Diagnózis, műtét, sugár-, kemoterápia, lelki és fizikai kezelések sora. A mellrákbetegek többsége gyógyultan, legalábbis tünetmentesen fejezi be az embert próbáló utat. De vannak, akiknek ezzel nincs vége: csakis folyamatos gyógyszereléssel tudják a rákot féken tartani. Ők azok, akik áttétes emlőrákkal élik mindennapjaikat. Vajon ezek az erős nők, asszonyok hogyan élik meg, hogy állapotuk csupán így tartható fenn és a folyamatos orvosi vizitek, kontrollok innentől a mindennapok részei lesznek? Erről meséltek nekünk.

Attól, hogy valakinél emlőrákot fedeztek fel, még ki van téve más daganatos betegségek rizikójának is, sőt ez a kockázat magasabb is, mint azoknál, akiknél még nem fedeztek fel daganatos betegséget.

Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral nő, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot.

Sokan azt gondolják, hogy „a mellrák az mellrák”, függetlenül a betegség stádiumától a diagnózis időpontjában. A médiában az emlődaganatot gyakran úgy jellemzik, mint egy viszonylag „jó” ráktípust, amely a kezelések megfelelő kombinációjával legyőzhető.