A petefészekrákról: tünetei, felismerése és kezelési lehetőségei
Információs anyagunkból tudj meg mindent a petefészekrák korai tüneteiről, a petefészekrák típusairól, a betegség felismeréséről és a kezelésekről.
A világon évente közel negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban. Ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat, 70 nő közül egynél petefészekrák fog kialakulni élete során. A daganatos halálokok között a hetedik helyet foglalja el, ami kb. 140 000 asszony halálát jelenti évente. A nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálért a petefészekrák felel.
A petefészekrák prognózisa rossz, különösen a későn diagnosztizált esetekben2. A petefészekrák tünetei félreérthetőek, jellegtelenek, és emiatt gyakori a téves diagnózis, 3, 4 ezért a betegek többségénél a daganat csak a betegség előrehaladott szakaszában kerül felismerésre2. A kampány elnevezése az „Élet fészke - figyelj rá!” is ebből a tényből indul ki, a nőknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a tünetek észlelésére!
A petefészekrák jelenlegi kezelési standardja – a műtét és a kemoterápia – hosszú évek óta változatlan, eredménye az elmúlt 30 év klinikai vizsgálatain alapul. Az 5 éves túlélési adatok mindössze 9%-ot javultak 1975 óta az Egyesült Államokban.5 A daganatos statisztikák szerint petefészekrákban az 5 éves túlélésre a betegek mindössze 45%-ának van esélye, míg emlőráknál ugyanez 89%-ra tehető.6,7
A legtöbb esetben az elsőként alkalmazott (u.n. “front-line”) kezelések (mármint a műtét és a kemoterápia) nem akadályozzák meg a daganat kiújulását. A legtöbb előrehaladott petefészekrákos betegnél a kezdeti ellátás után kiújulás következett be, rendszerint a diagnózis utáni első 15 hónapon belül8. Fentiek miatt egyértelműen szükséges volt a petefészekrákos betegek kezelésére egy új, és hatásos kezelési módot találni, az elmúlt 15 évben nem állt rendelkezésre új terápia.
Ismerjétek meg a petefészekrák gyakoriságát, a kockázati tényezőket, a tüneteket, a diagnózist, valamint a kezelési lehetőségeket.
1. A petefészekrák különböző típusai
A petefészekrákok túlnyomó többsége (90% fölött) a petefészkek felszínét borító epitheliális sejtek ellenőrizetlen növekedése és szaporodása következtében jön létre, ezért az ilyen sejteket tartalmazó rákoz „epitheliális petefészekráknak” nevezzük. 9 Egyéb típusú petefészekrákok keletkezhetnek magát a petét képző germinális (csíra) sejtekből vagy a petefészket átszövő kötőszöveti sejtekből (az u.n. stromális sejtekből) is.10 Amennyiben a betegség a legkorábbi szakaszában kerül kimutatásra, a műtét önmagában is teljes gyógyuláshoz vezethet. Viszont mivel a kezdeti tünetek a leggyakrabban teljesen jellegtelenek, a daganat az esetek többségében még a diagnózis előtt már a test egyéb területeire szóródott, azaz áttéteket képzett („metasztatizált”).
2. Petefészekrák okai és kockázati tényezői
A petefészekrák keletkezéséhez vezető folyamatokat nem teljesen értjük, de vélhetően összefüggésben vannak a reprodukcióval és a tüszőrepedéssel. A petefészekrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti.
Családi anamnézis
Amennyiben egy nő édesanyjának, lánytestvérének petefészekrákja, emlőrákja, vagy méhrákja volt, úgy ennél a nőbetegnél nagyobb a petefészekrák keletkezésének kockázata.11
Életkor
A petefészekrák kockázata az életkorral növekszik. Az 50 év fölötti nőknél a legmagasabb a kockázat.12
Szülés és menopauza
A gyermektelen nőknél, a fogamzásgátlót sohasem használóknál, a menstruációt korábbi életkorban kezdőknél, illetve a menopauzába az átlagosnál későbben kerülőknél magasabb a petefészekrák kockázata (tehát azoknál, akik több ovulációs ciklust éltek meg életük során). A legtöbb petefészekrákot a menopauza után fedezik fel.11
Genetika
Bizonyos genetikai jellegzetességek növelik a petefészekrák keletkezésének kockázatát. Például a BRCA1 vagy BRCA2 gének mutációját hordozókban (500 nő közül 1 eset) 23-54%-os a petefészekrák kockázata.12
Előzetes nőgyógyászati problémák
A petefészkek cisztás betegségén, vagy az endometriózison átesett nőknél gyakrabban keletkezik petefészekrák.
Életmód
Az elhízás, a dohányzás és az ülő foglalkozású életmód a petefészekrák magasabb kockázatával társul.12
3. Tünetek és diagnózis
A korai diagnózis javíthatna a túlélésen, de a petefészekrák tünetei – különösen korai stádiumban – olyannyira félreérthetőek és jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz.3 A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel – különösen a gyomor-bélrendszer panaszaival. Továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot, ezért nincs mód népegészségügyi szűrésre sem.13
Emiatt a nőbetegek többségénél csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálható a petefészekrák, amikor már nagyra nőtt a daganat, vagy más szervekbe áttéteket képzett (metasztatizált). A petefészekrákos betegek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül orvoshoz.12
Petefészekrákban a daganatos sejtek jelentősen növelik a hasüregi folyadék mennyiségét (a hasüreget bélelő és a hasi szerveket fedő hashártyát élettanilag is „olajozó” folyadékot). Emiatt a hasüregben óriási mennyiségű folyadék gyűlik fel, melyet ascitesnek (hasvízkórnak) hívunk. Ascites esetén a has elődomborodik, melyhez gyengeség és nehézlégzés társul (a rekeszizom feltolódik).
A petefészekrák korai diagnózisa érdekében fontos odafigyelni bizonyos tünetek ismétlődésére, vagy kombinációjára, melyek a következők6,14:
- ismétlődő hasi puffadás
- hasi fájdalom
- szabálytalan menstruációs ciklus
- étvágytalanság
- fáradtság
- a bélmozgások változásai: székrekedés, túlzott gázképződés
- abnormális hüvelyvérzés
A diagnózis módszerei országról országra változnak, de alapvetően minden panaszos nőbetegnél nőgyógyászati vizsgálat történik. Ha bármilyen gyanú felmerül, a következőket javasolt elvégezni:
- Vérkép, melyben egy bizonyos fehérje (a CA-125) emelkedett értékét is figyelni kell.
- MR (mágneses rezonancia) vagy CT (számítógépes rétegfelvétel) a hasról-kismedencéről.
- Ultrahang15
A laparotómiának nevezett hasi feltárás – vagy a kevésbé invazív, kulcslyuknyi nyíláson át végzett laparoszkópiás vizsgálat erősítheti meg a diagnózist, és állapíthatja meg a betegség stádiumát.8,16
4. Stádiumbeosztás
Ahhoz, hogy pontosan megítélhessék a betegség előrehaladottsági fokát, a műtét során kimetszett szövetek mikroszkópos (szövettani) vizsgálatán kívül a következő vizsgálatokat végezhetik el:
- CT-vizsgálat
- Mellkasi röntgen vizsgálat
- Vastagbéltükrözés (coloscopia)
A petefészekrák előrehaladottsági állapotát vagy kiterjedtségét határozzák meg a stádiumokba sorolással.
Többféle stádiumrendszer létezik, amelyek közül a leggyakoribb egy egyszerűsített FIGO (International Federation of Gynecology and Obstetrics) rendszert használják.
I-es esetén a daganat a kiindulási helyére korlátozódik, nem képez áttétet sem a környéki nyirokcsomókban, sem a test bármely más részén. Ebben a korai stádiumban a tumor sikeres eltávolítása esetén lehetőség van a végleges gyógyulásra.
III-as és IV-es stádium eseteiben a daganat a kiindulási helyről túlterjed, szóródik a környéki nyirokcsomókba, vagy távoli szervekbe (metasztatizál). A késői stádiumokban sokkal rosszabb a prognózis.
Forrás: Cancerresearchuk.org1
IRODALOM
1. WHO, IARC GLOBOCAN, Cancer Incidence and Mortality Worldwide in 2008 at http://globocan.iarc.fr/
2. Heintz APM, Odicino F, Maisonneuve P, et al. Int J Gynaecol Obstet 2006;95 (Suppl 1):S161–92
3. Goff BA, Mande L, Muntz HG, Melancon CH, Cancer 2000;89;2068-75
4. Goff BA, Mande L, Muntz HG, Muntz Hg, JAMA 2004; 291; 2705-12
5. Jemal A, Siegel R, Xu J, Ward E.. CA Cancer J Clin 2010;60:277–300
6. American Cancer Society. Cancer Facts and Figures 2007. Atlanta, American Cancer Society 2007
7. American Cancer Society. Breast Cancer Facts and Figures 2009-2010. Atlanta. American Cancer Society Inc.
8. Hennessy B et al. Lancet 2009; 9698: 1371-1382
9. Rosen DG et al. (2010). Front Biosci. 14:2089-2102
10. Cancer Research UK. Types of ovarian cancer. Last accessed March 2011 at http://www.cancerhelp.org.uk/type/ovarian-cancer/about/types-of-ovarian-cancer
11. Permuth-Wey and Sellers. Epidemiology of Ovarian Cancer. Methods of Molecular Biology, Cancer Epidemiology. 2009;472:413-37
12. Roett MA, Evans P. American Academy of Family Physicians (2009). 80(6):609-616
13. Badgwell D, Bast RC. Markers 2007;23:397–410
14. Gynecologic Cancer Foundation Ovarian Cancer Symptoms Consensus Statement. Last accessed March 2011 at http://www.wcn.org/articles/types_of_cancer/ovarian/symptoms/index.html
15. Gubbels JAA et al. Journal of Ovarian Research (2010) 3:8.
16. NHS treatment. Last accessed March 2011 at http://www.nhs.uk/Conditions/Ovarian-cyst/Pages/ Treatment.aspx
17. Medicine Net. Ovarian Cancer Staging. Last accessed March 2011 at: http://www.medicinenet.com/ ovarian_cancer/page4.htm
18. Nemzeti Rákregiszter adatai
Az itt közölt információs anyag a Roche Magyarország Kft. közreműködésével jött létre!
Ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről,
iratkozz fel a petefészekrák-hírlevelünkre:
Kapcsolódó tartalmak
- Mindent a petefészekrákról
- Petefészekrák okai és kockázati tényezői
- Petefészekrák tünetei és diagnózisa
- A petefészekrák stádiumbeosztása
- A petefészekrák gyakorisága és halálozási adatai
- Petefészekrák kezelése
Ajánlott orvosok
szülész-nőgyógyász osztályvezető helyettes főorvos, onkológiai sebész