Kezeljük helyén az endometriózist!
Az Endometriózis Világnap alkalmából március 30-án lezajlott rendezvényen kerekasztal-beszélgetésre került sor az érintett szakma képviselőivel az endometriózis terápiás lehetőségeiről, a jövő útjairól és a betegséggel kapcsolatos ismeretek terjesztésének fontosságtól.
Forrás: Endometriózis Magyarország
A kerekasztal-beszélgetés résztvevő: dr. Bokor Attila, a Semmelweis Egyetem ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriosis Centrumának vezetője, a MedEnd szakmai igazgatója; dr. Fülöp István, a Róbert Károly Magánklinika Meddőségi és Endoszkópos Centrumának részlegvezető főorvosa; dr. Koppán Miklós egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója és dr. Szabó István egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese, a MNET elnöke. A beszélgetés moderátora Bakos Piroska újságíró volt.
Már a beszélgetés elején elhangzott az a manapság sokat hallott mondat, hogy az endometriózisban szenvedő betegek nagyon sok évig, akár egy évtizedig is kallódnak az egészségügy rendszerében, mígnem megszületik az endometriózis diagnózisa – nemcsak Magyarországon, hanem nincs ez másként a világ más országaiban sem.
Hazánkban átlagosan 4 év alatt hét orvosnál jár a beteg, mire diagnózishoz jut.
Éppen ezért a kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy feltétlen szükség van a diagnózisig tartó út lerövidítésére. Hogy ennek mi a leginkább célravezető eszköze, abban a szakemberek véleménye némiképpen eltér, de abban egyetértenek, hogy az új diagnosztikai módszerek és terápiás lehetőségek kutatása mellett rendkívül fontos a betegséggel kapcsolatos tudatosság javítása – hogy már a folyamat kezdeti szakaszában felmerüljön az endometriózis gyanúja mind a betegben, mind orvosában.
Edukációra van szükség a betegek és az orvosok körében egyaránt
Ehhez egyrészt a mostaninál hathatósabb betegedukációra van szükség, melyben nagy szerepet kapnak az olyan civil szervezetek is, mint az Endometriózis Világnap budapesti rendezvényét szervező „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány is. Emellett ugyanilyen fontos az alapellátásban dolgozó háziorvosok és védőnők naprakész információkkal való ellátása is, hogy mielőbb megfelelő helyre irányítsák az elsőként hozzájuk forduló betegeket.
Sőt ezen túlmenően a nőgyógyászok továbbképzésére is szükség van, mert sokszor még a szakellátásban sem a megfelelő szintű az endometriózissal kapcsolatos tudatosság. Ez utóbbi talán az egyik legnehezebb, amiben a jövő szakorvosainak képzése jelentheti a megoldást.
– emelte ki dr. Koppán Miklós. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, így körülbelül egy-másfél évtized alatt hozhat észrevehető javulást. A beszélgetés minden résztvevője hangsúlyozta, hogy ezen a téren nagy szerepe van/lehet a civil szervezeteknek.
A betegek száma emelkedik, az ok nem mindig világos
Bár úgy tűnhet, hogy manapság jóval több az endometriózisos beteg, mint korábban, a szakemberek szerint ez nem – vagy nem kizárólag – a betegség gyakoribbá válásából adódhat. Dr. Fülöp István arra figyelmeztetett, hogy bár az életkörülmények is közrehatnak a betegszám emelkedésében, a jelenséghez minden bizonnyal hozzájárul az is, hogy a betegedukáció eredményeként egyre több beteg van tisztában azzal, hogy panaszára speciális centrumban kell keresnie a megoldást az alapellátás helyett. Sokan azonban még ma is először a háziorvosukhoz fordulnak problémájukkal, ezért is hangsúlyozta Szabó professzor a háziorvosok továbbképzésének fontosságát.
Hiszen legtöbbször az alapellátásában dől el, hogy bekerül-e a beteg az endometriózis hatékony gondozására alkalmas rendszerbe, és ha igen, mikor.
– mondja.
Az endometriózis okaira rátérve elhangzott, hogy kialakulásában bizonyára szerepet játszanak örökletes tényezők, melyek nem szükségképpen mutatkoznak meg betegségben, de a családi halmozódás mindenképpen növeli annak esélyét, hogy valakinél valóban megjelenik a betegség. E tekintetben is fontos a betegedukáció, hiszen a családi hajlam feltárását jelenleg még éppen az is nehezíti, hogy a ma szülőképes korban lévő nők édesanyái már túl vannak a menopauzán, és az 1970−1980-as években, amikor ők szültek, még nem irányult a jelenlegihez hasonló figyelem az endometriózisra mint bizonyos tünetek mögött álló lehetséges okra – hangsúlyozta dr. Koppán Miklós.
A diagnosztikában fontos előrelépést hozhat a nemrégiben felfedezett cukormolekula biomarkerként való hasznosítása, de a ma kutatási eredményeiből leghamarább csak 10-15 év múlva válik a mindennapi gyakorlatban alkalmazható diagnosztikai teszt – emelte ki dr. Bokor Attila.
Egyre több beteg vár egyre korszerűbb kezelésre
Ami a korszerű kezelést illeti, dr. Fülöp István elmondta, hogy jelenleg is több gyógyszer áll fejlesztés alatt az endometriózis kezelésére, mégis a szakmai tudatosság erősítése lenne a legfontosabb. Bár több sikertelen lombikkezelés után már ma is sor kerül úgynevezett diagnosztikus laparoszkópiára, az endometriózis felismerését elméletileg javíthatná, ha a hastükrözést a meddőségi kezelés előtti kötelező kivizsgálás részévé tennék – bár véleménye szerint az endometriózis korai stádiumában ez sem jelentene feltétlen megoldást.
Nálad vajon fennál az endometriózis gyanúja?
Teszteld magad! >>
A lombikkezelés egyébként sem univerzális megoldás az endometriózisra, hiszen akár ronthat is a beteg állapotán – ebben a beszélgetés több résztvevője is egyetértett. Dr. Szabó István szerint mindenesetre egy lehet a kitörési pontok közül, hiszen ezen a ponton a betegnek módja van arra, hogy bekerüljön az endometriózis ellátó rendszerébe is.
A professzor ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az első gyermek vállalásának későbbi életkorra tolódása is nagyban szerepet játszott/játszik abban, hogy az endometriózis napjainkban nagyobb probléma, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt volt.
Ezért fontosnak tartja, hogy a nők tudatában legyenek annak, hogy a késői gyermekvállalásnak nem kívánt következményei is lehetnek.
Az endometriózis kezelésének javítása kapcsán a beszélgetés résztvevői közül többen is említették, hogy bár az egészségügyi kormányzat sok pénzt költ az endometriózisos betegek ellátására, ezt a pénzt a mostaninál hatékonyabban is fel lehetne használni. Ennek fontos elemeként jelölte meg dr. Bokor Attila az endometriózis diagnosztikájában és kezelésében használt protokollok felülvizsgálatát, a jól működő nemzetközi protokollok átvételét.
Olvass bővebben az endometriózisról rovatunkban! >>
Az endometriózis kezelésében jelentős szerepet játszanak a sebészeti módszerek is, ám Szabó professzor szerint nem ez az elsőleges – annál is inkább, mert csak speciális központban, nagy tapasztalattal rendelkező operatőr által végzett műtétektől várható javulás. Dr. Koppán Miklós és dr. Fülöp István ezt azzal egészítette ki, hogy különösen igaz ez a serdülőkori endometriózis eseteire, ahol semmi esetre sem a műtétnek kell lennie az első megoldásnak. Rendkívül fontos ugyanakkor a beteg nyomonkövetése, évenkénti kontrollja és állapotának felülvizsgálata.
Mire lenne szükség egy tökéletes világhoz?
A beszélgetés moderátorának utolsó kérdésére, miszerint mi hiányzik egy olyan utópisztikus állapothoz, ahol minden rendelkezésre áll az endometriózisos betegek optimális ellátásához, dr. Bokor Attila – némi iróniával – egy végleges gyógyulást hozó szer feltalálását, dr. Fülöp István a beteg legalkalmasabb helyen történő kezelését lehetővé tévő finanszírozási rendszert, dr. Koppán Miklós professzor a beteggel való megfelelő foglalkozáshoz elegendő időt, dr. Szabó István professzor pedig egy olyan, stigmáktól mentes világot említett, ahol az endometriózis problémája a helyén van kezelve – sem elhallgatva, sem túldimenzionálva.
Fotók az Endometriózis Világnapjáról:
Ha nem szeretnél lemaradni egyik bejegyzésünkről sem,
iratkozz fel Endometriózis - hírlevelünkre:
Kapcsolódó tartalmak:
- Tényleg normális, ha belehalsz a menstruációs fájdalomba?
- Endometriózisra gyanakszom. Mi a kivizsgálás menete?
- Endometriózisom van, de gyermeket szeretnék!
- "Az endometriózis és én" - fiatal nők mesélnek küzdelmeikről
- Amikor az endometriózis a bélrendszert (is) érinti...
- Amikor az endometriózis a húgyhólyagot (is) érinti ...
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások