Diagnózis: mellrák. Minél előbb kés alá feküdni, megszabadulni a ,,betolakodótól”- ez minden érintett egyetlen vágya. Ezért is fogadja a többség nehezen, ha orvosa vár, előtte inkább még kezelést javasol. Türelmetlenség és félelem kíséri a vizitet, majd onnantól a terápiát, pedig nagyon is úgy tűnik: amennyiben az orvos így dönt, az inkább csak segíti a gyógyulást, illetve a műtét végleges sikerét. Mert az esetek nagy részében előbb fékezni kell a ,,betolakodót”, és utána legyőzni. 

A terápiás terv megbeszélésekor az emlőrákos betegek is találkoznak az „adjuváns” és „neoadjuváns” kifejezésekkel. De mit is jelentenek ezek a szavak?

Sok az ellenérzés az operáció előtti terápiákkal kapcsolatban, pedig hatékony gyógymód az arra alkalmas mellrákos betegek számára. Dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa oszlatta el a tévhiteket és beszélt az előzetes kezelés létfontosságáról.

,,A legnagyobb probléma, hogy sokan az alternatív megoldásokat keresik, pedig a legrövidebb út még mindig az, amit az onkológusunk javasol nekünk” — véli dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus, klinikai gyógyszervizsgálatokat koordináló orvos. Szerinte fontos a bizalom, de a beteg utak ma már mindenütt ki vannak dolgozva és akkor jár a beteg a legjobban, ha azt követi.

Az emlőrák csak gyűjtőfogalom, ezernyi arca van, megannyi különböző típusú megbetegedést foglal magában. Pontos diagnózist a patológusi szakvélemény adhat, ehhez pedig fontos, hogy személyre szabottan az adott esetben leginkább megfelelő mintavétel és kiértékelés történjen. Ebben ad eligazítást dr. Kulka Janina patológus professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének munkatársa, egyetemi tanár, a Magyar Patológusok Társaságának korábbi elnöke. Szakterülete az emlőpatológia, elsősorban a szűrésen felfedezett korai elváltozások.

Kezünkben a diagnózis: rák. Túl megannyi izgalmon, vagy éppen teljesen felkészületlenül kapjuk a hírt, az mindenképp sokkoló. Hogy mit kezdünk vele, hogyan közlik velünk és mennyire vagyunk erre felkészítve? Az onkopszichológus szerint mindenképp kell a támogatás, az emberi eligazítás és időt szentelni mindenkire. Kovács Ágnes Anna, a Szent László kórház onkológiai osztályának pszichológusa beszél a tapasztalatairól és ad útmutatót.

Mammográfiai szűrővizsgálat – kezünkben a pozitív eredmény. Ugyan ez ekkor még csak gyanú, semmiképpen sem a végleges diagnózis, a hír mégis sokkoló. Egyetlen dolgunk van: azonnal a végére járni! Hogy mi a teendőnk, mi vár ránk az első vizsgálat után? Dr. Bodoky György onkológus professzor ad útmutatót, hogy miként vegyük a legrövidebb utat.

A hivatalos szűrés azért van, hogyha hívnak, megjelenjünk. Ugyanez a megadott életkori korlátok között érvényes, fontos, hogy már egészen fiatal kortól figyeljünk, a hivatalos szűrési korhatártól kezdve pedig életünk végéig vizsgáltassuk magunkat. Megannyi tévhit kering a mellrák körül, így nem igaz, hogyha fáj, az nem jelezheti a bajt, ahogy az sem, hogy csak csomó formájában jelentkezik, s az sem, hogy minden esetben genetikailag öröklődik. Dr. Forrai Gábor radiológus, a Duna Medical Center Radiológiájának osztályvezető főorvosa, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnöke segíti eloszlatni a ,,ködöt” és hiteles képet adni.

Emlővizsgálatra bárki elmehet, sőt ajánlott is a rendszeres ellenőrzés, szűrésre hazánkban viszont csak a 45-65 év közötti korosztályt hívják. A hivatalos népegészségügyi szűrésen túl viszont a szakemberek szerint fontos, hogy mi magunk is gondoskodjunk a folyamatos kontrollról. Hogy mikor, hová menjünk, és mire figyeljünk arról dr. Forrai Gábor radiológust, a Duna Medical Center Radiológiájának osztályvezető főorvosát, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnökét kérdeztük.

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit tudnod kell a mellrák diagnosztizálásával, a különböző elváltozásokkal, a kockázati tényezőkkel kapcsolatban!