A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra engedélyezett mRNS-vakcinákkal szembeni egyik fő kritika a fejlesztés gyorsasága. Mehet-e a gyorsaság a minőség rovására? Elmaradhattak-e fontos vizsgálatok annak érdekében, hogy az oltóanyag mielőbb elérhetővé váljon? Ad-e okot aggodalomra vagy bizalmatlanságra a folyamat gyors üteme vagy bátran vállalhatjuk az oltást a magunk és környezetünk mielőbbi védettsége érdekében? Kérdéseinkre dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium virológus kutatómunkatársa ad választ.

December folyamán két mRNS alapú oltóanyag is forgalomba hozatali engedélyt kapott a SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra. A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztéseként kidolgozott vakcina, illetve a Moderna gyógyszergyár által fejlesztett oltás hatásossága és biztonságossága éppúgy bizonyított, mint bármely más engedélyezett gyógyszeré, sokakban mégis kételyeket ébreszt, hogy az mRNS-technológia rövidebb múltra tekint vissza, mint a hagyományos oltóanyagok. Van-e okunk tartani a védőoltástól? A kérdésre dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója ad választ, aki dr. Karikó Katalin mellett aktívan részt vett a Pfizer új termékének fejlesztésében.

Az Európai Unió tagországainak biztonságos gyógyszerellátásáért felelős Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) vizsgálja, hogy lehet-e összefüggés az AstraZeneca COVID-vakcinájával végzett oltás és az oltottak körében előforduló tromboembóliás események között.

Vezethet-e a COVID-19 elleni vakcináció meddőséghez? Adható-e a védőoltás terhes nőknek és szoptató anyáknak? Milyen szempontokat mérlegelnek a szakmai szervezetek e különleges populációk oltására vonatozó irányelvek kidolgozásakor? E fontos és sokakat foglalkoztató kérdésekre dr. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója ad választ.