200 kérdés, 200 válasz az emlőrákról: a Rákgyógyítás.hu nonprofit betegtájékoztató portál közérthetően, részletesen kidolgozott cikkekben csaknem minden olyan kérdésre egy helyen válaszol az emlőrákról, ami egy betegben vagy a családtagokban a mellrák diagnózisának pillanatától felmerülhet. Az összefoglaló a legújabb onkológiai, sebészeti, sugárterápiás gyakorlatot is közérthetően ismerteti.

Bár a szervezett rákszűrő programok általában bizonyos életkor felett már nem “járnak”, egy radiológiai kongresszuson nemrégiben elhangzott tudományos előadás szerint 75 éves kor felett is hasznos és kell a mammográfia, mivel ebben az életkorban is viszonylag gyakori a mellrák.

Minden daganatos betegség diagnózisával szembesülő embernél rutinszerűen fel kellene mérni a pszichológiai állapotot is, majd az orvosi kezelések mellett az aktuális mentális, érzelmi, lelki szükségleteknek megfelelő segítséget is felajánlani – vallja dr. Mailáth Mónika, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság (MPOT) elnöke.

Sokan nem ismerik a betegeket támogató pszichológiai módszereket, ezért mindenképp érdemes a kórházi – jobb esetben az onkológiai osztályon dolgozó – pszichológust megkeresni és konzultálni vele a lehetőségekről. A pszichológusok személyre szabottan tudnak javaslatot tenni arra, mi lehet a leghasznosabb egy beteg vagy családtag számára. Ez lehet egyéni pszichoterápia éppúgy, mint kis csoportokban zajló tréning.

A rendszerben elveszett betegek, hiányos tájékoztatás, előítéletek, végeláthatatlan várólisták a diagnosztikában és megtagadott vizsgálatok – problémák, amik súlyosan befolyásolják a rákos betegek gyógyulását. Daganatos betegek osztották meg az Intimával tapasztalataikat a hazai egészségügyről, nőgyógyászati és onkológiai ellátásról és az egészségügyi dolgozókról. Véleményük alapján látleletet kaptunk a hazai egészségügy rendszer szintű problémáiról.

Ha egy nő úgy dönt, hogy a jó öreg internethez fordul segítségét, amikor mellrákra gyanús jeleket vél észlelni magán, akkor tulajdonképpen orosz rulettet játszik, ugyanis a mellrák korai jeleivel kapcsolatos információk megbízhatósága, hitelessége és szakmai értéke igen változatos. Egy Google-keresés szakmailag hiteles információkat is kiadhat, de bőséggel vannak közöttük téves vagy félrevezető információk.

Jogos sérelem, vagy túlérzékenység? Talán a daganatos betegek, akik a legkiszolgáltatottabbnak érzik magukat az ellátás során, különösen azok, akik a mellrákkal küzdenek. A betegséget övező - sokszor - tévhitek mind-mind sokkal érzékenyebbé tehetik a pácienseket. Az orvos-beteg közötti bizalom lehet az alapja, hogy mindenki felkészülten és a legnagyobb erővel küzdhesse le a kórt, ez azonban ilyen helyzetben különösen nehéz. Éppen ezért is fontos kérdés, hogy mik lehetnek jogos panaszaink és mik azok, amiket a különösen kiélezett helyzetben csak annak érzünk. Bodnár Ágnes, az Intima.hu betegjogi szakértője segít eligazodni ebben a kényes témában.

Amennyiben a daganat kezelésére legmegfelelőbb gyógyszert a társadalombiztosítás nem támogatja, vagy az adott szer Magyarországon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, a kezelésre egyedi méltányossági támogatás kérhető. Az alábbiakban az eljárás legfontosabb szempontjait foglaljuk össze röviden.

Hazánkban a vezető halálozási okok között szerepel az emlő, valamint a petefészek rosszindulatú daganata, évente 7500 új megbetegedést és 2800 beteg halálát okozva, minden 8. nőt érintve élete során. Az emlőrák a nők leggyakoribb daganata. A korszerű terápiás eljárások folyamatosan javítanak a betegek életkilátásain, azonban a megelőzés és a korai felismerés jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy előrehaladottabb stádiumban lévő emlő- vagy petefészekrák drámaian rosszabb esélyeket jelent, szemben egy hamar felismert elváltozással.

Hosszú utánkövetéses, nagy betegszámú vizsgálatok igazolták, hogy ugyanolyan hatékony az emlőműtét előtt, mint a műtétet követően adott terápia. Előnye, hogy az addig operálhatatlan eseteket operálhatóvá teheti illetve a csak melleltávolítással elvégezhető műtéteknél kevésbé radikális műtétre, mellmegtartásra is lehetőséget adhat. Dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa, osztályvezetője beszélt a neoadjuváns kezelések fontosságáról.