Mellrák férfiaknál – nem csak a nők betegsége?
A mellrákról szólva szinte mindenkinek csak a nők jutnak eszébe. Ami nem is csoda, hiszen ez a nők körében előforduló egyik leggyakoribb daganattípus. Kevesen tudják azonban, hogy a betegség a férfiakat is megtámadhatja − bár kétségtelenül jóval ritkábban, mint a nőket. Ennek egyben az is a veszélye, hogy a férfiak nem gondolnak rá, így később szólal meg bennük az a bizonyos vészcsengő, ha valami szokatlant vagy kórosat észlelnek melltájon.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Kezdjük a férfi emlőrák statisztikákkal!
Először is le kell szögezzük, hogy az emlőrák férfiaknál ritka, ám kétségkívül létező veszély, amiről tudni kell és gondolni kell rá. Az emlőrákos esetek kevesebb mint 1 százaléka érinti a férfiakat, azaz minden 100 emlőrákos beteg közül 99 nő és alig 1 férfi van. Annak esélye, hogy egy férfinál valamikor élete folyamán emlőrákot diagnosztizálnak, 1:1000.
Egy férfinak nincs is melle, hogyan lehetne mellrákja?
A közvélekedés szerint mellük csak a nőknek van. A valóság azonban az, hogy az emlőszövet a férfiaknál is megtalálható, bár valóban lényegesen kisebb mennyiségben, mint a nőknél. Sőt emlőszövete már a kislányoknak és kisfiúknak is van. A serdülőkorban bekövetkező hormonváltozások hatására az emlőszövet nőknél jelentősen megszaporodik, míg a férfiak melle lapos és kicsiny marad. Ám ez a kis mennyiségű emlőszövet ugyanazokból az alkotóelemekből épül fel, mint a nőknél.
A férfi emlőrák ritka előfordulása miatt kevés olyan klinikai vizsgálat adatai lelhetők fel a szakirodalomban, melyekben a férfiak betegségének jellemzőit, hajlamosító tényezőit térképezték fel, illetve a terápiás lehetőségek hatásosságát elemezték, és ezek a vizsgálatok is rendszerint viszonylag kevés résztvevő bevonásával zajlottak.
A férfiak emlőrákjának veszélyét az adja, hogy ritka előfordulása miatt sehol a világon nem történik szervezett szűrőprogram a betegség korai jeleinek felismerésére, és ugyancsak az extrém ritkaság az oka annak is, hogy maguk az érintettek sem gondolnak rá még akkor sem, ha érzik, hogy valami baj van.
Egy érintett így fogalmazta ezt meg:
„Évek óta éreztem, hogy valami nincs egészen rendben. Semmi különös, semmi megfogható, csak éppen a mellem alakja változott meg egy kissé. Aztán egészen más miatt mentem orvoshoz, fájni kezdett a csípőm. Azt mondták, elkopott az ízület, protézisre van szükségem. A műtét során aztán kiderült, hogy áttétek vannak a csontomban. Akkor találtak rá a mellemben lévő elváltozásra, amikor elkezdték keresni az áttét forrását. Ezért aztán mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha valami rendellenességet érez, ne nyugtassa azzal magát, hogy kicsi az esély arra, hogy valami komoly probléma állna a háttérben. Ne hezitáljon, ne gondolkodjon, hanem menjen orvoshoz. Ha nincs baj, megnyugszik, de ha mégis a mellrák jóval kisebb statisztikai valószínűsége jön be, akkor hamar el lehet kezdeni a kezelést.”
Milyen tényezők hajlamosíthatnak emlőrákra férfiaknál?
A statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi 25 évben egynegyedével emelkedett a felismert esetek száma. Egyelőre nem tisztázott, hogy valódi növekedésnek lehetünk-e szemtanúi, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a férfiak is egyre inkább tisztában vannak a veszéllyel, így kevesebb eset marad rejtve, mint korábban.
Ahogyan a nők emlőrákjánál, úgy a férfiak esetében is vannak olyan tényezők, melyek jelenlétében az átlagosnál nagyobb eséllyel kell számítani a betegség kialakulására. A nők és férfiak esetében azonosított kockázati tényezők jelentős átfedéseket mutatnak egymással.
Melyek ezek?
- Életkor. Ahogyan a nőkre, úgy a férfiakra is igaz, hogy a kockázat az életkor előrehaladtával emelkedik, tehát idősebb korban nagyobb az esély az emlőrák kialakulására. Férfiak emlőrákja esetén az átlagéletkor a diagnózis felállításakor 68-70 év körül van.
- Magas ösztrogénszint. A normálisnál magasabb ösztrogénszintet okozhatnak hormontartalmú gyógyszerek, a túlsúlyosság, illetve a környezeti hormonhatás. Ez utóbbiban jelentős szerepet tulajdonítanak például a talajba került növényvédőszereknek vagy a szennyvízzel az élővizekbe jutó hormontartalmú gyógyszermaradványoknak. De kevesen gondolnak arra, hogy ebből a szempontból is veszélyes lehet a mértéktelen alkoholfogyasztás, mely megzavarja a hormonrendszer szabályozását.
- Bizonyos örökletes betegségek. Ezek közé tartozik többek között a Klinefelter-szindróma, mely a férfi hormonok alacsonyabb és a női hormonok magasabb szintjeivel jár.
- Valamelyik családtagnál előfordult emlőrák. A nőkhöz hasonlóan az emlőrák örökletes természetére utalhat, ha egy családban halmozottan fordul elő a betegség, mely géneltérések (úgynevezett BRCA-mutáció) lehetőségét veti fel.
- Ionizációs sugárzások hatása. Atomreaktor-balesetek és egyéb katasztrófák szerencsére ritkán történnek, de a sugárhatás forrása többnyire ennél jóval hétköznapibb: a diagnosztikai vagy terápiás célból alkalmazott orvosi röntgensugárzások, például a limfóma kezelésében alkalmazott radioterápia.
Milyen gyanújelei vannak a mellráknak férfiaknál?
A tünettanra is igaz, hogy a férfiak és nők emlőrákja nem sokban különbözik egymástól. Mindenképpen ki kell kérni orvos véleményét, ha az alábbiak közül egy vagy több észlelhető:
- a mell állományában csomó tapintható
- az elülső mellkasfal területén, a mell környékén fájdalom jelentkezik – még akkor is, ha ennek semmi egyéb kísérő tünete nem észlelhető
- az emlőbimbó befelé fordul vagy a mell formája bármilyen más módon megváltozik
- a mellbimbóból átlátszó vagy véresen színezett váladék ürül vagy préselhető ki
- a hónaljban csomók jelennek meg.
Fontos megjegyezni, hogy a mell megnagyobbodása önmagában nem utal emlőrákra, de mindenképpen orvos feladata annak eldöntése, hogy ártalmatlan állapotról vagy komolyabb betegségről van-e szó.
Milyen vizsgálatok történnek, ha egy férfinál emlőrák gyanúja merül fel?
A diagnosztikai módszerek alapvetően ugyanazok, mint nők esetében: képalkotó vizsgálatok (mammográfia és ultrahangvizsgálat), illetve szövettani mintavétel (biopszia) a gyanús elváltozásból. Annak eldöntésére, hogy a betegség adott-e távoli áttéteket, izotóp-, CT- vagy MR-vizsgálat is szükségessé válhat.
Hogyan történik ilyen esetekben a kezelés?
A kezelés a férfiak esetében is ugyanazon pilléreken nyugszik, mint a nőknél, ezek:
- műtét
- kemoterápia (adjuváns vagy neoadjuváns formában)
- sugárkezelés
- hormonterápia
- biológiai terápia vagy célzott terápia.
Fontos tudni, hogy minden eset más és más, az orvos az adott beteg körülményeinek és betegsége jellegének ismeretében állítja fel az egyénre szabott kezelési tervet. Könnyen előfordulhat, hogy az a kezelés, ami az egyik beteg esetében hatásos, a másik betegnél nem hozza meg a várt eredményt, és fordítva.
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
- Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
