A gyógyteák a modern gyógyszerek korában is őrzik népszerűségüket. Emésztési panaszok, megfázással kapcsolatos tünetek enyhítésére máig sokan nagyon gyakran gyógyteákat alkalmaznak, s vannak olyan javallatok (pl. tejelválasztás fokozása), amelyekben a teáknak nincs igazi konkurense a gyógyszerek körében. Cikkünkben a gyógyászati javallattal forgalomban lévő gyógyteakeverékekről nyújtunk áttekintést.

A fejlett világ felnőtt lakosságának közel fele szed vitaminokat, az étrend-kiegészítők közül talán a legnépszerűbbek a multivitamin-készítmények. A vitaminok piaca évről évre egyre nő és becslések szerint 2022-re elérheti a 220 milliárd dolláros forgalmat. 

A C-vitamint szinte mindenre jó gyógyírként tartja számon a nagyközönség, ugyanakkor számos esetben a hangzatos reklámszövegek tudományosan nem igazoltak (a C-vitamin nem univerzális rákgyógyszer például). Egyre több kutatási eredmény igazolja viszont kedvező, ám talán a médiában kevesebb visszhangot kapott hatásait. Ezen hatások közé tartozik a C-vitamin fájdalommegelőző hatása is.

A távol-keleti tradicionális gyógyászatban már évezredek óta alkalmaznak gyógygombákat (pl. Lentinus edodes – shiitake gomba, Trametes versicolor – lepketapló, Cordyceps sinensis – hernyógomba) a legkülönfélébb betegségek kezelésére. Ebbe a körbe tartozik a hazánkban is honos, főként lombhullató fák kérgén élő pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum, reishi gomba).

A kerti katicavirág vagy más néven fekete kömény (Nigella sativa) a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában honos növény, amelyet a helyi tradicionális gyógyászatban számos céllal alkalmaznak. Tényleg van testsúlycsökkentő hatása, vagy csak ismét egy szárnyra kapott marketing fogás? Kutatások keresték rá a választ, melynek a Pirulakalauz utána járt.

A koronavírus-járvány kapcsán számos tanács, javaslat kering az interneten a C-vitamin fogyasztásával kapcsolatban. Dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész megpróbált tudományos tényekre alapozott útmutatást adni azzal kapcsolatban, mennyit érdemes szedni és mikortól válik inkább veszélyessé, feleslegessé a napi C-vitamin bevitele.

Nincs olyan tudományos bizonyíték, miszerint magas dózisú C-vitaminnal (aszkorbinsavval) érdemben befolyásolni lehetne az emlődaganatos betegségek kórlefolyását.

Számos kutatás alátámasztja, hogy az emberi vastagbélben élő baktériumok, azaz a bélflóra egészsége – megfelelő összetétele, mennyisége – összefüggésben áll több élettani terület működésével. A bélflóra egyensúlyának eltolódása szerepet játszhat egyes kórképek kialakulásában.