Amikor megszületik egy betegség diagnózisa (és itt nem csak az onkológiai betegségekről van szó), betegnek és orvosának is el kell döntenie, merre tovább, melyik az a kezelés – vagy többféle terápiás módszer kombinációja –, ami a legjobb gyógyulási esélyeket ígéri. 

Nem számít újdonságnak, hogy a lelki tényezőknek is szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott állatkísérletben azt tanulmányozták, hogy a stressz miként befolyásolja a mellrák kialakulását és kezelését.

„Amit lehet, azonnal ki kell operálni!” – így szólt a daganatsebészet alaptétele néhány évtizeddel ezelőtt, azonban ez mára már sok esetben meghaladott. „Miért nem műtenek meg máris, miért halogatják?” – kérdezik ma is visszatérően a betegek és hozzátartozók akkor, amikor műtét előtt egy akár hosszú hónapokon át tartó onkológiai kezelést javasolnak számukra.

A rákbetegségek közül talán az emlődaganat az, ami a leglátványosabb, maradandó következményekkel párosul. Nem elég ugyanis magával az egyik legrettegettebb diagnózissal szembesülni, az ráadásul a nőiség szimbólumát támadja meg, ami sokszor a mell csonkításával, vagy elvesztésével jár. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Kovács Ágnes Anna onkopszichológus, az Intima.hu szakértője segít megérteni a megküzdést és az elfogadást.

A tumormarkerek olyan anyagok a szervezetben – a vérben, a vizeletben, a szövetekben –, amelyekről megállapították, hogy egészséges embereknél általában nincsenek jelen vagy csak alacsony koncentrációban találhatók meg, kimutatásuk ezért rosszindulatú daganatok jelenlétére utalhat. Tumormarkerek lehetnek fehérjék, hormonok, antigének. 

,,A legnagyobb probléma, hogy sokan az alternatív megoldásokat keresik, pedig a legrövidebb út még mindig az, amit az onkológusunk javasol nekünk” — véli dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus, klinikai gyógyszervizsgálatokat koordináló orvos. Szerinte fontos a bizalom, de a beteg utak ma már mindenütt ki vannak dolgozva és akkor jár a beteg a legjobban, ha azt követi.

Korai felismeréssel számos, a későbbi években fellépő betegség elkerülhető. Fiatal felnőttkorban (14-18 évesen), úgy ügyelhetünk egészségünkre, hogy akár két-három évente rendszeres orvosi vizsgálaton veszünk részt. Nőgyógyászhoz pedig akár fél-, egyévente is érdemes elmennünk, főleg, ha szexuálisan aktív életet élünk. Orvosunk fizikálisan megvizsgál, és megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat rendel el, amelyek elősegítik a leggyakoribb, mindazonáltal kezelhető betegségek korai felismerését.

A TritonLife csoport messzemenően elkötelezett amellett, hogy csatlakozzon a rák elleni küzdelemhez. Ezen törekvésük bizonyítéka, hogy egyre több szakmában tudhatnak maguk mellett olyan kiváló szakembereket, akik aktív szerepet játszanak ennek a betegségnek a felismerésében és ellátásában.

Műtét előtt, vagy műtét után, esetleg helyett? Kemoterápiával, vagy akár immunterápiával kombinálva? Megannyi kérdés, amelyek nemcsak az érintettek, de az orvosok fejében is ott vannak, amikor egy-egy beteg személyre szabott kezeléséről döntenek. Megvannak ugyan a protokollok, de ahogy a mellrák is mindenkinél egyéni, úgy még az intézmények gyakorlata sem mindig ugyanaz. Dr. Polgár Csaba, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának vezetője, az intézet megbízott főigazgatója ad iránytűt az Intima.hu olvasóinak a sugárkezeléssel kapcsolatban.

Barbara élete másfél éve vett gyökeres fordulatot. Megannyi orvosnál járt, hogy a végére járjon, mert nem volt nyugodt, hogy valóban nincs baj. Mert volt. Mozgósított minden baráti szálat, így pedig lényegesen lerövidült az útja. A melleit levették, expandert helyeztek be, amit fokozatosan töltöttek, majd a melleit egymáshoz igazították. Ma csinosabbnak érzi magát, mint előtte, melltartóra sincs szüksége. Barbara megosztotta velünk és mindazokkal történetét, akik emlőrákkal küzdenek, hogy abból erőt merítsenek, és egy lehetséges utat mutasson nekik.

Az olyan emlőrákos betegeknek, akiknél korábban szorongás és hangulatzavar fordult elő, sokkal magasabb a kockázatuk a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kialakulására az emlőrák diagnózisát követően – derül ki a Journal of Traumatic Stress 2008. áprilisi kiadásából.

Megszületett a sokkoló diagnózis, megtörtént a kemoterápia és a műtét, már „csak” az évekig-évtizedekig tartó kontrollvizsgálatok, esetenként további kezelések vannak hátra. A rosszindulatú daganatok esetében általában 5 éves betegségmentesség esetén beszélünk gyógyulásról. A mellrák esetében azonban más a helyzet, hiszen a daganat hosszabb idő, akár 10-15 év után is visszatérhet. Érintetteket kérdeztünk arról, miként élték meg a hosszú és sokszor embert próbáló utat a diagnózistól a tünetmentes állapotig.

Bár a közvélekedés szerint a rákbetegség főként az idősebbek betegsége, a valóság azonban sajnos az, hogy vannak olyan tumortípusok – és ezek között van az emlőrák is −, melyek az esetek jelentős részében fiatal korban jelentkeznek. Nem csoda hát, ha különböző összefüggésekben gyakran felmerül, hogy a mellrák és a terhesség miként fér meg egymással, mi a teendő, ha a kezelés után a beteg gyermeket szeretne vállalni, és mit lehet tenni, ha éppen a gyermekvárás időszakában derül ki a betegség. Erről beszélgettünk dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológusszakorvossal, az Intima onkoteam tagjával.

Sokan azt gondolják, hogy „a mellrák az mellrák”, függetlenül a betegség stádiumától a diagnózis időpontjában. A médiában az emlődaganatot gyakran úgy jellemzik, mint egy viszonylag „jó” ráktípust, amely a kezelések megfelelő kombinációjával legyőzhető.

Mit jelent a „triple negatív" emlőrák? Milyen gyakran fordul elő a „triple negatív" emlődaganat? Hogyan alakul ki a „triple negatív" mellrák? Cikkünkből kiderül!

Bármilyen daganatos megbetegedés, ahogy az emlőrák is, nagyon ijesztő lehet, hiszen tudjuk, hogy súlyos betegségről van szó. Nem csoda, ha felmerül a kérdés, hogy emlőrákos beteg vajon tovább tudja-e adni a daganatsejteket, fertőzhet-e a rák?

Hazánkban a vezető halálozási okok között szerepel az emlő, valamint a petefészek rosszindulatú daganata, évente 7500 új megbetegedést és 2800 beteg halálát okozva, minden 8. nőt érintve élete során. Az emlőrák a nők leggyakoribb daganata. A korszerű terápiás eljárások folyamatosan javítanak a betegek életkilátásain, azonban a megelőzés és a korai felismerés jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy előrehaladottabb stádiumban lévő emlő- vagy petefészekrák drámaian rosszabb esélyeket jelent, szemben egy hamar felismert elváltozással.

A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumában egy új támogató csoportba várják azokat a daganatos betegséggel élő betegeket, akik tudatosan szeretnének tenni testi-lelki állapotuk javulásáért.

Kutatások folynak ebben az irányban, de olyan módszer, amely ma alkalmazható lenne, egyelőre nincs. Az öröklött genetikai hajlam kimutatását szolgáló BRCA génvizsgálatot ugyan vérből végzik, ám az nem a betegséget mutatja ki, hanem a hajlamot, az emlőrákos eseteknek pedig csak körülbelül 7 százaléka alakul ki genetikai örökség talaján.