Petefészekrák jelei, tünetei, diagnosztizálása és kezelési lehetőségei
A női nemi szervek daganatainak körülbelül egynegyede indul ki a petefészkekből, így például a méhnyakrákhoz képest ritkább női nemi szervi rákbetegségnek tekinthető. Mégis talán a petefészekrák esetében a legfontosabb, hogy tisztában légy a betegség korai jeleivel, hiszen a halálozást tekintve a petefészekrák sokkal veszélyesebb, mint a méhnyakrák vagy a méhtestrák. A petefészekrák kockázatai leginkább abban rejlenek, hogy a daganat – a kismedence biztosította viszonylag tágas térben – kezdetben tünetmentesen növekszik, de később is csak olyan tüneteket okoz, melyek nem keltik azonnal petefészekrák gyanúját. Tovább nehezíti a korai felismerést az is, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan megbízható szűrővizsgálati módszerek, melyek szervezett szűrővizsgálatok alapját képezhetnék.
Mindezek következtében a petefészekrákra az esetek kb. 70 százalékában már csak előrehaladott stádiumban derül fény, amikorra az eredményes kezelés és a túlélés esélyei jelentősen beszűkültek. Ezért is fontos, hogy tisztában legyél a betegség korai jeleivel és gyanú esetén azonnal fordulj orvoshoz!
Ezez az oldalunkon összegyűjtöttük számodra a petefészekrák jeleit, tüneteit, diagnosztizálási és kezelési lehetőségeit!
betegtájékoztató oldalunkon?
Milyen hajlamosító tényezők vannak a petefészekrák esetében?
Létezik olyan szűrővizsgálat, mellyel korán fel lehet ismerni a petefészekrákot?
Milyen tünetek esetén gyanakodj petefészekrákra?
Mikor fordulj azonnal orvoshoz?
Mit foglal magában a kivizsgálás petefészekrák gyanújakor?
Mi alapján döntenek az orvosok a kezelésről?
Mik a petefészekrák stádiumai?
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a petefészek daganatok kezelésében?
Mit tehetsz te, hogy jobban érezd magad a kezelések alatt és után?
További cikkeink a petefészekrákról
Tudtad?
A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. 1400 új eset kerül felismerésre évente!
A petefészekrák okai
Milyen hajlamosító tényezők vannak a petefészekrák esetében?
Számos körülmény növelheti annak esélyét, hogy az élet folyamán valamikor petefészekrák alakul ki. Ezekről fontos tudni, hogy fennállásuk nem jelenti azt, hogy idővel mindenképpen kialakul a betegség, mindenesetre nagyobb valószínűséggel, mint az adott körülmény megléte nélkül.
A petefészekrák 10-ből 8 esetben 50 éves kor felett, többnyire a változás korán már túlesett nőket érint, de fiatalabb korban is kialakulhat (különösen a petefészekrák örökletes formájában, amiről később még lesz szó).
Ennek oka, hogy az idősödés folyamán egyre szaporodnak azok a génhibák, melyek daganat kialakulásához vezethetnek, és a rákkeltő környezeti és életmódbeli tényezőknek is több idejük van ekkorra, hogy hatásuk összegződve betegségben is megmutatkozzon.
Különösen azoknak kell számolniuk petefészekrák megjelenésével, akiknek családjában már fordult elő hasonló betegség, elsősorban az elsőfokú rokonok között. A genetikai tényezők közül is kiemelt figyelmet érdemel a BRCA gének (BRCA1 és BRCA2) módosulása (mutációja), mely egyébként mellrákra és más tumortípusokra is hajlamosíthat. A genetikai hajlam ismeretének azért van jelentősége, mert ismert BRCA-mutáció jelenlétében nagyobb éberségre, gyakoribb orvosi vizitekre van szükség a korai felismerés céljából
Évekkel ezelőtt világszerte nagy sajtóvisszhangot kapott egy kutatás, mely összefüggést valószínűsített a menopauza utáni (posztmenopauzális) hormonpótlás és bizonyos női rosszindulatú daganatok gyakoribb előfordulása között. Az azóta elvégzett vizsgálatok azonban inkább amellett szólnak, hogy legalábbis nem egyértelmű a korreláció. Ha áll is fenn ilyen kapcsolat a petefészekrák esetében, az abszolút kockázat mindenképpen csekélynek minősíthető.
A statisztikai adatok azt igazolják, hogy endometriózissal diagnosztizált nők esetében gyakoribb lehet a petefészekrák előfordulása. Az endometriózisról itt olvashatsz bővebben >>
Erre vonatkozóan sem rendelkezünk kétségbevonhatatlan bizonyítékokkal, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárások során a petefészek-működés stimulálására adott gyógyszerek némelyike kismértékben fokozhatja a későbbi petefészekrák kockázatát.
- túlsúly,
- elhízás
- dohányzás
- azbesztexpozíció talkum (hintőpor)
Itt kell megemlíteni azokat a tényezőket is, melyek csökkentik annak esélyét, hogy valaki petefészekrákban betegedjen meg. Ilyen protektív faktornak tűnik a gyermekszülés, a szoptatás, illetve a kombinált hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szedő nők körében is ritkábbnak találták a petefészekrák előfordulását.
Petefészekrák szűrése
Létezik olyan szűrővizsgálat, mellyel korán fel lehet ismerni a petefészekrákot?
Egyelőre sajnos nem létezik olyan módszer, mely alkalmas lenne a petefészekrák tömeges, szervezett szűrésére. A már említett CA-125 emelkedése esetenként korábban jelezheti a betegség fennállását, mint a tünetek, CA-125-mérésre alapozott szervezett szűrés azonban nem működik sem nálunk, sem máshol a világon.
Abban az esetben, ha a család valamelyik nőtagjánál már diagnosztizáltak petefészekrákot, hasznos lehet a BRCA-szűrés. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy a családban korábban már előfordult petefészekrák hátterében a BRCA gén örökletes mutációja áll, akkor neked is nagyobb éberséggel kell figyelned petefészekrák kialakulását.
Addig is, amíg megvalósul a petefészekrák tömeges szűrése, marad a figyelem, saját tested ismerete, jelzéseinek figyelése és a legkisebb gyanú esetén az orvos haladéktalan felkeresése.
A petefészekrák tünetei
Milyen tünetek esetén gyanakodjak arra, hogy petefészekrákom lehet?
Ahogyan már a bevezetőben is szó esett róla, a petefészekrák korai felismerésében éppen azt jelenti a legnagyobb problémát, hogy a betegség sokáig tünetmentes, és egészen a késői stádiumokig is főként olyan tüneteket okozhat, melyek számtalan más egyéb, sokszor banális betegség jelei is lehetnek.
A petefészekrák első tünetei között egyetlen olyan sincs, melyet észlelve azonnal felgyulladna a „piros lámpa” akár az érintettek, akár az orvosok fejében arra, hogy a sokszor semmitmondó tünetek mögött valójában petefészekrák húzódhat meg. Annak, hogy ez miért van így, anatómiai okai vannak. A női kismedencét talán egy nagyobbacska tálhoz hasonlíthatnánk, melyben a petefészekből kiinduló daganat elég sokáig és elég nagyra nőhet szinte észrevétlenül anélkül, hogy riasztó tüneteket okozna. Ezért is szokás a petefészekrákot időnként „néma gyilkosnak” is nevezni.
A petefészekrák korai tünetei
- Emésztőszervi panaszok, émelygés, hányás, a székelési szokások megváltozása (székrekedés, hasmenés, illetve ezek váltakozása; irritábilis bél szindrómára emlékeztető kép);
- emésztési zavarra emlékeztető zavarok, hasi fájdalom/görcsök/nyomásérzés/diszkomfort, haspuffadás („gyomorrontásos” kép)
- korai teltségérzés (már néhány falat elfogyasztása után jelentkező jóllakottságérzés);
- haskörfogat növekedése (az érintett azt veszi észre, hogy hirtelen „kihízta” a ruháit, illetve a ruhaöv vagy nadrágszíj csatját egyre bővebbre kell kapcsolnia);
- gyakori vizelési inger mellett egy-egy alkalommal csak kevés vizelet ürül („felfázásos” kép);
- rendszertelen vérzések (a változás kora felé közeledve korai klimaxos tünetekkel téveszthető össze);
- hátfájás („biztosan csak meghúzódott”);
- általános tünetek (gyengeség, állandó fáradtságérzés, rossz közérzet; „biztosan csak túlhajtottam magam az utóbbi időben”).
Joggal merülhet fel a kérdés: ha a fenti tünetek akár banális, kezelés nélkül is megoldódó problémákat is jelezhetnek, mégis mikor szükséges orvoshoz fordulni? Nem fogja az orvos azt gondolni rólam, hogy túlságosan aggodalmaskodó vagyok, aki jelentéktelen panaszokat is feleslegesen felnagyít?
Mikor fordulj orvoshoz?
Vannak olyan körülmények, melyekre különösen érdemes odafigyelni!
Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy saját testünket mi magunk ismerjük a legjobban, ezért minden olyan panasz vagy tünet kivizsgálást érdemel, melyről úgy érezzük, hogy „valami nincs rendben”. Inkább „feleslegesen” keressük fel az orvost, mint hogy problémánkat említésre sem méltónak érezve vagy spontán megszűnésére várva halogassuk a rendelő felkeresését, így kockáztatva a petefészekrák késői felismerését.
- az adott tünet vagy panasz nem szűnik, sőt súlyosbodik;
- a családban már fordult elő petefészekrák vagy mellrák;
- haskörfogatunk viszonylag rövid idő alatt megnő, esetleg magunk is kitapintunk csomót vagy nagyobb képletet a hasban
Petefészekrák kivizsgálása
Mit foglal magában a kivizsgálás petefészekrák gyanújakor?
Orvosi vizsgálat, anamnézis felvétele
A rendelőbe lépve az orvos valószínűleg azzal indít, hogy alaposan tájékozódik a tünetekről és panaszokról, azok jellegéről és súlyosságáról, azok jelentkezésének idejéről, illetve arról, hogy vannak-e olyan körülmények, melyek a tüneteket/panaszokat enyhítik vagy súlyosbítják. Az orvos arra is rákérdez majd, hogy a családtagok körében valaki küzdött-e már korábban hasonló tünetekkel.
Sok kérdésre számíthatsz tehát az orvosi vizit alkalmával, ezért érdemes jó előre összeírni mindent, amire az orvosnál tett első látogatás során sort akarsz keríteni – legyen az akár tünet, panasz, akár bármilyen kérdés, amire tőle várod a választ.
Laborvizsgálatok
Az első találkozás alkalmával összegyűjtött adatok alapján az orvos elrendeli az első vizsgálatokat, ezen belül laboratóriumi vizsgálatokat is. Ezek közül petefészekrák gyanúja miatt végzett kivizsgálás során ki kell emelni a CA-125-szint meghatározását. Ez egy úgynevezett tumormarker, melynek szintje petefészekrákban megemelkedik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek értéke nem feltétlenül korrelál a betegség stádiumával, kiterjedésével, és inkább a petefészekrák kezelése utáni kontrollvizsgálatok során kap majd nagyobb szerepet az esetleges kiújulások korai felismerésére. Előfordulhat, hogy a petefészekrák korai stádiumában a CA-125 értéke normális, és az emelkedett érték sem feltétlenül petefészekrákot jelez, hiszen például endometriózisban is megemelkedhet.
A diagnózis felállításában, a betegség kiterjedésének megítélésében pótolhatatlan szerepük van a képalkotó vizsgálatoknak.
Ultrahang vizsgálat
Elsőként általában UH vizsgálatra kerül sor. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül vagy a hüvelybe vezetett vizsgálófej segítségével.
CT, vagy MRI vizsgálat
A következő lépés a betegség stádiumának meghatározása, mely azt mutatja meg, hogy a daganat mennyire kiterjedt, milyen szerveket, szöveteket érint. A stádiummeghatározás történhet komputertomográfiás (CT) vagy mágnesrezonancia- (MR) vizsgálattal, esetenként izotópvizsgálattal vagy PET-CT vizsgálattal (pozitronemissziós tomográfia).
Szövettani vizsgálat
Sor kerülhet citológiai vagy szövettani vizsgálatra is, valamelyik perifériás elváltozásból (pl. nyirokcsomóból) vett biopsziás mintából vagy a petefészekrák eseteiben gyakran jelen lévő hasvízből (aszcitesből) nyert kevés folyadékból.
Hastükrözés - laparoszkópia
Vannak esetek, amikor csak hastükrözéssel (laparoszkópiával) lehet pontosan feltárni a hasban uralkodó viszonyokat. Ehhez az orvos altatásban egy kamerával és fényforrással ellátott vékony csövet vezet a hasfaladon keresztül a hasüregbe, és közvetlen szemellenőrzés mellett térképezi fel a szituációt. A laparoszkópia során biopsziás mintavételre is sor kerülhet további szövettani elemzések céljából, melyek pótolhatatlan információkat szolgáltatnak a terápia megtervezéséhez.
Mi alapján döntenek az orvosok a kezelésről?
Nagyon sok tényezőt kell mérlegelni annak eldöntéséhez, hogy az adott beteg számára melyik a legjobb eredményekkel és kimenetelekkel kecsegtető kezelés. E tényezők közül is az egyik legfontosabb a petefészekrák stádiuma, mely a betegség várható kimeneteléről ad tájékoztatást.
Petefészekrák stádiumai
Petefészekrákban az alábbi stádiumokat különítjük el
I. stádium: a daganat csak az egyik vagy mindkét petefészket érinti
II. stádium: a daganat a petefész(k)ekről a kismedencébe, illetve a méhre is átterjedt
III. stádium: a daganat ráterjedt a hashártyára és/vagy a belekre és/vagy a hasi és kismedencei nyirokcsomókra
IV. stádium: a daganat távoli áttéteket is adott, például a májba vagy a tüdőbe
Ezen kívül meghatározásra kerül a szövettani stádium (grade) is, mely a daganat agresszivitásáról ad tájékoztatást, arról, hogy a tumor milyen gyorsan terjed. A grade 1 lassabban növekvő, viszonylag kevésbé rosszindulatú betegséget jelöl, míg a „grade” után álló szám emelkedése egyre agresszívabb petefészekrákot jelöl (egy grade 3 stádiumú tumor nagy valószínűséggel gyorsabban növekszik, illetve terjed).
A petefészekrák kezelése
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a petefészek daganatok kezelésében?
A petefészek daganatok kezelésének alapja a műtét és a kemoterápia. Ezek sorrendisége az adott esetben fennálló viszonyoknak megfelelően különböző lehet. Előfordulhat, hogy első lépésként kemoterápiával igyekeznek az orvosok csökkenteni a daganat kiterjedését és méretét, ezzel kedvezőbb műtéti körülményeket létrehozva, máskor a diagnózis felállításakor már inoperábilisnak tűnő betegséget műtétileg eltávolíthatóvá téve. A kemoterápiának ezt a formáját neoadjuváns kemoterápiának nevezzük.
Más esetekben első lépésben műtét történik, melynek megtervezésekor a betegség kiterjedésén kívül az orvos figyelembe veszi a beteg preferenciáit, esetleges későbbi gyermekvállalási terveit is. Korai stádiumban elegendő lehet az érintett petefészek eltávolítása, míg máskor mindkét petefészket eltávolítják a méhhel és a petevezetékekkel együtt. Előrehaladottabb betegségben szükség lehet a hashártya tumorsejtektől való megtisztítására, az érintett nyirokcsomók, bélszakasz vagy más szerv eltávolítására is. Igen előrehaladott betegségben előfordulhat, hogy a sebészorvosnak reménye sem lehet a daganat teljes eltávolítására, ilyenkor a cél a nagyméretű elváltozás megkisebbítése, ezzel az általa összenyomott környező szervek, szövetek tehermentesítése, a tünetek enyhítése, a beteg életkilátásainak és az életminőségének lehetőség szerinti javítása.
A műtét utáni (posztoperatív) onkológiai kezelési terv felállítása ugyancsak egyéni mérlegelést kíván. Sor kerülhet kemoterápiára, melyet ilyen esetekben adjuváns (kiegészítő) kemoterápiának nevezünk. Ennek célja a műtét után esetlegesen bennmaradt ráksejtek lehetőleg minél teljesebb elpusztítása.
A petefészek tumor típusától függően hormonterápiára is szükség lehet.
Ma már korszerű biológiai és célzott terápiás módszerek is rendelkezésre állnak, részben a rutin onkológiai kezelés részeként, részben tesztelés alatt álló gyógyszerek klinikai vizsgálatai keretében.
Élet petefészekrákkal
Hogyan történik az aktív kezelés utáni gondozás?
A petefészekrákos betegek utógondozása során leginkább azt kell szem előtt tartani orvosnak és betegének egyaránt, hogy a petefészekrák a kiújulásra, visszatérésre igen hajlamos ráktípusok közé tartozik. Éppen ezért a kezelési terv teljesítését követően is szoros nyomonkövetés szükséges rendszeres kontrollvizsgálatokkal.
A kontrollvizsgálatok sűrűségét és időzítését a gondozást végző onkológus szabja meg, és a vizsgálati eredmények birtokában ő dönt arról is, mikor lehet ezeket a kontrollvizsgálatokat ritkítani. Fontos, hogy az előírt onkológiai viziteket soha ne mulaszd el, illetve végeztesd el az előírt vizsgálatokat.
Ám az előre megbeszélt kontrollvizsgálatokon kívül is haladéktalanul keresd fel orvosodat, bármilyen gyanús vagy szokatlan tünetet, panaszt észlelsz, mert ez akár a betegség kiújulásának korai jele is lehet.
Utángondozás
Mit tehetek én magam, hogy jobban érezzem magam a kezelések alatt és után?
- Az első és legfontosabb feladat, hogy lelkileg igyekezz megbirkózni a diagnózis okozta teherrel. Ehhez a legnagyobb segítséget azoktól várhatod, akik szeretnek téged. Merj beszélni betegségedről és fogalmazd meg feléjük, milyen segítséget kérsz tőlük. Akkor várhatod környezetedtől a leghatékonyabb segítséget, ha tudják, mire van szükséged.
- Járj el rendszeresen a kontrollvizsgálatokra, és a két orvosi vizit közötti időszakban is figyeld tested jelzéseit. A legkisebb gyanús jelre keresd fel orvosodat, aki megfelelő vizsgálatokkal győződik meg arról, hogy a betegség kiújulásának korai jeléről vagy a petefészekráktól független problémáról van-e szó.
- Előfordulhat, hogy a betegség vagy a kezelések hatására úgy érzed, nem kívánod és nem élvezed már úgy az intim együttlétet partnereddel, mint korábban. Ne gondold azt, hogy ez egyedül a te problémád, hiszen sokan éreznek hasonlóképpen. Merj nyíltan beszélni a társaddal problémádról, és gondolj arra, hogy a szexuális vágy lanyhulása többnyire csak átmeneti jellegű. Szükség esetén pszichológus segítségét is igénybe veheted.
- Ha fiatalabb korban kerül sor a petefészkek eltávolítására petefészekrák miatt, akkor ez hormonhiányos állapot kialakulásával jár, mely a változókorban (menopauzában) egyébként gyakorinak számító tünetek (pl. hőhullámok, hüvelyszárazság) jelentkezéséhez vezet. Amennyiben ezek zavaró méretet öltenek, beszélj orvosoddal a tünetek enyhítésének lehetőségeiről. Erre többféle hormonmentes módszer is rendelkezésre áll.
Petefészekrákkal kihez fordulhatsz segítségért, tanácsért?
A Mályvavirág Alapítvány 2013 májusában alakult. Tájékoztató programjain, rendezvényein a megelőzés és a korai felismerés fontosságára hívja fel a figyelmet. Az elmúlt években a Mályvavirág Alapítvány kapoccsá vált a nőgyógyászati daganatos megbetegedésekben szenvedő nők, az orvosok, a védőnők, a hatóság, a média és a lakosság között. Az Alapítvány 2017-ben kapcsolódott be az Európai Nőgyógyászati Daganatok Társaságának betegszervezeti hálózatába, melynek köszönhetően nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva dolgozhat tovább céljai megvalósításáért. 2019-ben Tóth Icót, az Alapítvány elnökét az ESGO-ENGAGe társelnökévé választották Európában.
Források, hivatkozások
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, egészségügyi szakújságíró, szakfordítü
Lezárás dátuma: 2021. május 6.
Forrás:
CDC https://www.cancer.org/cancer/ovarian-cancer/about/what-is-ovarian-cancer.html
MacMillan Cancer Support https://www.macmillan.org.uk/cancer-information-and-support/ovarian-cancer
MedLinePlus https://medlineplus.gov/lab-tests/brca-test/
NHS https://www.nhs.uk/conditions/ovarian-cancer/
Patient.info https://patient.info/doctor/ovarian-cancer-pro
RCOG https://www.rcog.org.uk/en/patients/patient-leaflets/ovarian-cancer/
UpToDate https://www.uptodate.com/contents/ovarian-cancer-diagnosis-and-staging-beyond-the-basics