Egy betegség, három élet: Fejős Éva új novellája a petefészekrák ellen

Ajánlom a Facebookon

Budapest, 2019. június 12. – A Gerbeaud-házban kerül bemutatásra Fejős Éva második, BRCA petefészekrák ihlette novellája, „Citrom-vanília, ebben a sorrendben” címmel. Az írónő legújabb novellája, amelyet a Mályvavirág Alapítvány felkérésére vetett papírra, „A tizenharmadik villamos" folytatásaként jelenik meg.

Hogyan folytatódik Heni története?

Fejős Éva 2018-ban jelentette meg „A tizenharmadik villamos” c. novelláját. A történetben a BRCA és a petefészekrák témáját érintve a huszonéves Heni egy estéjét izgulhattuk végig az írónőtől megszokott könnyed, lebilincselő stílusban. Édesanyja petefészekrák betegsége a történet egy fontos szála, amely meghatározza az egész novella cselekményét. Vajon hogyan folytatódik Heni története és mit jelent a „Citrom-vanília ebben a sorrendben”? A novella 2019. június 12-én debütál a Gerbeaud-házban, majd országszerte a tavalyihoz hasonlóan a Libri könyvesboltok pénztárainál a női vásárlók ajándékként kapják a 10 000 példányban kiadott novellát.

„Jó érzés, amikor egy hősnőm velem marad, sőt újból “életre kel” egy folytatásban. Ami Heni édesanyjával megtörtént, bárkivel megtörténhet. Remélem, a szórakoztatás mellett reményt nyújt a novella, és egyben felhívja az olvasó figyelmét a petefészekrákra és a BRCA génmutációra is.”

- emelte ki Fejős Éva írónő.

„Olyan érdekes, hogy Heni története az első pillanattól magával ragadja az olvasót, még úgy is, hogy a háttérben folyton ott van egy nehéz téma, a petefészekrák. Szeretnénk a novellával felhívni a figyelmet erre a betegségre és bízunk benne, hogy az olvasó a történet elolvasását követően utánanéz a petefészekrák tüneteinek, a BRCA mutációnak; fontos, hogy tudjunk róla!”

- mondta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

A rendezvényről és a projektről bővebben a facebook.com/malyvavirag vagy a malyvavirag.hu oldalon olvashatnak. >>

A petefészekrákról

A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban, Európában évente több mint 40 ezer nő veszti életet petefészekrák vagy annak szövődménye miatt, hazánkban évente mintegy 1200 esetet diagnosztizálnak. A nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálesetért a petefészekrák felel. Ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta, mely nagyjából 140 000 nő halálát okozza évente.

A diagnózist nehezíti, hogy korai fázisában a petefészekrák tünetei összetéveszthetők az egyszerű bélproblémák tüneteivel, és jelenleg még nincs olyan érzékeny és hatékony diagnosztikai módszer, amellyel kezdeti stádiumban könnyen kimutatható lenne a betegség. A korai diagnózist csak a rendszeres és tudatos nőgyógyászati vizsgálatok, a betegségről való tájékozódás segíti.

A daganatos statisztikák szerint petefészekrák esetén az ötéves túlélésre a betegek mindössze 45 százalékának van esélye, míg emlőráknál ugyanez a szám 89 százalékra tehető. Ezért ennél a betegségtípusnál különösen fontos a tünetek pontos ismerete és a témára történő minél szélesebb körű figyelemfelhívás.

A BRCA génről

A megfigyelések szerint az összes petefészekrákos eset kb. 10%-a vezethető vissza örökletes okokra. Az öröklődő petefészekrák hátterében legtöbbször a BRCA 1 és 2 gének hibája áll. Az Amerikai Klinikai Genetikusok Társasága (ACMG), valamint a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, ha egy nőnél petefészekrákot diagnosztizálnak, akkor a BRCA 1 és 2 gének vizsgálatát is szükséges elvégezni. Fontos a mutációhordozók azonosítása különösen akkor, ha a családban előfordult már fiatalon, 45 éves kor előtt jelentkező emlő- vagy petefészek daganat. Ezidáig megközelítőleg 2000-féle különböző BRCA mutációt írtak le. Ezeknek nagy része ún. patogén eltérés, azaz klinikailag bizonyítottan ok-okozati összefüggésben áll a betegséggel. Emellett előfordulhatnak olyan génvariációk is, melyek ugyan megváltoztatják a kódolt fehérje szerkezetét vagy működését, azonban relevanciájuk a betegség kialakulásában még nem egyértelmű. Ezért minden molekuláris vizsgálatot követően a kapott eredményeket egyénre és esetre szabottan kell értelmezni a tanácsadást végző szakember közreműködésével.

A Mályvavirág Alapítványról

A Mályvavirág Alapítvány 2013 májusában alakult azzal a céllal, hogy egyszer elmondhassuk, Magyarországon egyetlen nőt sem veszítünk el méhnyakrák miatt. A Szervezet összekötő kapcsot jelent az orvosok, a védőnők, a média, a gyógyulók, az egészséges női lakosság és a hatóság között. Az Alapítvány tagjai azon dolgoznak, hogy minél több ember jusson naprakész szakmai információhoz a méhnyakrák súlyosságáról és a megelőzés fontosságáról, és ösztökélni tudja őket a szűréseken való részvételre, illetve a védőoltások alapos átgondolására.

Az Alapítvány támogatja a méhnyakrákos nők gyógyulását és a megelőzés tudatosításán dolgozik, 2015 óta pedig a petefészekrák elleni küzdelemre is nagy hangsúlyt fektet. Rehabilitációs programja segítséget nyújt a méhnyakrák műtéten átesett nőknek, hogy életminőségük javulhasson. Klubtalálkozói lehetőséget biztosítanak a betegségből gyógyulóknak, hogy erőt meríthessenek egymás pozitív tapasztalataiból.

Hírlevél feliratkozás - Intima