Mindent a méhtestrákról - szakorvosoktól, érthetően! A méhtestrák jelei, kivizsgálása, kezelési lehetőségei
Ha „női” daganatokról esik szó, mindenki a méhnyakrákra, esetleg még a petefészekrákra gondol. Pedig a méhnek van egy másik daganata is, a méhtestrák, ami nem pusztán abban különbözik a méhnyakráktól, hogy a méh másik pontjáról indul ki, hanem a kétféle daganattípus okait, kockázati tényezőit, az érintettek életkorát, tüneteit és kezelését illetően is sok eltérést mutat egymástól.
Oldalunkon összegyűjtöttük a méhtestrákkal kapcsolatos legfontosabb információkat.
Számtalan tévhit, megalapozott vagy megalapozatlan félelem kering a nőket érintő daganatos betegségekkel kapcsolatban. Sokan ringatják magukat például abban a hamis biztonságérzetben, hogy ami nem fáj, az biztosan nem lehet rák. Fontos, hogy figyeljünk magunkra, testünk jelzéseire, s ha tüneteket észlelünk, ne várjunk, hanem mielőbb forduljunk orvoshoz!
Amiről nem olvashatsz ezen az oldalon: tévhitekről, vagy nem bizonyított kezelési módokról, eljárásokról.
Miről olvashatsz ezen az oldalon?
Miért fontos a korai diagnózis a méhtestrák esetében is?
Melyek a méhtestrák tünetei?
Milyen körülmények hajlamosítanak méhtestrákra?
Hogyan történik a méhtestrák kivizsgálása, mi a menete?
Hol találhatóak onkológiai centrumok Magyarországon?
Hogyan történik a méhtestrák kezelése?
Mi történik a méhtestrák diagnózisa után?
Orvosok válaszolnak
Milyen hatásuk van az étrend-kiegészítőknek daganatos betegségek esetén?
Legfrissebb cikkeink a méhtestrákról
A korai diagnózis, életet menthet!
Ha panaszod van, ne várj!
A méhtestrák esetében a korai felismerést nehezíti, hogy a méhtestrák egyes tünetei – leginkább a menstruáció szabálytalanná válása, esetenkénti kimaradása és/vagy bőséges vérzés formájában történő jelentkezése – egybeesnek a klimax közeledtét jelző tünetekkel, szokatlan tünetek észlelésekor senki ne nyugtassa hát magát azzal, hogy csak az idősödés „természetes” velejárójával áll szemben, amivel kapcsolatban semmi dolga nincs.
Az esetek legnagyobb részében végül szerencsére az derül ki, hogy valóban nincs komoly baj a tünetek mögött – de ennek eldöntésére kizárólag orvos hivatott.
Milyen tünetek esetén gyanakodjak arra, hogy méhtestrákom lehet?
A tünetek ismertetésekor különbséget kell tennünk aszerint, hogy a változó kor (klimax) előtti vagy utáni időszakról beszélünk-e.
Vérzés
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a méhtestrák leggyakoribb és legjellegzetesebb tünete a hüvelyen keresztül távozó vérzés.
Abban az esetben, ha a menstruáció még rendszeres, akkor a kóros vérzés általában a szokásos menstruációk időpontja között jelentkező vérzést jelent, de az is előfordulhat, hogy a vérzés normális időben jelentkezik ugyan, de a megszokottnál jóval bőségesebb.
A változó kor után, azaz az úgynevezett posztmenopauzában minden hüvelyi vérzés kórosnak tekintendő. Ebből a szempontból teljesen közömbös a vérzés mennyisége, azaz akár egy-két cseppnyi vér is mielőbbi orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
Akár a változó kor előtt, akár utána előfordulhat, hogy szexuális érintkezést követően jelentkezik a vérzés. Ennek az esetek egy részében akár banális oka is lehet, de mindenképpen orvosnak kell meggyőződnie arról, hogy nem áll-e komolyabb ok a háttérben.
Hüvelyi váladékozás
A hüvelyi váladékozás nem mindig véres, ezért minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, amikor szokatlanul bőséges hüvelyi folyás jelentkezik, illetve a váladék mennyisége, színe, szaga vagy állaga megváltozik.
Alhasi fájdalom
Az alhasi fájdalomnak nagyon sokféle oka lehet, ezek közül egy a méhtestrák.
Milyen körülmények hajlamosítanak méhtestrákra?
Idős kor
- A diagnózis felállításakor a betegek átlagéletkora 60 év, tehát valóban főként idősebb nőket érint, de ennél fiatalabb korban is előfordulhat.
Hormonváltozások
- Ezek adódhatnak hormonkezelésből vagy természetesen bekövetkező hormonszintváltozásokból (pl. posztmenopauzális [változókor utáni] hormonpótlás, hormontartalmú fogamzásgátló tabletták, bizonyos ráktípusok kezelésében alkalmazott hormonterápia stb.). A terhesség alatti hormonváltozások ugyanakkor csökkentik a kockázatot. Ezen kívül vannak adatok arra vonatkozóan is, hogy a legalább 6 hónapos időtartamot elérő szoptatás később védi a nőket az endometriumrák kialakulásával szemben, melyet ugyancsak – ez esetben kedvező – hormonváltozásokkal magyaráznak.
Elhízás
- Az elhízást a méhtestrák legjelentősebb kockázati tényezői között tartják számon. A rizikó emelkedése túlsúlyos és elhízott nőknél is hormonváltozásokra vezethető vissza, és a helyzetet csak tovább rontja, hogy a változókor alatti és utáni hormonváltozások ugyancsak a felesleges kilók gyarapodásának kedveznek.
Étkezés
- A zsírban gazdag étkezés számos ráktípus kockázatát fokozza, és ezek között van a méhtestrák is. Az endometriumrák esetében ezt főként annak tulajdonítják, hogy zsírban és kalóriában gazdag étrend mellett könnyebben alakul ki túlsúly és elhízás, de egyes szakemberek feltételezik, hogy a nagyobb rizikóban szerepet játszhat az étkezés során bejutó zsírok ösztrogénszintre gyakorolt közvetlen hatása is.
Testmozgás hiánya
- A statisztikák azt is mutatják, hogy a fizikai aktivitás – számtalan egyéb egészségi előnyén túl – a méhtestrák előfordulását is csökkenti, míg mozgásszegény, ülő életmódot folytatóknál nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a ráktípus.
Cukorbetegség
- A számok azt is igazolják, hogy a kettes típusú cukorbetegek körében gyakoribb a méhtestrák, ez azonban valószínűleg jórészt annak a következménye, hogy jelentős átfedés van a cukorbetegségre és méhtestrákra hajlamosító tényezők között (túlsúly-elhízás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.).
Családban előfordult hasonló betegség
- Nagyobb az esély a méhtestrákra, ha közeli hozzátartozónál korábban már diagnosztizáltak az orvosok ilyen betegséget. Minden jel arra mutat, hogy az endometriumrák kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai, örökletes tényezők is, illetve a méhtestráknak létezik igazoltan örökletes formája, mely arra vezethető vissza, hogy a daganat kialakulására hajlamosító génmódosulás (mutáció) generációról generációra átadódik.
A méh belhártyájának jóindulatú burjánzása (endometrium-hiperplázia)
- Az endometrium-hiperplázia egy alapvetően jóindulatú állapot, ám fennállása mellett az átlagosnál gyakrabban alakulhat ki méhtestrák.
Korábban petefészekrák vagy mellrák előfordulása
- Petefészekrákot vagy mellrákot követően fokozott a kockázat méhtestrák kialakulására is. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az említett női ráktípusokra hajlamosító étrendi, hormonális és egyéb tényezők részben megegyeznek.
Korábban kismedencei besugárzás
- Bizonyos ráktípusok esetében ionizáló sugárzással, úgynevezett radioterápiával igyekeznek elpusztítani a rosszindulatú sejteket. A sugárhatás következtében a sejtek örökítő anyaga, a DNS olyan mértékben károsodhat, hogy ez második rákbetegség – köztük méhtestrák – kialakulására hajlamosíthat.
A méhtestrák kivizsgálásának menete
Méhtestrákra gyanús tünetek esetén az első lépés – más betegségekhez hasonlóan – a kórelőzmény felvétele, ami azt jelenti, hogy az orvos kérdéseket tesz fel arra vonatkozóan, hogy a tünetek milyen jellegűek, mióta állnak fenn, vannak-e esetleg olyan tényezők, melyek a tünetek erősségét fokozzák vagy enyhítik stb. Az orvos valószínűleg arra is rá fog kérdezni, hogy a családban fordult-e már elő hasonló betegség, illetve sorra veszi azokat a tényezőket, melyek igazoltan fokozzák méhtestrák előfordulásának esélyét.
A kivizsgálás következő lépése az úgynevezett fizikális vizsgálat, mely méhtestrák gyanújakor praktikusan egy szokásos nőgyógyászati vizsgálatot jelent.
Méhtükrözéshez, más néven hiszteroszkópiához az orvos vékony teleszkópot vezet a méh üregébe, melynek segítségével közvetlen képet kaphat a méh belső felszínéről. Amennyiben felmerül kóros eltérés gyanúja, a gyanús területről szövettani mintát is vehet az orvos.
Egyéb képalkotó vizsgálatokra általában akkor van szükség, ha bebizonyosodik méhnyakrák diagnózisa, és tisztázni kell a daganat kiterjedését, a szomszédos szervek és szövetek érintettségét, illetve azt, hogy a daganat adott-e már áttétet a szervezet távolabbi pontjára.
Ebből a célból többféle képalkotó vizsgálat végzése jön szóba, melyek közül az orvos a megválaszolásra váró kérdés függvényében választja ki a leginkább megfelelőt.
Ennek megfelelően sor kerülhet többek között mellkasi röntgenfelvétel készítésére, számítógépes rétegvizsgálatra (komputertomográfia, CT), mágnesrezonancia- (MR) vizsgálatra, izotópvizsgálatra, pozitronemissziós tomográfiára (PET) vagy ezek bármely kombinációjára.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a daganat a szomszédos szerveket is beszűrte, az érintettség mértékének meghatározására hólyagtükrözésre (cisztoszkópia) vagy végbéltükrözésre (rekto/szigmoidoszkópia) is szükség lehet.
Méhtestrákban fontos információkkal szolgálhat a teljes vérkép vizsgálata, hiszen a gyakori és bőséges vérzések eredményeként gyakran áll elő vérszegénység (anémia). Esetenként gyorsult vérsejtsüllyedés hívhatja fel a figyelmet arra, hogy a szervezetben valahol kóros folyamat zajlik.
Méhtestrák gyanújakor sor kerülhet az úgynevezett CA-125 meghatározására is, melynek a szintje petefészekrákban és méhtestrákban emelkedhet meg. Ha méhtestrákban nagyon magas CA-125-szintek mérhetők, akkor ez arra utalhat, hogy a daganat már a méhen kívülre is terjedt. Előfordulhat, hogy az orvos azért kér CA-125-meghatározást a műtét vagy más kezelés előtt, mert a későbbiekben ennek változása alapján kívánja nyomon követni a terápia eredményességét, illetve idejekorán felismerni a betegség esetleges kiújulását.
Mindazonáltal a CA-125-szint mérése nem képezi a méhtestrák kivizsgálásának kötelező részét, ezért nem is minden esetben kerül rá sor.
„A megelőzés az egyik erősségünk”
A Wáberer Medical Centerben a hangsúly a megelőzésen van, de akkor is jó kezekben leszel, ha a prevenció és egészséges életmód már nem segít. Az intézmény egyik legnagyobb erőssége ugyanis a komplexitása: a szolgáltatások széles spektruma, a magasan képzett szakorvosok és specialisták, innovatív eszközpark, illetve a hazai magánszféra legjobban felszerelt képalkotó diagnosztikai eszközei állnak rendelkezésedre és járulnak hozzá, hogy az intézményben minden panaszodra megoldást kapj!
A WMC Nőgyógyászati Centrumában kiváló nőgyógyászati specialisták leggyakrabban méhtükrözést, valamint endometriózis, méhnyak-, méhtest,- petefészek sebészeti kezelését és robotasszisztált műtéteket végeznek.
Nőgyógyászati panaszaiddal ne várj, fordulj bizalommal a Wáberer Medical Nőgyógyászati Centrumához és szakorvosaihoz!
Telefon: +36 1 323 7000
Találd meg a számodra legjobb szakorvost! Bővebb információt ide kattintva találsz >>
- Az Intima.hu női egészségportál ajánlásával
„Kiszámíthatatlan, hogy miként fogadják az emberek a rossz hírt, ezért nagyon fontos az orvos részéről a közlés módja. Az onkológusnak kiváló pszichológusnak is kell lennie!”
Dr. Szántó István onkológus, belgyógyász főorvos
Onkológiai centrumok a fővárosban
Telefonszám: 06 1 224-8600
Cím: 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 8-20.
Telefonszám: 06 1 461-4700
Telefonszám: +36-1-455-8100
Onkológiai centrumok vidéken
Telefonszám: 06 52/411-717
Telefonszám: 06 42/461-072
Telefonszám: 06 63/313-244
Milyen lehetőségek vannak a méhtestrák kezelésére?
Ezen túlmenően szükség lehet kemoterápia alkalmazására: vagy a műtét előtt, a daganat megkisebbítése, esetlegesen inoperábilis tumor műthetővé tételére (ezt neoadjuváns kemoterápiának hívják), vagy a műtét után, utókezelésként, a potenciálisan visszamaradt ráksejtek elpusztítására (adjuváns kemoterápia).
Szóba jön sugárterápia végzése is, melynek célja ugyancsak a daganatsejtek elpusztítása.
Manapság már újabb terápiás módszerek is rendelkezésre állnak, például hormonterápia, célzott terápia és immunterápia.
Milyen kilátásokra számíthatok a méhtestrák diagnózisa után?
Ha tünetei vannak, ne várjon, hanem mielőbb forduljon orvoshoz!
Orvos válaszol!
Különböző jó és rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos kérdéseivel forduljon szakorvosunkhoz!
Dr. Csupor Dezső gyógyszerész: "Az étrend-kiegészítőknek nincs igazolt rákellenes hatása!"
Dr. Csuport Dezső
Farmakognóziai Intézet
Például óriási tévhit, hogy a ráksejteket ki lehet ,éheztetni’, ugyanis bármilyen élelmiszert, vagy táplálék-kiegészítőt viszünk be a szervezetünkbe, vagy éppen hogy megvonjuk tőle, az a testünkre hat, de nem a daganatra” —szögezi le már az elején Csupor Dezső, aki szerint minden alternatív készítményről, amit alkalmazni szeretnénk, először konzultáljunk a kezelőorvossal!
Ma nincs olyan ,csodaszer’, bármilyen táplálék-kiegészítő, vagy gyógynövény, ami hatásosabb lenne a rák ellen, mint a gyógyszerek."
Legfrissebb cikkeink a méhtestrákról
"Szűréssel, korai felismeréssel a méh megőrizhető, és nem kell lemondani a gyermekvállalásról sem!"
Nőgyógyászati daganatok eltávolítása robottechnikával a Semmelweis Egyetemen
Segítő kiadvány a méhnyakrák és petefészekrákon átesetteknek
Források
Az emlőrák betegtájékoztató oldalt írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, egészségügyi szakújságíró, szakfodító - Intima.hu
Lezárás dátuma: 2021. február 4.