A méhnyakszűrés még akár néhány évvel ezelőtt is jobbára egyet jelentett a hagyományos citológiai vizsgálattal (köznyelven nőgyógyászati rákszűréssel). Ha azonban manapság szóba kerül a téma, akkor egyre többször hangzik el három betű: H, P és V = HPV. De mi köze a HPV szűrésnek a méhnyakszűréshez? Mindkettőt kell-e vizsgálni? Esetleg többféle vizsgálat kombinálása ígéri a nagyobb biztonságot? A kérdésre a válasz több tényező függvénye: kinek, mikor és hol?

A nőgyógyászati rákszűrésre gondolva sok nőnek – különösen az idősebbeknek – kizárólag a hagyományos méhnyakszűrés ugrik be. A citológiai vizsgálat, mely – a módszer kitalálójának, dr. George Papanicolaou görög származású amerikai anatómusnak a nevéből származóan – egy P betű után álló szám formájában adta meg a szűrési eredményt. A korszerű méhnyakszűrés azonban ma már nem képzelhető el HPV-szűrés nélkül.

Bár tízből kilencen hallottak már a HPV-ről, mégis, közülük minden tizedik válaszadó tévesen definiálja a vírust: összekeverik a hepatitisszel, a HIV-vel, sőt van, aki a herpesszel is.¹

A CervicLife egy olyan HPV- és méhnyakrákszűrés Magyarországon, mely kombináltan, egyszerre kínál HPV és immuncitológiai szűrővizsgálatot a pácienseknek, amivel biztos kockázatbecslés végezhető.

Tudományos adatok sora bizonyítja a humán papillomavírus szerepét főként méhnyakrák, de más ráktípusok kialakulásában is. A vírus elleni védőoltás története azt is igazolja, hogy a vakcinával eredményesen vehetjük fel a harcot a fertőzéssel, így az azzal összefüggő betegségekkel szemben is. Ennek ellenére még mindig nagy az idegenkedés a vakcinával szemben, ami a rákstatisztikákban is érezteti hatását. Mi az oka a szülők ellenállásának?

A CervicLife HPV- és méhnyakszűréssel megbízhatóbban, pontosabban és érzékenyebben jelezhető előre a méhnyakrák vagy az azt megelőző állapot kialakulásának kockázata.

Mérhető a siker a hazai HPV elleni oltási programban: csak a legutóbbi tanévben több mint 36.000 kamaszlány kezdte meg az oltási sorozatot hazánkban.¹  Az átoltottság évről-évre javul az oltott korosztályban, jelenleg 80% körüli a 12-13 éves lányok körében.¹ A HPV nem csak méhnyakrákot okozhat, de a szeméremtest, a hüvely, a hímvessző, a végbélnyílás körüli és a szájüregi daganatok kialakulásában is szerepet játszik.^3* Nemzetközi példák bizonyítják⁴, hogy a megfelelő átoltottsággal a daganatokat okozó HPV típusok okozta daganatok előfordulási gyakorisága minimálisra csökkenthető az oltott korosztályban. Till Attila szakértőkkel beszélgetett a témáról egy budapesti gimnázium rendhagyó szülői értekezletén.

A HPV elleni vakcináról szólva talán az okozza a legtöbb bizonytalanságot és félreértést, hogy a védőoltás és a nőgyógyászati szűrővizsgálat hogyan „viszonyul” egymáshoz, azaz feleslegessé teszi-e a szűrést a védőoltás beadatása, illetve szüksége van-e egyáltalán a vakcinára annak, aki egyébként rendszeresen jár szűrővizsgálatra. Erre a két fontos kérdésre igyekszik választ adni cikkünk.

Mára már bizonyított tény, hogy a méhnyakrák kialakulásában alapvető szerepet játszik a humán papillomavírus. Márpedig ha a nemi szervek bármilyen megbetegedésének kialakulásában fertőzés játszik közre, óhatatlanul felütheti a fejét a gyanakvás a mégoly stabilnak tűnő párkapcsolatokban: Talán a partneremtől kaptam el? Talán van valakije, aki megfertőzte? Lássuk, hogy a HPV-fertőzés valóban a partnerkapcsolati hűtlenség bizonyítékaként értékelhető-e!

Bár sokakban még ma is makacsul tartja magát az a tévhit, hogy a nőgyógyászati rosszindulatú daganatok csak az idősebb nőket fenyegetik, az élet sajnos túlságosan gyakran rácáfol erre a veszélyes mítoszra. Az 1980-1990-es évek népszerű modellje, Rábaközi Andrea karrierje csúcsán volt kénytelen szembesülni a méhnyakrák diagnózisával. Bár korábban is igyekezett egészségtudatosan élni, a fiatalon átélt betegség nyomán a szűrővizsgálatok elkötelezett hívévé és „nagykövetévé” vált.

Dr. Szőnyi Györggyel, a G1 Intézet orvosigazgatójának és a védőoltás gyártójának segítségével összegyűjtöttük a HPV oltással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, amelyek a legtöbbször felmerülnek a szülőkben és serdülő gyermekeikben az oltás kapcsán. 

A megfelelő szűréssel és vakcinációval a méhnyakrák csaknem teljesen megelőzhető, mégis 2008 és 2012 között Magyarországon évente megközelítőleg 4-500 nő halt meg méhnyakrák következtében. A betegség fő okozója a HPV vírus, melynek több mint 100 különböző típusát ismerjük, ezek közül 14 felel a méhnyakrák kialakulásáért. A legnagyobb kockázatot a 16-os és a 18-as típusú vírus jelenti.

A védőoltások elutasításának fő oka a mellékhatásoktól való félelem – állapította meg egy friss kutatás. Ez önmagában nem lenne újdonság, mert eddig is tudtuk, új megállapítás viszont, hogy a közösségi oldalakon megjelenő tartalmak sokat tesznek azért, hogy a szülőket elriasszák attól, hogy beoltassák gyermekeiket.