"Szűréssel, korai felismeréssel a méh megőrizhető, és nem kell lemondani a gyermekvállalásról sem!"
A méh daganatairól szólva szinte mindenkinek a méhnyakrák jut eszébe, holott a méhtestrák is sok nőt érint. Mindkét tumortípusnak megvan a maga tipikus életkori megoszlása, tünetei, diagnosztikája és kezelési módja. Ami közös: megelőzéssel, korai felismeréssel a gyógyulási esélyek javíthatók, és a fogamzóképes korú pácienseknek nem kell lemondaniuk arról sem, hogy édesanyává váljanak. Dr. Koiss Róbert PhD. szülész-nőgyógyász és onkológus szakorvossal, a Wáberer Medical Center – Nőgyógyászati Részlegvezető Főorvosával a méhnyakrák és a méhtestrák megelőzéséről, tüneteiről és kezelési módszereiről beszélgettünk.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Kezdjük a méhnyakrákkal! Manapság egyre többször hallani, hogy a méhnyakrák ma már szinte teljes egészében megelőzhető daganattípus. Ez nagyon biztatóan hangzik, de igaz ez?
Igen, a méhnyakrák mára megelőzhető betegséggé vált, hiszen olyan daganatos betegség, mely már rákelőtti állapotban kiszűrhető, és a felismerési és gyógyítási esélyeket az is javítja, hogy pontosan ismerjük a méhnyakrák kialakulásának okát. A betegséget a humán papillómavírus (HPV) okozza, amiről azt kell tudni, hogy úgynevezett hámspecifikus kórokozó, mely a méhnyak hámjába bejutva transzformációs folyamatot, ennek révén pedig daganatképződést indít el. Ahhoz azonban, hogy egy vírussal fertőződött sejtből méhnyakrák alakuljon ki, nagyon hosszú idő, 10-15 év szükséges. Ez elegendő időt hagy a veszély felismerésére és elhárítására.
Milyen módszerek állnak rendelkezésre erre a célra?
A másodlagos prevenció körébe tartozó szűrés alkalmas a rákelőtti állapot felismerésére, így már a rákbetegség kialakulása előtt beavatkozhatunk a folyamatba. A szűrés két pilléren nyugszik: az egyik a HPV örökítőanyagának, DNS-ének kimutatása, azaz a HPV-teszt, a másik a sejtkenet vizsgálat, azaz a citológiai vizsgálat. Az optimális szűrőmódszert alapvetően a páciens életkora határozza meg. A szűrés megkezdését 23 éves korban javasoljuk, 30 éves korig citológiai vizsgálattal. Harmincéves kor felett viszont HPV alapú szűrést tarunk indokoltnak, mivel ilyenkor HPV-átfertőzöttség ritkábban fordul elő, mint 30 éves kor előtt, viszont a HPV-asszociált betegségek, köztük a méhnyakrák előfordulása gyakoribb. A HPV alapú szűrés – a citológiával szemben – érzékenyebb módszer, és jobb a prediktív értéke is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy negatív szűrővizsgálati eredmény birtokában az esetek mekkora hányadában lehetünk biztosak abban, hogy valóban nem áll fenn kóros elváltozás. Ez a citológiával elérhető 60%-kal szemben HPV alapú szűrés esetén 95–98%. Negatív lelet esetén az 5 évenkénti szűrési intervallum is megengedett.
A jövőbeni szűrési stratégia tehát eléggé egyértelmű, ha az eredmény negatív. De mi a helyzet akkor, ha a HPV-teszt pozitív eredménnyel zárul?
A HPV-pozitív minták megítélését nehezíti, hogy a fertőzés nem vezet minden páciensnél szükségszerűen rákhoz vagy rákelőtti állapothoz, ráadásul vannak a méhnyakrák kialakulása szempontjából nagyobb és kisebb kockázatú HPV törzsek. Mostanában egyre inkább kezdenek elterjedni az úgynevezett biomarker-vizsgálatok annak eldöntésére, hogy van-e teendő HPV-pozitivitás esetén. E vizsgálómódszer a vírus sejten belüli viselkedéséről képes információkat nyújtani, ezért nem csoda, hogy a szűrés egyre inkább ebben az irányban halad szerte a világban.
Ha számok nyelvén szeretnénk kifejezni, mit jelent az, ha korán fény derül a betegségre?
Korai stádiumban – azaz amikor még csak a méhnyakra lokalizálódik a betegség – az 5 éves daganatmentes túlélés elérheti akár a 90%-ot is. Előrehaladott betegségben a túlélési arány jelentősen csökken, függetlenül attól, hogy műtétet végzünk vagy kemoterápia és sugárkezelés kombinációját alkalmazzuk. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a primer és szekunder prevenció széles körű alkalmazását.
A rendszeres szűrésről, azaz a szekunder prevencióról már beszéltünk. De mivel biztosítható a primer prevenció?
A megelőzés elsődleges pillére a HPV elleni oltás, melynek széles körű alkalmazásával a méhnyakrák el fog tűnni a Föld színéről. Ebben Ausztrália jár az élen a világban, ahol azt a célt tűzték ki, hogy 2028-ban már egyetlen méhnyakrákos eset se forduljon elő. Ezen hosszú évek óta dolgoznak, hiszen a HPV elleni oltás 2006 óta a nemzeti immunizációs programjuk része, melynek keretében oltják a 12 éves lányokat és fiúkat. Nálunk a NIP ( Nemzeti Immunizációs Program) keretében 2014 óta van arra lehetőség , hogy a 12 éves kislányok díjmentesen kapják meg a HPV elleni oltást. 2018 óta pedig a 12 éves kisfiúk számára is biztosított az oltás. Az átoltottság nagyon kedvezően alakul, mert évről évre 80% feletti, akik az oltást kérték. Ez a kedvező tendencia jelentős változást hozhat a hazai, méhnyakrák okozta megbetegedés és halálozás tekintetében. Ma is évente 1000 körüli új méhnyakrákos esettel és 380 halálesetettel számolunk.
A méhnyakrák kezelésére többféle módszer is rendelkezésre áll. Mi alapján dől el, hogy az adott beteg számára melyik az optimális terápia?
A méhnyakrák műtéttel vagy kemoirradiációval, azaz kemoterápia és sugárterápia kombinációjával kezelhető. A terápiás terv felállításakor alapvetően a betegség szövettani típusát és kiterjedését vesszük figyelembe. Korai stádiumban műtétet javaslunk, melynek során a méhen kívül a méh körüli kötőszövetet és a kismedencei nyirokcsomóláncot is eltávolítjuk. A beteget jelentős mértékben megterhelő, kiterjesztett beavatkozásról van tehát szó. Kemoirradiációt (kemoterápia és sugárterterápia kombinációját) lokálisan kiterjedt betegségben ajánlunk fel, amikor a betegség már a szomszédos lágyrészeket és a nyirokcsomókat is érinti. Elviekben lehetne kombinálni a kétféle kezelési módot, a műtétet és a kemoirradiációt, ám a kettő együttes alkalmazása anélkül rontja jelentősen az érintettek életminőségét, hogy meghosszabbítaná a betegségmentes túlélést. Ezért is fontos a terápiás terv felállítása előtt a státusz pontos felmérése képalkotó vizsgálatokkal (pl. MR-vizsgálattal), nőgyógyászati bimanuális vizsgálattal és a méhszáj megtekintésével, valamint a szövettani típus tisztázása patológiai elemzéssel.
A kezelési lehetőségek ismertetésénél ismét hangsúlyoznám a megelőzés és a korai felismerés fontosságát, hiszen bármelyik terápiát is alkalmazzuk, az radiális beavatkozást jelent, mely több-kevesebb mértékben szükségszerűen rontja az életminőséget.
"A méhnyakrák ráadásul jelentős részben a fiatalabb, még fogamzóképes nők betegsége, ezért is fontos, hogy a rákelőző állapot vagy a korai stádiumú betegség még olyan módszerrel legyen kezelhető, hogy ne vesszen el a gyermekvállalás esélye."
Térjünk most át a méh másik daganatára, a méhtestrákra, azaz az endometriumkarcinómára!
A méhtestrák elsődlegesen a fogamzóképes kor után, idősebb nőknél jelentkezik, posztmenopauzában, 55 éves kor felett. Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi évtizedben az átlagéletkor a fiatalabb korosztály felé tolódott el, így manapság az esetek akár 10-15%-a reproduktív (fogamzóképes) korú nőket érint. Ennek ismét abban van jelentősége, hogy a terápia kiválasztásakor fontos szempontként merül fel a méh megőrzésének lehetősége, hiszen ezek a páciensek gyakran még nem zárták le családalapítási terveiket.
Az endometriumkarcinóma oka a kompenzálatlan ösztrogéntúlsúly. Jelen van ugyan némi sárgatesthormon (progeszteron), ez azonban nem elégséges a méhnyálkahártya védelmére a relatíve magas ösztrogénszinttel szemben. Az ösztrogén a méhnyálkahártya sejtjeinek kontrollálatlan szaporodását indítja be, és ez eredményezheti rákelőtti állapotban lévő sejtek kialakulását.
Milyen tünetek esetén gondoljunk méhtestrákra, illetve milyen tényezők hajlamosíthatnak a betegségre, annak fiatalabb kori előfordulására?
A méhtestrák esetében viszonylag kedvező körülmény, hogy már korai stádiumban tüneteket ad. Az endometriumkarcinomának is van rákelőtti állapota, ami ugyanolyan tüneteket okozhat, mint a méhnyakrák. Elsődleges tünet a vérzészavar, ami a változókor kor előtt a normális menstruációs vérzések közötti vérzést, a változókor után pedig a már megszűnt vérzés visszatérését jelenti. Ilyet észlelve mindig gondolni kell endometriumkarcinómára.
Vannak olyan prognosztikai tényezők, melyek esetében nagyobb a valószínűsége a fiatalabb kori előfordulásnak, ezek a következők: túlsúly és elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, illetve ezeken kívül más olyan állapotok, melyeket ezekhez az állapotokhoz hasonlóan kompenzálatlan ösztrogéntúlsúly jellemez. További hajlamosító faktor lehet még a magas vérnyomás is.
Milyen lehetőségei vannak az orvostudománynak a méhtestrák felismerésére?
Akár pre-, akár posztmenopauzában lép fel a vérzészavar, szövettani mintavétel szükséges a méh üregéből. Ez történhet hagyományos módszerrel (egészségügyi kürettel), de ma már rendelkezésre áll vákuumos szíváson alapuló újabb módszer is, mellyel ambulater módon, altatás nélkül is elvégezhető a mintavétel, a méh sérülésének kockázata nélkül. A diagnózis birtokában következik a szövettani típus megállapítása, amihez molekuláris genetikai meghatározás társul. Ennek eredménye nagyban befolyásolja terápiáját. Míg korábban a hagyományos szövettani struktúra és a stádium képezte a kezelés alapját, a molekuláris genetika ma már sokat finomított a diagnosztikán és lehetőséget nyújt egyszerűbb beavatkozásokra a radikális műtétek helyett.
Mivel említettem, hogy a betegek kisebb része még gyermekvállalás előtt áll, a méh megőrzése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy elkerüljük a radikális műtétet. Korábban szóba sem jöhetett a méh megőrzése endometriumkarcinóma diagnózisát követően, mára azonban szerencsére változott a helyzet. Saját praxisomban már négy olyan pácienst kezeltünk sikeresen, akik közül később hárman két gyermeket szültek, míg a negyedik betegnek egy gyermeke született.
„A megelőzés az egyik erősségünk”
A Wáberer Medical Centerben a hangsúly a megelőzésen van, de akkor is jó kezekben leszel, ha a prevenció és egészséges életmód már nem segít. Az intézmény egyik legnagyobb erőssége ugyanis a komplexitása: a szolgáltatások széles spektruma, a magasan képzett szakorvosok és specialisták, innovatív eszközpark, illetve a hazai magánszféra legjobban felszerelt képalkotó diagnosztikai eszközei állnak rendelkezésedre és járulnak hozzá, hogy az intézményben minden panaszodra megoldást kapj!
A WMC Nőgyógyászati Centrumában kiváló nőgyógyászati specialisták leggyakrabban méhtükrözést, valamint endometriózis, méhnyak-, méhtest,- petefészek sebészeti kezelését és robotasszisztált műtéteket végeznek.
Nőgyógyászati panaszaiddal ne várj, fordulj bizalommal a Wáberer Medical Nőgyógyászati Centrumához és szakorvosaihoz! Bővebb információt ide kattintva találsz >>
Az Intima.hu női egészségportál ajánlásával
A sebészeti beavatkozáson kívül gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll. Mivel a méhtestrák oka a kompenzálatlan ösztrogéntúlsúly, lehetőség van ennek ellensúlyozására sárgatesthormon adásával, azaz gesztagénterápiával. Ennek alkalmazása történhet hormonleadó méhen belüli eszköz, vagy szájon át nagy dózisban szedett gesztagén formájában 6 hónapon keresztül. Ez idő alatt a méh belhártyájának, az endometriumnak átmeneti sorvadása következik be, ezzel elpusztítva a rákelőtti állapotban lévő sejteket. A gyógyszeres terápia befejeztével újabb szövettani mintavételre kerül sor, és ha ebben nem látunk rákos vagy rákelőtti sejteket, úgy a terápiát sikeresnek minősítve abbahagyjuk azt és a pácienst mielőbbi gyermekvállalásra ösztönözzük.
Az endometriumkarcinóma esetében is alapvető jelentőségű tehát a korai felismerés, akár a gyógyulási, akár a gyermekvállalási esélyek javítása szempontjából. Mire kell tehát figyelnünk, hogy minél korábban fény derüljön a betegségre. Létezik-e például olyan szűrési módszer az endometriumkarcinóma megelőzésére vagy korai felismerésére, mint a méhnyakrák esetében?
A méhtestrák általános szűrésére alkalmas módszerrel sajnos nem rendelkezünk. Éppen ezért különös jelentőséget nyer a hajlamosító tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölése vagy legalább minimalizálása, ezen belül a normális testsúly elérése és fenntartása, a magas vérnyomás és a cukorbetegség prevenciója, illetve a már kialakult betegség kezelése. De ugyanilyen fontos a korai tünetek felismerése, elsődlegesen a nőgyógyász felkeresése, ha akár a menopauza előtt, akár utána rendellenes vérzés jelentkezik.
Köszönjük Dr. Koiss Róbertnek, a Wáberer Medical Center Nőgyógyászati Részlegvezető Főorvosának a részletes tájékoztatást, és a cikk támogatását a Wáberer Medical Center Nőgyógyászati Centrumának!
Ismerd meg a Wáberer Medical Center Nőgyógyászati Centrumát
A cikk szerzőjéről
Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, több évtizedes gyakorlattal rendelkező orvosi szakfordító és egészségügyi szakújságíró, számtalan orvosszakmai és laikus egészségügyi kiadvány szerkesztője, szerzője és az Intima.hu női egészségportál megbízott főszerkesztője. Az Egészségkommandó (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület) alapító tagja, a szülőknek, nagyszülőknek szóló Anyás-Apás egészségügyi tájékoztató weboldal alapító-szerkesztője – és két csodálatos felnőtt nagylány büszke édesanyja.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások