érezni magam ettől. A műtét teljesen jól sikerült, tökéletesen sikerült kivenni a daganatokat, a sebemmel sem volt semmi gond, ráadásul mindkét orvosom nemcsak szakmailag volt nagyon felkészült, de fantasztikus emberek is. Utána jött a sugárkezelés, majd kaptam 11 injekciót, még hat van hátra és közben hormonpótló kezelésre járok. A férjem mindvégig maximálisan mellettem állt, még azon sem döbbent meg, hogy nem szeretném helyreállíttatni a mellemet. Sőt, csak azt kérdezte: „Azzal több lennél?”, közösen jutottunk arra, hogy nem éri meg”—folytatja az asszony, akinek életének ez a szakasza több új dolgot is hozott életébe.

Köszönjük a Mellrákinfó Egyesületnek, hogy a fenti betegtörténetet eljuttatta hozzánk!

A kulcs, hogy alkalmazkodni tudjunk az új élethelyzethez

„A pszichológiai támogatásban fontos ilyenkor a tévhitek eloszlatása és a félelmek csökkentése, vagy akár a partner, házastárs bevonása. Kiemelendő, hogy a stressz és a szorongás csökkentése, hangulati zavar monitorozása és terápiás vezetése elsődleges ebben a szakaszban. Hosszabb támogató terápiás helyzetben felszínre tudnak kerülni fontos életesemények, amelyek nem közvetlenül a műtét utáni periódushoz, vagy a betegséghez köthetők, azonban dinamikailag összekapcsolódnak azzal. Ezen élettörténeti események terápiás feldolgozása nagyban befolyásolhatja a műtét után megélt érzelmeket, belső állapotokat.

Nem a vigasztalás a dolgunk, hanem a betegség miatt megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás segítése, hatékony megküzdési stratégiák kialakítása, a betegség kapcsán létrejött szorongás, félelem, depresszió vagy akár kapcsolati, családi problémák kezelése” – magyarázza a szakember.

Fontos, hogy a beteg érezze: képes megküzdeni a ráváró nehézségekkel kihívásokkal!

„A rákbetegség egy folyamat, a gyógyulás sokszor hosszú időt vesz igénybe, és ilyenkor a családi struktúra is jelentősen megváltozhat, hiszen a daganatos betegséggel küzdő feleség, édesanya átmenetileg, vagy esetleg véglegesen, de nem képes feladatait olyan mértékben elvégezni, mint azt környezete megszokta tőle. Ilyenkor a férjre vagy más, segítő családtagokra hárul szinte az összes teher a háztartástól kezdve a gyereknevelésig. Nem létezik egységes és jól bevált recept arra, miként segítsük jól a daganatos megbetegedésben szenvedő társunkat, barátunkat.

Egy biztos: őszinte figyelemmel vegyük körül a beteget.

A legfontosabb érzelmi támaszt a család, a barátok, a közeli szociális környezet adhatja. Legyünk őszinték a kommunikációban, ne áldozatokat hozzunk, hanem fogalmazzuk meg nyíltan az érzéseinket, a félelmeinket, a problémáinkat a segítő kapcsolatban. Mindkét félnek hasznára válik, ha beszélnek arról, mit tehetnének, hogyan segíthetnének a legjobban, hogy kinek mit jelent a segítség”—teszi még hozzá az onkopszichológus.

Kérdezne Kovács Ágnes Anna onkopszichológustól? Ide kattintva megteheti! >>

Írta: Kun J. Viktória, egészségügyi újságíró

Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!

IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!

Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!

Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!

IRATKOZZ FEL MOST!

Matics Kata az Intima.hu alapítója

Kapcsolódó tartalmak:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek