Az emlőrákok esetében – hasonlóan a rosszindulatú daganatok más típusaihoz – legtöbbször lehetetlen megmondani, hol van az a pont, amikor a sejtek a normális szabályozás alól kikerülve kontrollálatlan növekedésbe és szaporodásba kezdenek. Van azonban az emlőrákoknak egy kisebb csoportja, amikor a rákbetegség egyértelműen genetikai hátterű. Ezeket nevezzük örökletes emlőrákoknak, hiszen ilyenkor − a genetikai örökítőanyag hibája miatt – az emlőrák iránti hajlam szülőről utódra öröklődik. 

A BRCA a Breast Cancer angol kifejezés rövidítése, azaz az emlőráké. A BRCA-vizsgálat egy genetikai hajlamszűrő vizsgálat, amely a mell- és petefészekrák kialakulásában szerepet játszó géneket vizsgálja. Az örökletes mell- és petefészekrákban a legfontosabb gének a BRCA1 és a BRCA2, melyek bizonyos mutációi akár 60-80%-os mellrák-kockázatot, vagy 40-60%-os petefészekrák-kockázatot jelenthetnek. Férfiaknál bizonyos BRCA mutációk például a prosztatarák-kockázatot emelik, ezért családi halmozódás esetén nekik is érdemes elvégezni a BRCA-vizsgálatot.

Budapest, 2019. június 12. – A Gerbeaud-házban kerül bemutatásra Fejős Éva második, BRCA petefészekrák ihlette novellája, „Citrom-vanília, ebben a sorrendben” címmel. Az írónő legújabb novellája, amelyet a Mályvavirág Alapítvány felkérésére vetett papírra, „A tizenharmadik villamos" folytatásaként jelenik meg.

Október 10-én az Allee Bevásárlóközpontban Fejős Éva bemutatja új novelláját, A tizenharmadik villamost. Az esemény szervezője a Mályvavirág Alapítvány, így egy kerekasztal beszélgetés keretein belül a résztvevők tájékozódhatnak, beszélgethetnek a petefészekrákról az írónővel, szakértőkkel és egy érintettel is. 

A tizenharmadik villamos Fejős Éva legújabb novellájának címe, amelyet a Mályvavirág Alapítvány felkérésére vetett papírra. De vajon mi köze éppen a tizenharmadik villamosnak a nőkhöz? A történetben a huszonéves Heni egy estéjét izgulhatjuk végig az írónőtől megszokott könnyed, lebilincselő stílusban. A novella 2018. október 10-én debütált és országszerte ajándékként kapják a női vásárlók a Libri pénztáraknál.

Attól, hogy valakinél emlőrákot fedeztek fel, még ki van téve más daganatos betegségek rizikójának is, sőt ez a kockázat magasabb is, mint azoknál, akiknél még nem fedeztek fel daganatos betegséget.

Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral nő, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot.

Kutatások folynak ebben az irányban, de olyan módszer, amely ma alkalmazható lenne, egyelőre nincs. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot, az emlőrákos eseteknek pedig csak körülbelül 7 százaléka alakul ki genetikai örökség talaján.