Miért nem műtenek meg minden rákbeteget azonnal?
„Amit lehet, azonnal ki kell operálni!” – így szólt a daganatsebészet alaptétele néhány évtizeddel ezelőtt, azonban ez mára már sok esetben meghaladott. „Miért nem műtenek meg máris, miért halogatják?” – kérdezik ma is visszatérően a betegek és hozzátartozók akkor, amikor műtét előtt egy akár hosszú hónapokon át tartó onkológiai kezelést javasolnak számukra.
Ez pedig egyre gyakrabban előfordul. Egyre több daganatos betegségtípusban derül ugyanis fény arra, hogy az előzetes (neoadjuváns) onkológiai kezelések javíthatják a gyógyulási esélyeket. Amint a témában a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság felkérésére a szakorvosoknak szóló előadással készülő sebész főorvos és onkológus szakorvos rávilágítottak, egyre több esetben indokolt lehet neoadjuváns kezelésekkel kezdeni a daganatellenes küzdelmet. Azt is elmagyarázták, mi ennek az oka. Általánosítani ugyanakkor továbbra sem lehet, mert nem mindig indokolt e terápiák alkalmazása: minden egyes beteg esetén egyedileg kell mérlegelni és személyre szabott döntést hozni.
Egy rákbetegség diagnózisakor jó hír az, ha a tumort műthetőnek, azaz sebészileg teljesen eltávolíthatónak tartják, mert sok esetben ez adja a legnagyobb esélyt a teljes és végleges gyógyulásra. Évtizedeken át a daganatellenes kezelések magától értetődő első lépése volt a sebészi feltárás.
A pályám kezdetén közel sem álltak rendelkezésre olyan képalkotó vizsgálatok, mint manapság. Gyakran csak a feltárás utáni sebészi kézi kitapintás révén tudtuk megállapítani, hogy milyen kiterjedtségű daganatos betegséggel állunk szemben, tudunk-e segíteni. Ma már a CT, az ultrahang, az MRI, a képvezérelt mintavételi eljárások révén sokkal inkább megtervezhető, hogy milyen beavatkozások és azoknak milyen sorrendje, ütemezése adhatja egy beteg számára a legjobb életkilátásokat.
– fogalmazott prof. dr. Langer Róbert, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-rendelőintézet sebészetének osztályvezető főorvosa.
A műtét előtti onkológiai kezelés (neoadjuváns terápia) klasszikus alkalmazási területe, amikor egy felfedezéskor nem műthetőnek ítélt stádiumot próbálnak kemoterápiával, célzott onkológiai gyógyszeres terápiával vagy sugárkezeléssel műthetővé tenni. Ez az alkalmazási mód terjed ki egyre több daganattípus esetén arra, hogy sok esetben ma már akkor sem a műtét az első beavatkozás, amikor pedig eleve műthetőnek látszik a daganat. Persze a műtéti technikák is nagyon sokat fejlődtek és ezzel párhuzamosan a szemlélet is változott. Amíg régen – más eszköz híján – a „maximális, még elviselhető” irányelv mentén dolgoztak a sebészeteken, addig ma már az a cél, hogy a „minimális, de onkológiai szempontból elegendő” beavatkozás történjen meg. Ezt segíti a nagy feltárások helyett laparoszkópos technikát („kulcslyuk sebészetet”) alkalmazó módszerek térnyerése éppúgy, mint a precíziós robotsebészeti beavatkozások terjedése. A műtéti megterhelés csökkenését eredményezte az őrszem-nyirokcsomó sebészet meghonosodása is. Ennek köszönhetően például mellrák vagy melanoma operációja esetén – nem egyértelmű helyzetekben – ma már csak akkor távolítanak el kiterjesztett műtéttel teljes nyirokcsomó-láncolatot, ha azt a daganat közelében lévő „őrszem” nyirokcsomó érintettsége indokolja.
Műtét előtti kezelések hozadéka
Amint dr. Furka Andrea, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Klinikájának adjunktusa kiemelte, a műtét előtti onkológiai gyógyszeres terápiának több hozadéka is lehet. Például csökkenhet az elsődleges daganat mérete, ezáltal kisebb kiterjedésű, kevésbé megterhelő operációra, nagyobb arányú szervmegtartó beavatkozásra nyílhat lehetőség. Ugyanilyen fontos, hogy korábban éri a daganatsejteket az egész szervezetre ható daganatpusztító kezelés, ezáltal csökkenhet a későbbi helyi vagy regionális kiújulás, illetve az áttétképződés kockázata is. A neoadjuváns kezelések előnyére írják azt is, hogy mivel ekkor még bent van az elsődlegesen kimutatott tumor a szervezetben, azon objektíven látható, milliméterben-centiméterben lemérhető, hogy mennyire hatásos ellene az adott onkológiai gyógyszeres kezelés. Műtét után ugyanis, ha a kiinduló daganatot kivették és nincsenek látható áttétek, akkor statisztikai valószínűségek alapján döntenek a további (ekkor már adjuvánsnak hívott) gyógyszeres kezelésekről, ezeknek a hatásosságára pedig csak az idő ad választ.
"A végbélrák daganatellenes kezelése alapjaiban változott meg mostanra." – említett konkrét betegségre példát Langer Róbert.
"Végbéldaganattal korábban minden műthető páciens automatikusan sebészhez került. Ha a végbélnyílástól számítva 20 centiméteres magasságban van a tumor, akkor ott ma is a sebész az első, viszont ha 10 centire vagy még közelebb, és egyértelmű a nyirokcsomó érintettsége, az már sugárkezeléssel jól megcélozható. Ez nem helyettesíti a műtétet, viszont a sugárkezelés például lezárhatja a nyirokutakat a terjedés elől és megkisebbítheti az elsődleges daganatot is."
A neoadjuváns sugárterápiának és kemoterápiának köszönhetően a végbélrákos betegek egyre nagyobb részénél tudunk szervmegtartó operációt végezni, azaz nem lesz szükség mesterséges végbélnyílás, sztóma kialakítására, mert megmenthetjük a záróizmot. Az életminőséget és az életkilátásokat tehát egyszerre javíthatja az előkezelés. Ugyanez igaz a fej-nyaki daganatok vagy az emlőrák gyógyítására is.
– magyarázta Langer Róbert.
Újrahangolt kezelési ütemezés
A teljes cikk a Rákgyógyítás.hu-n olvasható! >>
Forrás: rákgyógyítás.hu
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások