Az egyik legkínzóbb mellékhatás lehet, ha az onkológiai kezelések miatt hányinger, hányás jelentkezik, ami testileg meggyötri, s lelkileg is megviseli a betegeket. A hányingert azonban az esetek egy jelentős részében gyógyszerrel lehet és kell mérsékelni, ami egyrészt a szakorvosok feladata, másrészt viszont néhány szabály betartásával és egyszerű praktikákkal a beteg is tehet a cél érdekében.

A sugárkezelés mellékhatásai elsősorban a besugárzott területtől, az érintett szervektől és a sugárdózis nagyságától függenek. Vannak a kezelés alatt és közvetlenül utána jelentkező átmeneti mellékhatások, s előfordulhatnak hónapokkal, évekkel később megjelenő, tartósan megmaradó mellékhatások is. A kellemetlenségek többsége tudatosan felkészülve mérsékelhető.

A depressziót nem szabad úgy elfogadni, mint a daganatos betegség elkerülhetetlen velejáróját, amelybe bele kell törődnie a betegnek és a hozzátartozóknak. A depresszió ugyanis nem csupán annyiban nyilvánul meg, hogy valaki rosszabb kedvű vagy ritkábban vidám, mint korábban volt, hanem számos olyan tényezője van, amely alapjaiban rontja az életminőséget, hozzájárul a fizikai panaszok felerősödéséhez, ezáltal ténylegesen rontja a beteg életkilátásait.

Megszületett a diagnózis: méhnyakrák. Azonnal ezer kérdés merül fel. Mennyire súlyos stádiumban sikerült felfedezni a betegséget? Milyen lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésére a kezelésre? Melyiket válasszam, hogy a legnagyobbak legyenek az esélyeim a gyógyulásra? A mesterséges intelligencia segítségével készült terápiás javaslat új lehetőség arra, hogy minden szempont figyelembe vételével a lehető legjobb döntés szülessen.

A rákbetegség diagnózisa sokként éri a beteget és a családtagokat is. Dönteni kell, lehetőleg minél hamarább és minél pontosabb információk birtokában. Optimális esetben az onkológus szakértelme és az onkoteam terápiás javaslata biztos támasz. Ekkor sem árt azonban a megerősítés, kétely vagy aggodalom esetén pedig egy független orvos véleménye. Ehhez most egy új szolgáltatás is a betegek rendelkezésére áll.

November 8-án és 9-én tartotta meg I. kongresszusát a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága (MNOT) és a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság (MMKT). Az előadások a nőgyógyászati rákok szinte minden aspektusát felölelték. A színvonalas szakmai programból azokat a szempontokat gyűjtöttük össze a teljesség igénye nélkül, melyek minden nő érdeklődésére számot tarthatnak.

Amikor a nőgyógyászati rákok szóba kerülnek, szinte mindenki a méhnyakrákra, esetleg a mellrákra gondol. Bár kétségtelen, hogy ezek a leggyakoribbak és legismertebbek, ám a rosszindulatú daganatok minden női nemi szervet megtámadhatnak. A petefészekrákról kevesebb szó esik, pedig sok nőt megbetegítenek, és a korai felismerés terén is bőven van még mit tennie betegnek és orvosnak egyaránt.

Az onkológiában szinte minden nap születnek új eredmények, felfedezések, melyek a gyógyulási esélyek javulását, jobb életminőséget, hosszabb túlélést ígérnek a betegeknek. Az új eredmények, a naponta érkező hatalmas információdömping azonban hatalmas kihívás elé állítja az onkológiai betegek legjobb ellátására törekvő orvosokat. Dr. Kahán Zsuzsanna professzor asszony, a Szegedi Egyetem Onkoterápiás Klinika egyetemi tanára, az OncoLogic Kft. onkológus-sugárterapeuta szakorvosa arról beszélt, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az emlőrák kezelésében, milyen új módszerek, eredmények láttak napvilágot az elmúlt években, és hogyan lehet az újdonságokkal lépést tartani, azokat a leghatékonyabban beilleszteni a mindennapi betegellátásba.

Az onkoteam meghozta a döntését, a terápiás javaslat írásos formában a beteg kezében van. Bár a kezelőorvos sok mindent elmagyarázott, de nem minden világos, és ehhez nem sok segítséget nyújt a latin nyelvű orvosi szakkifejezésekkel sűrűn teleírt papírlap sem. De még akkor is nehéz a döntés, ha az onkoteam véleményét mindenre kiterjedő alapos tájékoztatás kísérte. Pedig a tét nagy, a betegnek az adott körülmények között optimális döntést kell hoznia. A kételyek eloszlatásának, a homályos kérdések tisztázásának egyik legjobb módja az onkológiai másodvélemény kérése. Ebben segítenek az Oncologic orvosai a mesterséges intelligencia segítségével. Dr. Simonfalvi Ildikó cikkében azt járja körbe, mikor érdemes és lehetséges másodvéleményt kérni és mikor nem?

Budapest, 2019. november 11. - 25 ország képviselői Tóth Icót, a Mályvavirág Alapítvány elnökét választották a nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó betegszervezetek európai közösségének, az ESGO ENGAGe társelnökének. Ezt követően elsőként kapott tiszteletbeli tagságot civil szervezet onkológiai szakmai társaságban Magyarországon.

A betegek egy jelentős részénél előfordul az onkológiai kezelések – főként kemoterápia – idején az immunrendszerben kulcsszerepet játszó neutrofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának kóros csökkenése, a neutropénia. Önmagában a neutropénia nem okoz panaszt, a beteg közvetlenül nem érez semmit a laboratóriumi érték változásából. Ám a szervezetet olyan fertőzések támadhatják meg, amelyeket máskor legyőzne.

Köztudott, hogy a cukorbetegség rendkívül káros hatással van a keringési rendszer működésére. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegek körében ma már egyértelműen a daganatos megbetegedések számítanak vezető haláloknak, míg a szív- és érrendszer eredetű elhalálozás fokozatosan visszaszorulóban van.

A daganatos betegeket megtévesztők elleni küzdelem fontos dolog, de nem mindegy, hogy milyen módon és ki ellen küzdünk.

A mellrák kezelésében korábban alapvetésnek számított, hogy a hormonterápia nem szüneteltethető, ami jelentős hátrányt jelentszámukra, hiszen eddig úgy tartották, hogy terhességben hormonkezelés nem alkalmazható, illetve a hormonterápia szüneteltetése a mellrák visszatérésének jelentős kockázatát vonja maga után.

A rákkeltőként azonosított fertőzések jelentős része krónikus gyulladást vált ki, ami több daganattípusnál a – végül daganathoz vezető – genetikai hibák egyik okozója.

Az onkológiai terápiák mellékhatásait csillapítani hivatott kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a betegek semmilyen panaszukat ne vegyék törvényszerűnek, azokról számoljanak be a kezelőorvosuknak – tanácsolta dr. Lengyel Erzsébet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet onkológiai osztályának főorvosa.

A daganatos betegség diagnózisának felállítása után a betegre vonatkozó összes információ az onkoteam elé kerül, melynek tagjai javaslatot tesznek a kezelésre. A döntés folyamatában a beteg nem passzív elszenvedő, hanem aktív résztvevő, melybe az is beletartozik, hogy döntése megerősítésére vagy bizonytalansága eloszlatására másodvéleményt kér. Erre most már a mesterséges intelligencia is a szolgálatára áll, az összes rendelkezésre álló információt kínálva számára ehhez a fontos döntéshez.

Nem számít újdonságnak, hogy a lelki tényezőknek is szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott állatkísérletben azt tanulmányozták, hogy a stressz miként befolyásolja a mellrák kialakulását és kezelését.

„Amit lehet, azonnal ki kell operálni!” – így szólt a daganatsebészet alaptétele néhány évtizeddel ezelőtt, azonban ez mára már sok esetben meghaladott. „Miért nem műtenek meg máris, miért halogatják?” – kérdezik ma is visszatérően a betegek és hozzátartozók akkor, amikor műtét előtt egy akár hosszú hónapokon át tartó onkológiai kezelést javasolnak számukra.