Attól, hogy valakinél emlőrákot fedeztek fel, még ki van téve más daganatos betegségek rizikójának is, sőt ez a kockázat magasabb is, mint azoknál, akiknél még nem fedeztek fel daganatos betegséget.

A mellrák felismerésének, kezelésének és megelőzésének új módszerei, a rendelkezésre álló módszerek értékelése jelenleg is számos vizsgálat tárgyát képezi világszerte. Intenzív kutatások folynak új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, a szűrés és a diagnosztika hatásfokának javítására. A teljesség igénye nélkül néhány friss kutatás eredményét idézzük, többek között az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben megrendezett éves kongresszusán bemutatott adatok közül válogatva.

Általános szabály szerint önmagában az életkor nem ellenjavallata egyetlen daganatellenes kezelésnek sem, minden beteget aktuális egészségi állapota és nem életkora alapján kell kezelni.

Mammográfiai szűrővizsgálat – kezünkben a pozitív eredmény. Ugyan ez ekkor még csak gyanú, semmiképpen sem a végleges diagnózis, a hír mégis sokkoló. Egyetlen dolgunk van: azonnal a végére járni! Hogy mi a teendőnk, mi vár ránk az első vizsgálat után? Dr. Bodoky György onkológus professzor ad útmutatót, hogy miként vegyük a legrövidebb utat.

A várandósság a legtöbb nő életében egy csodálatos, várakozásokkal teli időszak, mely természetesen nem mentes a kisebb-nagyobb aggodalmaktól sem. Meg tudom-e szülni? Egészséges lesz-e? De egyáltalán nem számít extrém ritkaságnak az az eset, amikor éppen a terhesség alatt derül fény valamilyen betegségre, például a mellrákra.

Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral nő, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot.

Rák – rettenettel teli három betű, ami fenekestül felforgatja az életet. Kétségbe von, megkérdőjelez mindent, ami addig valódinak, biztosnak, értékesnek látszott. Az orvosi kezelések mellett mi adhat kapaszkodót a rákbetegség okozta testi-lelki káoszban, mi segíthet abban, hogy meg tudjunk birkózni ezzel a bajjal?

A kórházakban nem mindig tájékoztatják a betegeket az otthonlétről, az igénybe vehető segítségről, mivel gyakran nem ismerik a beteg családi és szociális körülményeit, illetve időhiány miatt.

A mellrák kezelésében korábban alapvetésnek számított, hogy a hormonterápia nem szüneteltethető, ami jelentős hátrányt jelentszámukra, hiszen eddig úgy tartották, hogy terhességben hormonkezelés nem alkalmazható, illetve a hormonterápia szüneteltetése a mellrák visszatérésének jelentős kockázatát vonja maga után.

Kemoterápia: talán a rákbetegek, de akár laikusok fejében is a legnagyobb mumus. Pedig sokszor életmentő, a szó szoros értelmében gyógyító szer, amire, ha az orvos úgy gondolja, mindenképp szükség van, e nélkül a tumor megfékezhetetlen. A kezelést viszont könnyebb átvészelni, ha felkészülünk a várható mellékhatásokra. Nézzük meg, mikor, kinél is mi várható.

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit tudnod kell a mellrák diagnosztizálásával, a különböző elváltozásokkal, a kockázati tényezőkkel kapcsolatban!

Nagy öröm számunkra, hogy hosszú előkészítő munkát követően megoszthatjuk az Intima.hu olvasóival is az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) frissített ajánlásait a mammográfiás emlőszűréssel kapcsolatosan. Az ajánlások célja, hogy összefoglalják - egyebek között - a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget, a technikai feltételeket, a túl- vagy alul-diagnosztizálással, a sugárterheléssel és az új mammográfiás eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat. 

Több mint 15 éve működik hazánkban a szervezett szűrési rendszer, mégis a nők csupán negyven százaléka hallgat a hívó szóra. Többnyire a munkahely, a távolság, illetve a szemérmesség tartja távol őket – legalábbis ezt mutatja az Országos Onkológiai Intézetben dr. Mátrai Zoltán vezetésével készített kutatás. A főorvos szerint a bizalom a legfontosabb, amit az érintetteknek meg kell kapniuk, hogy elhiggyék: ez a betegség ma korai stádiumban kiszűrve gyógyítható a korszerű terápiáknak köszönhetően.

A női mell a tévhitekkel szemben nem csak a szexualitás szimbóluma, sokkal inkább a nő önképének, önértékelésének alapvető eleme, ha belenéz a tükörbe, milyen kép fogadja. A hatékony onkológiai kezeléseknek és a szűrőprogramoknak köszönhetően ma már a korán diagnosztizált melldaganatos betegek jelentős része meggyógyul, viszont nagyon nem mindegy, milyen minőségű életet él a továbbiakban. Interjú Dr. Mátrai Zoltánnal, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosával.

Ígéretes fázisba léptek azok a kutatások, melyek célja az emlőrák egyik legagresszívabb típusának számító tripla negatív emlőrák elleni vakcina kifejlesztése. A klinikai tesztelés első fázisában olyan nők számára adják a vakcinát, akiknél nagy az esély arra, hogy betegségük a kezelést követően kiújul. A vakcina egy specifikus fehérjét megcélozva mozgósítja az immunendszert arra, hogy megálljt parancsoljon a tumorsejtek növekedésének. Hosszú még az út a mindennapi gyakorlatban alkalmazható vakcina forgalomba kerüléséig, az eddigi eredmények azonban bizakodásra adnak okot.

Az onkológiai terápiák mellékhatásait csillapítani hivatott kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a betegek semmilyen panaszukat ne vegyék törvényszerűnek, azokról számoljanak be a kezelőorvosuknak – tanácsolta dr. Lengyel Erzsébet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet onkológiai osztályának főorvosa.

A mellrákról szólva szinte mindenkinek csak a nők jutnak eszébe. Ami nem is csoda, hiszen ez a nők körében előforduló egyik leggyakoribb daganattípus. Kevesen tudják azonban, hogy a betegség a férfiakat is megtámadhatja − bár kétségtelenül jóval ritkábban, mint a nőket. Ennek egyben az is a veszélye, hogy a férfiak nem gondolnak rá, így később szólal meg bennük az a bizonyos vészcsengő, ha valami szokatlant vagy kórosat észlelnek melltájon.

Az emlőrák kezelése – legyen az kemoterápia és/vagy sugárkezelés – után jön a megkönnyebbülés, de egyben az aggodalom is, amely mindenkiben óhatatlanul megfogalmazódik: Meddig tart a kezeléssel elért jó eredmény? Nem tér-e vissza a betegség? Honnan veszem észre – lehetőség szerint időben –, hogy ismét itt a baj? A megoldás: a rendszeres kontrollvizsgálatok.

Minden hónapban érdemes önvizsgálatot (mellvizsgálat) tartani, mivel így érezzük meg a mellünkben az esetleges elváltozást. Célszerű a menstruációt követő második, harmadik napon megvizsgálni mellünket, mert ekkor a mell könnyen, a menzesz előtti duzzanat már leapad, így fájdalom nélkül tapintható.