Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
Az emlőrák csak gyűjtőfogalom, ezernyi arca van, megannyi különböző típusú megbetegedést foglal magában. Pontos diagnózist a patológusi szakvélemény adhat, ehhez pedig fontos, hogy személyre szabottan az adott esetben leginkább megfelelő mintavétel és kiértékelés történjen. Ebben ad eligazítást dr. Kulka Janina patológus professzor, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének munkatársa, egyetemi tanár, a Magyar Patológusok Társaságának korábbi elnöke. Szakterülete az emlőpatológia, elsősorban a szűrésen felfedezett korai elváltozások.
 |
Morfológiai leírás, vagyis amikor a patológus szakember szabad szemmel, illetve mikroszkóp segítségével leírja az általa látott szövetek jellemző tulajdonságait. Nem elég ugyanis azt megállapítani, hogy egy elváltozás jó- vagy rosszindulatú, hiszen mind az előbbi, mind az utóbbi csoportnak is számtalan alkategóriája létezik: az emlőrák például mára olyan gyűjtőfogalommá vált, ami több tucatnyi különböző tulajdonságokkal bíró tumoros betegséget foglal magában. Más kilátásai vannak a gyógyszeres kezelésnek attól függően is, hogy a tumor milyen jeleit mutatja a növekedésnek, terjedésnek, milyen stádiumban van.
A biopsziáról
,,A patológus mikroszkóppal vizsgálja az emlőelváltozásokból vett mintákat. Ezek származhatnak vékony tűvel vett biopsziából, vagy úgynevezett core, vagyis vastagtűvel vett biopsziából, amellyel szövethenger nyerhető. Természetesen minden műtét során eltávolított elváltozást is részletesen feldolgozunk és elemzünk. Az első esetben környezetükből kiszakított sejteket vizsgálunk, nagy figyelmet fordítva az egyes sejtek alakjára, nagyságára, a sejtmagok eltéréseire és a sejtek egymáshoz való viszonyára is. Ennek a vizsgálatnak az eredménye akár egy órán belül megvan és megmondja: jó, vagy rosszindulatú az elváltozás." — kezdi dr. Kulka Janina.
A szövethenger biopszia fontossága
"A szövethenger biopszia vizsgálatával pontosabb képet kapunk: az elváltozás teljes struktúráját látjuk és a ma alkalmazott célzott kezelések szöveti célpontjainak jelenlétét vagy hiányát is tudjuk azonosítani. Ha a daganat kezelésében első lépésként az onkoteam neoadjuváns terápiát javasol, ennek tervezése nagyrészt a szövethenger biopszia lelete alapján történik. Az emlődaganatok hormon receptor tartalma, vagy HER2 státusza alapvető jelentőségűek a különböző onkológiai kezelések megtervezésében.”
A neoadjuváns kemoterápiáról
Neoadjuváns kemoterápiáról akkor beszélünk, ha a kemoterápia alkalmazására a műtét előtt kerül sor.
Célja: a daganat méretének csökkentésével a sebészeti eltávolítás megkönnyítése, esetenként az inoperábilis tumorok eltávolíthatóvá tétele. A neoadjuváns kemoterápia hosszú távú előnye az életkilátások javítása, illetve az emlőmegtartó műtétek arányának növelése. A neoadjuváns kemoterápia alkalmazásának mikéntje és mellékhatásai nem térnek el lényegesen a kemoterápia egyéb formáitól. A neoadjuváns kezelés keretében alkalmazott szerek jelentős részét a társadalombiztosítás minden külön eljárás nélkül finanszírozza, míg más esetekben – elsősorban újabb, célzott kezelések esetében – a kezelés egyedi méltányossági kérelem alapján biztosítható.
A HER2-pozitív és a HER2-negatív daganatokról
Bizonyos gének, illetve az általuk kódolt fehérjék alapvetően meghatározhatják a mellráksejtek viselkedését. A HER2 is egy ilyen gén, mely az azonos nevű fehérje kódolásáért felelős, és amely szerepet játszhat a mellrák kialakulásában. A HER2 fehérje számos, a testünket felépítő szövetben jelen van a hámsejtek felszínén, a fiziológiás sejtműködésben szerepet játszik. Az ép emlőhámsejtek felszínén is megtalálható ez a receptor.
A HER2-pozitív emlőrák sejtek felszínén több ezerszeres a HER2 receptor fehérje molekulák száma, ami kontrollálatlan osztódást és növekedést eredményez. Prognózis szempontjából is van jelentősége: a HER2-pozitív daganatok, a HER2-negatív daganathoz képest gyorsabban nőnek, gyakrabban adnak távoli áttétet és a kiújulás esélye is nagyobb. A HER2-pozitív emlőrák célzott terápiája ennek a fehérjének a blokkolására irányul; ma már a HER2 receptor több támadásponton gátolható, egyes gyógyszerek a sejtfelszíni fehérjéhez kötődve gátolják a receptor működését, míg más gyógyszermolekulák a HER2 receptorhoz a sejten belül kötődve fejtik ki blokkoló hatásukat. A HER2 ellenes célzott terápiák alkalmazásának elterjedése óta a HER2-pozitív daganatok prognózisa jelentősen javult. Az emlő rosszindulatú daganatainak mintegy háromnegyed részében hormon receptorok (ösztrogén és/vagy progeszteron) játszanak elsősorban szerepet a daganat növekedésében. Ezek az úgynevezett hormon érzékeny daganatok, amelyekben a daganatsejtek osztódásának fő motorja az ösztrogén- és/vagy progeszteron receptorok kóros működése. Ha sem ösztrogén-, sem progeszteron receptor nem mutatható ki egy daganatban, hormon receptor-negatív daganatot diagnosztizálunk.
Tripla negatív daganatnak azt nevezzük, amikor sem hormon receptor, sem HER2 receptor nem található meg a daganatsejtekben, azaz HER2-negatív és nem hormon érzékeny, vagyis ma még nem ismerünk olyan célpontot, amit hatékonyan támadni lehetne. A kutatások most leginkább erre a tumor típusra irányulnak, fő céljuk hatékony gyógyszerek, kombinációk kifejlesztése. A már megismert, jellemző molekuláris mechanizmusok és a tumor immunitás bonyolult rendszerének befolyásolása lehet hatékony ebben a daganattípusban. Tudni kell azonban, hogy sem a hormon receptor pozitív, sem a HER2-pozitív, sem a tripla negatív daganatok egyenként sem képeznek homogén, egyformán kezelhető betegségcsoportot. Ezért
az onkológiai kezeléseket ma már nem csak célzottan,
hanem egyénre szabottan is kell megtervezni.
,,Az emlőben in situ (nem invazív, vagy non-invazív) daganatról akkor beszélünk, amikor a rosszindulatú sejtburjánzás az anatómiai struktúrákat (tejmirigyeket és tejkivezető csöveket) respektálva terjed az emlő állományában. Egy daganaton belül jelen lehet egyszerre is invazív és nem invazív komponens. Az in situ karcinómák mindkét formája (in situ duktális és in situ lobuláris) a tejmirigyekből ered, a kóros sejtek morfológiája, elrendeződése, növekedési mintázata alapján teszünk különbséget. Az invazív emlőrák leggyakoribb típusa a nem speciális típusú (NST) invazív emlőkarcinóma, nagyon sokféle megjelenésű és viselkedésű daganatot foglal magában. Az invazív lobuláris karcinóma az összes emlőrák körülbelül 10 százaléka, a második leggyakoribb típusú emlőrák” – folytatja a szakember, aki szerint a szövettani típusoknak is van prognosztikai értéke, de a tumor nagyságának is komoly jelentősége van.
,,Amíg kicsik a daganatok, még ha az egyéb prognosztikai faktorok kedvezőtlenebbek is,
nagyobb a gyógyulás esélye.
Az emlőszűrés legnagyobb jelentősége éppen ebben áll. Ezért rendkívül fontos a rendszeres mellrákszűrés.
A “Grade” beosztás - nagyon egyszerűen fogalmazva - azt mutatja meg, hogy a daganatsejtek mennyire hasonlítanak a kiindulási szövet sejtjeire. Ez fontos a betegség prognózisa, a daganat viselkedése szempontjából: a tapasztalat azt mutatja, hogy minél kevésbé mutat hasonlóságot egy daganat az ép szövet sejtjeivel, annál kedvezőtlenebb a kimenetele – ugyanakkor a kemoterápia ezekben a daganatokban lehet a leghatékonyabb. A daganat grade független a daganat stádiumától.
A Grade 1 daganatok nagyon jól differenciált sejtekből épülnek fel, amelyek a kiindulási szövethez hasonló struktúrákat alkotnak, alacsony az osztódási ráta. Ilyen szövettani típusú daganatok lassabban növekednek.
Grade 2 esetén közepesen differenciált sejtek alkotják a daganatot, kevésbé fordulnak elő az emlő hámstruktúráira emlékeztető kivezetőcső-szerű képletek és az osztódási ráta is magasabb lehet.
Grade 3-as daganatok esetében a kiindulási szövet sejtjeire alig emlékeztető daganatsejtek láthatóak, amelyek között sok az osztódó alak, emiatt ezek a daganatok gyorsabban nőhetnek. A sejtek osztódási gyakoriságára vonatkozó adat a „mitózis szám”, mely arra is utal, hogy mennyire agresszív az adott daganat. A stádium (stage) besorolás a daganat szervezeten belüli kiterjedtségére vonatkozik”—folytatja a szakember, aki még egy olyan markerről is beszélt, amely befolyásolhatja az onkológus döntését a kezelésről. Ez a Ki67, ami egy olyan fehérje, amely a sejtosztódási ciklus minden fázisában megtalálható a sejtmagokban. Minél több sejtben mutatható ki a daganatszöveten belül, annál több sejt van ebben a fázisban, azaz annál gyorsabban növekszik a daganat.
Elakadtál a betegúton, vagy csak kérdeznél szakértőinktől emlőrákkal kapcsolatban? Tedd fel kérdéseidet az Intima.hu Onkoteam-ének! > >
,,Ma már nemcsak a szöveteket és a sejteket, hanem egyes kóros géneket is tudnak vizsgálni. A daganatok genetikai ,ujjlenyomatában’ minden információ ott van, ami a hatékony kezeléshez szükséges. A kutatók előtt álló kihívás az, hogy ezek közül a rejtett információk közül minél többet megtaláljanak, s a napi rutin szintjén is alkalmazható további eljárásokat dolgozzanak ki a tumorok ellen. Akkor tudunk hatékonyan küzdeni, ha előbb megismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a daganatok fennmaradásáért, növekedéséért, áttétképzéséért felelősek. A ráksejtek genetikai eltéréseinek vizsgálatával képet kapunk a daganat biológiai tulajdonságairól, áttétképzési hajlamáról, bizonyos gyógyszerekkel szembeni érzékenységéről. Megismerhetjük a daganatsejtek és a környező szövetek, immunsejtek kölcsönhatásait, vagy hogy az adott sejtek viselkedését mennyire befolyásolják a hormonok, milyen receptorok vannak a daganatsejtek felszínén, milyen molekuláris mechanizmusok esnek ki vagy működnek fokozottan, amelyek felelősek a növekedésért, a terjedésért. Az utóbbi években sok terápiás célpontot sikerült azonosítani, a gyógyszercégek világszerte egymással versengve törekednek hatékony gyógyszerek kifejlesztésére. A célzott gyógyszerekkel, egyénre szabott kezelésekkel a betegség ellen hatékonyabban lehet küzdeni úgy, hogy a betegek életminősége sem szenved kárt”—tette még hozzá Kulka Janina.
És akkor még néhány ,,mutató”:
TNM besorolás: a T a tumort, az N a nyirokcsomót (node, nodulus), az M pedig az áttétet (metastasis) jelöli.
A szövettani lelet szöveges értékelésében a pT1, pT2, pT3, pT4 kódok a daganat méretére, kiterjedtségére, a környezetéhez való viszonyára utalnak: a kisebb számok értelemszerűen a fizikailag kisebb daganatokat jelölik.
ApN0, pN1, pN2 a nyirokcsomók érintettségét jelzik.
A távoli metasztázis megítélésében általában csak két érték szerepel: M0 ha nincs, M1, ha van áttét.
A patológiai leletekben ugyanakkor gyakran találkozni az Mx (pMx) kóddal is. Ez azt jelenti, hogy a szövettani mintát megvizsgáló patológus szakembernek nincs információja az áttétekről, tehát nem tudja megítélni, hogy a szervezetben lehet-e valahol áttét. Ennek az oka, hogy önmagában az emlőműtét szövettani lelete alapján – mivel az az elsődleges (primer) daganatot írja le – nem lehet meghatározni, hogy máshol van-e már áttét. Ennek felderítésére szolgál a képalkotó diagnosztika (ultrahang, röntgen, MRI, csontizotóp, stb.).
L0-L1: a nyirokerekben terjedő daganatsejtek hiánya – megléte.
V0-V1: a vénákban terjedő daganatsejtk hiánya – megléte
Citológiai diagnózis kódolása
C1: Elégtelen (mennyiségileg és/vagy minőségileg)
C2: Benignus
C3: Atípusos, valószínűleg benignus
C4: Malignitásra gyanús
C5: Malignus (in situ és invazív egyaránt)
Hengerbiopszia (core-biopszia) diagnózisok kódolása
B1: Normális emlőszövet/Értékelhetetlen
B2: Benignus
B3: Bizonytalan malignitási potenciállal bíró elváltozás (a csoport
egészére vonatkozóan az esetek ≤25%-ában társulhat malignitás)
B4: Malignitásra gyanús
B5: Malignus
B5a: in situ karcinóma
B5b: invazív emlőkarcinóma
B5c: nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív karcinóma
B5d: egyéb malignus folyamat
Írta: Kun J. Viktória, egészségügyi újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Mikor menjünk emlővizsgálatra?
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
