A tumormarkerek olyan anyagok a szervezetben – a vérben, a vizeletben, a szövetekben –, amelyekről megállapították, hogy egészséges embereknél általában nincsenek jelen vagy csak alacsony koncentrációban találhatók meg, kimutatásuk ezért rosszindulatú daganatok jelenlétére utalhat. Tumormarkerek lehetnek fehérjék, hormonok, antigének. 

Kutatások folynak ebben az irányban, de olyan módszer, amely ma alkalmazható lenne, egyelőre nincs. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot, az emlőrákos eseteknek pedig csak körülbelül 7 százaléka alakul ki genetikai örökség talaján. 

Nem számít újdonságnak, hogy a lelki tényezőknek is szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott állatkísérletben azt tanulmányozták, hogy a stressz miként befolyásolja a mellrák kialakulását és kezelését.

Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral nő, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot.

Attól, hogy valakinél emlőrákot fedeztek fel, még ki van téve más daganatos betegségek rizikójának is, sőt ez a kockázat magasabb is, mint azoknál, akiknél még nem fedeztek fel daganatos betegséget.

A Pro-Radiológia Alapítvány és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület közös sajtótájékoztatója a mellrák szűrésének korszerű és helyes módjáról a Francia- Magyar Radiológiai Szimpóziumon.

Nincs olyan tudományos bizonyíték, miszerint magas dózisú C-vitaminnal (aszkorbinsavval) érdemben befolyásolni lehetne az emlődaganatos betegségek kórlefolyását.

Genetikai örökségként kapott, fiatalon kialakult emlőrák betegségével való szembesülése, majd gyógyulása után módosított pályát a Debrecenben élő Bánfi Ildikó. Az élelmiszermérnöki munka helyett a sorstársaknak való segítés lett a hivatása: immár több mint egy évtizede dolgozik azon munkatársaival, hogy a vidéki betegekhez is minél több olyan szolgáltatás eljusson, amely segíthet leküzdeni a betegséget. A Holnapom Egyesületnél vallják: a rehabilitációnak már a diagnózis közlésének pillanatától meg kell(ene) kezdődnie, mert mind az életminőség, mind az életkilátások tekintetében jobb esélyekkel indulnak azok, akiket gyógytornász, dietetikus, pszichológus is segít az akadályok leküzdésében.

Az emlőráknak kis részét magyarázzák egyértelműen öröklött genetikai tényezők, a betegség alapvetően olyan károsodások nyomán alakul ki, amelyek az életévek során halmozódnak fel a szervezetben.

A várandósság a legtöbb nő életében egy csodálatos, várakozásokkal teli időszak, mely természetesen nem mentes a kisebb-nagyobb aggodalmaktól sem. Meg tudom-e szülni? Egészséges lesz-e? De egyáltalán nem számít extrém ritkaságnak az az eset, amikor éppen a terhesség alatt derül fény valamilyen betegségre, például a mellrákra.