Menü

száma
5

Amikor az endometriózis a húgyhólyagot (is) értinti…

Ajánlom a Facebookon

Vannak esetek, amikor az endometriózis a húgyhólyagot is érinti. Ez a betegség viszonylag ritkább megjelenési formái közé tartozik. Egy 2014-ben megjelent közlemény például 1-2 százalék közé teszik azok a tünetekkel kísért endometriózisban szenvedő nőkön belül, akiknél az endometriózis-gócok a hólyagfelszínén vagy a fal belsejében, illetve a vizeletelválasztó rendszer más pontjain is megjelennek.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó, radiológus, szakújságíró

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró

Húgyhólyagot érintő endometriózis

Milyen formái lehetnek a húgyhólyagot érintő endometriózisnak?

A bélrendszeri endometriózishoz hasonlóan itt is alapvetően két formát különíthetünk el:

  • felszínes (vagy orvosi szóval szuperficiális) forma, amikor az endometriózis-gócok csak a húgyhólyag felszínén helyezkednek el
  • mély forma, amikor az endometriózis-gócok a húgyhólyag falán vagy a hólyag belső felszínét alkotó rétegen belül is kialakulnak, ezzel befolyásolva a húgyhólyag, de akár a vizeletet a vesékből a húgyhólyagba szállító húgyvezetékek működését is

Milyen tünetek esetén kell a húgyhólyagot érintő endometriózisra gyanakodni?

Az endometriózis e formájára is igaz, hogy bár tünetei legtöbbször nem jellegzetesek endometriózisra, és számos más betegségben is előfordulhatnak, ám a panaszok nagyban függnek a menstruációs ciklustól: a havi vérzés idején jelentkeznek a legkifejezettebb formában.

A húgyhólyagot érintő endometriózis is lehet tünetmentes, de ha tüneteket okoz, akkor az alábbiak a leggyakoribbak:

  • sürgető vizelési inger
  • hólyagirritáció
  • hólyagtáji fájdalom (többnyire telt hólyag mellett jelentkezik, rendszerint a hólyagnak megfelelően, de néha a vesetájon vagy a lágyékhajlatban is előfordulhat)
  • vérvizelés, mely tipikusan a menstruáció idején alakul ki


Milyen vizsgálatok történnek a húgyhólyagot endometriózis gyanújakor?

Mivel – ahogy korábban már szó esett róla – a tünetek ez esetben sem jellegzetesek endometriózisra − a kivizsgálás elsődleges célja a hasonló tünetekkel kísért egyéb betegségek kizárása.

A kivizsgálás tervét mindig az adott betegre szabva állítja fel az orvos, de tipikusan az alábbi módszerek jönnek szóba az endometriózis fennállásának igazolására és a betegség kiterjedésének felmérésére:

  • nőgyógyászati (hüvelyi) vizsgálat
  • vizeletvizsgálat, mellyel kimutatható vér jelenléte a vizeletben, illetve társuló húgyúti fertőzés esetén annak jelei
  • képalkotó vizsgálatok (ultrahangvizsgálat, CT-vizsgálat és/vagy MR-vizsgálat), rendszerint mély, a hólyagfalat beszűrő endometriózis gyanújakor
  • hólyagtükrözés
  • laparoszkópia (melynek során a hasfalon ejtett metszésen keresztül bevezetett, optikával ellátott eszköz segítségével mód van a direkt áttekintésre)


Az endometriózis a húgyhólyagomat is érinti, mi a megoldás?

Amennyiben a kivizsgálás a húgyhólyagot is érintő endometriózist igazol, többféle kezelési lehetőség is rendelkezésre áll. Az ezek közötti választásnak mindig egyénre szabottnak kell lennie, melynek során figyelembe kell venni nemcsak az adott beteg körülményeit, illetve tüneteinek és panaszainak jellegét és súlyosságát, de kívánságait és preferenciáit is.

Az orvos csak javaslatokat tehet, ám a végső döntés mindig a beteg kezében van.

Ehhez fontos tudni, hogy nem kezelt esetekben a betegség akadály nélkül haladhat előre, ami idővel a tünetek súlyosbodásához és/vagy új tünetek társulásához vezethet. Amennyiben a beteg az alternatív medicina módszerei mellé teszi le voksát, ezt abban a tudatban kell tennie, hogy e módszerek hatásosságát nem sikerült tudományos módszerekkel igazolni.

A húgyhólyagot is érintő endometriózis kezelésében – más formákhoz hasonlóan – hasznosak lehetnek a fájdalomcsillapítók és a hormonterápia. Ezekkel a tünetek enyhíthetők, ám a betegség hátterében álló elváltozások nem szüntethetők meg.


A húgyhólyagot érintő endometriózis műtéti megoldása

A másik lehetőség a műtét. A sebészeti beavatkozás célja az endometriózis-gócok mind teljesebb eltávolítása. Az adott esetben legtöbb sikerrel kecsegtető technika kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a betegség pontosan mely területet milyen kiterjedésben érinti, illetve az endometriózis-gócok milyen mélységben szűrik be a húgyhólyag falát.

A felszíni elváltozások lézerrel vagy úgynevezett diatermiával (hővel) is elpusztíthatók, míg más esetben – különösen mélyebb elváltozások esetén – sebészeti kimetszésre és eltávolításra lehet szükség.


Egy húgyhólyagot is érintő endometriózis beteg története

„Négyes stádiumú endometriózisomat 2014 augusztusában diagnosztizálták. Amikor megkaptam a diagnózist, akkor ezzel egy hosszú és gyötrelmes út végére értem, ami 12 éves koromban kezdődött az első menstruációmmal.
A menstruáció számomra mindig is havonta ismétlődő, teljes agóniába fulladó napokat jelentett, és nem volt sokkal jobb a helyzet középidőben, a peteérés környékén sem. Számtalanszor jártam a háziorvosomnál, aki 13 éves koromban fogamzásgátló tablettát írt fel számomra, ugyanakkor biztosított, hogy ami velem történik, az „a női élet természetes velejárója”, és pusztán csak „nem vagyok szerencsés az életben”.
A tabletta szedése valamelyest javított panaszaimon és lehetővé tette, hogy legalább nagyjából normális életet éljek és képes legyek ellátni mindennapi feladataimat, a gyógyszerek hatása azonban az idő múltával egyre csökkent. De továbbra is voltak olyan tüneteim, melyek aggasztottak, például fájtak az ízületeim, gyakori fejfájások kínoztak, vér jelent meg a vizeletemben, és az emésztésem sem volt rendben. Egy csomó szakrendelésen jártam az évek alatt, de sehol sem találtak semmilyen megfogható okot panaszaimra.
Így kezdődött 2014, amikor a gasztroenterológusom gyulladásos bélbetegség gyanújával MR-vizsgálatra küldött, ami bélgyulladást nem, ám egy nagy cisztát mutatott a jobb petefészkemben. A később elvégzett ultrahangvizsgálat szerint a ciszta növekedett, ezért legnagyobb rémületemre onkológushoz kerültem! A ciszta eltávolítására laparoszkópos műtéten estem át, és végül a szövettani vizsgálat volt az, ami igazolta, hogy a rosszindulatú elváltozásnak vélt ciszta valójában az endometriózis részjelensége, úgynevezett endometrióma. A műtét arra is fény derített, hogy a betegség nemcsak a petefészkeimet érinti, hanem a méhemet, a hashártyát, a rekeszizmot, a húgyhólyagot és a beleket is.
Megkönnyebbülést éreztem, amikor megszületett végre a diagnózis, ugyanakkor szinte sokkolt a gondolat, hogy ilyen kiterjedt idült elváltozásokkal éltem együtt úgy hosszú éveken át, hogy fogalmam sem volt róla, hogy valójában mi is a betegségem.”

Claire

  


Mire számíthatok a műtét után?

A műtét által érintett terület tehermentesítése érdekében sor kerülhet katéter behelyezésére a műtét során, rendszerint a húgycsövön keresztül, ám esetenként ideiglenesen a húgyvezetékből vagy húgyhólyagból közvetlenül vezetik a termelődő vizeletet a külvilágba egy erre alkalmas cső útján a hasfalon keresztül (ez az úgynevezett szuprapubikus katéter).

A katéterviselés idejét a klinikai kép szabja meg, általában néhány nap elegendő. Amennyiben a hazabocsátáskor a katéter még benn van, a fertőzések elkerülése érdekében otthon is kiemelten ügyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra, illetve arra, hogy fertőzésre utaló tünetek (láz, hidegrázás, megfázásra emlékeztető tünetek stb.) esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
 

Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, szakújságíró 

Forrás:

Case Reports in Urology
Endometriosis UK
UpToDate

 

 

 

 

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Ajánlom a Facebookon
  • Nincsenek hozzászólások

Belépés

Hónap kiemelt témája: EMLŐRÁK

Diagnosztika, szűrés

Betegút

Gyógyszeres kezelés műtét előtt, műtét után

Műtéti kezelés

Sugárterápia

Kiegészítő terápiák

A hónap témájának támogatója:

close

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat bővebben. További információ