Szakértők válaszolnak a kérdésekre a HPV oltásról

Ajánlom a Facebookon

Dr. Szőnyi Györggyel, a G1 Intézet orvosigazgatójának és a védőoltás gyártójának segítségével összegyűjtöttük a HPV oltással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, amelyek a legtöbbször felmerülnek a szülőkben és serdülő gyermekeikben az oltás kapcsán.

Több mint százezer család kérte a HPV oltást gyermekének az elmúlt három évben az iskolai oltóprogram keretében. 2018-tól a 12 éves, hetedik osztályos lányok szülei az egyik legszélesebb körű védelmet nyújtó, 9-komponensű oltást vehetik igénybe. A korábbi évek tapasztalatai szerint azonban a szülők nem minden esetben élnek az ingyenes oltás lehetőségével, mivel számos kérdés mellett a tévhitek, álhírek is elriasztják őket, pedig ez az egyik olyan ráktípus, amely védőoltással megelőzhető lenne.

A megfelelő védelem biztosítása kulcsfontosságú lehet: a HPV fertőzés olyan betegségek kialakulásában jelent kockázatot, mint az évente félezer nő halálát követelő méhnyakrák, vagy a fiúkra, férfiakra, lányokra és nőkre egyaránt veszélyes nemi szervi szemölcsök és rákos elváltozások. A védelem kialakítása ebben az életkorban, a szexuális élet megkezdése előtt a leghatékonyabb, így a döntés a szülők kezében van.

Mitől véd a HPV elleni vakcina?

A HPV vírus számos betegség forrása lehet: a kevésbé veszélyes, de kellemetlen szeméremtesti és hüvelyi szemölcsök, de a jóval veszélyesebb, évente közel 500 nő halálát követelő méhnyakrák, és több más rákos megbetegedés is a tartós HPV fertőzöttség nyomán alakulhat ki.

A méhnyakrák itthon az egyik leggyakoribb, nőket érintő daganatos megbetegedés, évente több mint ezer esetet regisztrálnak, amelyek nagy része oltással megelőzhető lehetne.

Az idei évtől az iskolai oltások körében térítésmentesen elérhető 9-komponensű oltás széleskörű, 90 százalékos védelmet nyújt a méhnyakrákkal szemben, 85 százalékos védelmet a hüvelyrákkal szemben, és 87 százalékos védelmet nyújt a szeméremtesti rák ellen.

A méhnyakrák, életkortól függetlenül, minden szexuális életet élő nőt érinthet, de kockázata korábbi életkorokban éri el a csúcsát, mint más rákos betegségek: már 35-55 éves korban.

Hogyan terjed a HPV? A személyes higiéné elegendő a védelemhez?

A HPV vírus rendkívül könnyen, akár kisebb hámsérülés útján is terjedhet, és emiatt sajnos az óvszer sem biztosít elegendő védelmet. A legjellemzőbb viszont a bőrkontaktus és a szexuális aktus útján történő fertőzés, ami ellen sem a különböző fogamzásgátló módszerek, sem pedig a személyes higiéné nem véd.

Gyakori kérdések, szakértői válaszok - érthetően a HPV-ről >>

Csókolózással is elkapható az HPV?

Ugyan nem tartozik a leggyakoribb fertőzési módok közé, való igaz, hogy a HPV vírus akár egy hevesebb csók útján is átadható. Az orális úton terjedő HPV fertőzés pedig hosszútávon akár szájüregi daganatok kialakulásához is vezethet.

Miért van szüksége a lányomnak a kilenckomponensű HPV oltásra ilyen fiatalon?

Bár még korainak tűnhet az oltás ebben az időszakban, a 10-12 évesek immunológiai szempontból a legérettebbek, jobb és tartósabb védettség alakulhat ki ebben az életkorban, mint később.

Az oltást a szexuális élet megkezdése előtt előnyös megkapni, de később, akár felnőttkorban is beadható, hiszen a szexuális életet élők számára állandó a kockázat. Fontos azonban, hogy amíg a 12 éves lányok esetében csak 2 részből áll az oltás, az idősebbek esetében már 3 alkalommal szükséges beadni az oltást, hogy ugyanaz a szintű védelem elérhető legyen.

Mi a különbség a 2, a 4 és a 9 komponensű HPV elleni védőoltások között?

A 2 komponensű a méhnyakrákra és a rákmegelőző állapotokra jó védőoltás, amelyet kifejezetten csak lányoknak lehet beadni és a 16-os és a 18-as vírustörzsek ellen nyújt védelmet.

A 4 komponensű - ami egyébként egy kb. háromnegyed évvel régebbi védőoltás, mint a 2 komponensű és 2006-ban jelent meg, a 6-os és a 11-es vírustörzsek ellen nyújt védelmet, ami a nemi szervi szemölcsöket okozza, és nagyon nagy számban érinti a betegeket.

A 9 komponensű védőoltás további vírustörzsek ellen is védelmet nyújt, így a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és az 58-as vírustörzs ellen. Ez pedig lefedi az onkogén betegségek legnagyobb részét, amely nem csak a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok ellen jelent védelmet, hanem a hüvelyrák, hüvelybemeneti, szeméremtesti, végbélrák tekintetében is, továbbá bizonyos szájüregi daganatoknál is jelentős védelmet biztosít.

Fontos tudni, hogy nem csak a vírustörzsek számában, hanem az oltások hatékonyságában is nagy különbség van a 4 és a 9 komponensű között, a 2-es és a 9-es között pedig még nagyobb. Ugyanakkor míg a 2 komponensű védőoltást csak lányoknak, addig a 4 és a 9 komponensű védőoltást a fiúknak is be lehet adni, ezek védelmet nyújtanak a pénisz-, a végbél-, a szeméremtest-, és bizonyos típusú garat- és torokrákok ellen is.

Hogyan működik az oltás? Mi történik a szervezetünkben, miután megkapjuk?

Más oltásokkal ellentétben ebben a vakcinában nem legyengített vírus, hanem egy mesterséges fehérje található. Gyakori tévhit, hogy az oltás méhnyakrákot okozhat. Pont ellenkezőleg: a vakcina felkészíti az immunrendszert arra, hogy egy esetleges fertőzés esetén gyorsabban tudjon reagálni a vírusra. Emellett az immunrendszer úgynevezett emlékezőképességére is hat: az oltás akár évtizedekig is képes védettséget biztosítani, a szervezetünk ennyi ideig lesz képes felismerni a vírust és védekezni ellene. A vakcina a korábban HPV-fertőzésen átesett nőknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.

Hogyan kapják meg az oltást az oltóprogramhoz tartozók?

Az oltást a 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7. osztályába lépett lányok kaphatják. A szeptember 12-ig igényelhető védőoltásról és a programról az iskolaorvos vagy a védőnő tájékoztatja a szülőket, ugyanis az ő belegyezésükkel adható a vakcina, amit majd két alkalommal, felkarba adva kapnak meg a lányok. A szülők tájékoztatása kiemelten fontos, hiszen az oltás nem csupán a gyermekkori, hanem a felnőttkori egészségmegőrzés egyik alapköve.

Akik korábban már kaptak 2 vagy 4 komponensű HPV elleni védőoltást, azoknak érdemes lenne kiegészítő oltásként beadatni a 9 komponensű védőoltást?

Ha nagyon egészségtudatosak vagyunk, akkor a válasz egyértelműen igen. Annyit érdemes tudni, hogy két oltás, tehát egy korábban beadott 2 vagy 4 komponensű oltás és a 9 komponensű oltás között min. 1 hónapnak kell eltelnie.

Minél szélesebb körű a védelem, annál nagyobb biztonságban tudhatjuk a gyermekeinket!

Ebben az esetben hány védőoltásra lesz szüksége az érintetteknek?

Az oltások száma életkorhoz kötött, tehát bármelyik oltást is kérik, 14 éves kor alatt 2, míg 14 éves kor fölött pedig 3 oltásra lesz szükség, ezek az oltási protokollok világszerte.

Várhatóak további fejlesztések a HPV elleni védőoltásokban?

Egyértelműen nem. A gyógyszerfejlesztés egész biztosan nem tervez ilyen típusú fejlesztéseket, mivel a 9 komponensű HPV elleni védőoltással széleskörűen lefedjük ezt a betegségcsoport.

Az interneten számos komoly mellékhatásról lehet olvasni a HPV oltás kapcsán. Igazak ezek?

Sajnos gyakori jelenség, hogy a különböző webes portálokon, internetes blogokon megalapozatlan, esetleg téves forrásokra hivatkozó állítások, tévhitek jelennek meg az oltásokról és azok mellékhatásairól. Az ilyen rémhíreket ellensúlyozandó, fontos tudni, hogy a védőoltások biztonságosságát fokozottan ellenőrzik, a HPV oltás mellékhatásai nagyon kis százalékban, csupán kisebb kellemetlenségek formájában jelentkeznek.

2018-ig a világszerte több mint 34,5 millió kilenckomponensű dózis beadásával összegyűlt megfigyelések megnyugtatóak. A vakcina jól tolerálható, a leggyakoribb mellékhatások az oltás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat, izomfájdalom, fejfájás, szédülés, hányás, hányinger, láz, fáradtság.

2018 májusig világszerte összesen 89 országban érhető el a HPV oltás oltóprogram keretében, 20 országban pedig ugyanazt a vakcinát használják, mint Magyarországon. Több országban fiúk számára is ingyenesen elérhető a kilenckomponensű védőoltás, mint pl. Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, az USA-ban vagy Ausztráliában.

Az állami oltóprogram célja a minél szélesebb körű prevenció és a mai tinik egészségének hosszú távú megőrzése, amelyben a szülők részvételének fontossága a kulcs. Míg a mai tinédzserek szüleinek korában számos betegség megelőzése gondot okozott a megfelelő oltások hiányában, ma már sokkal nagyobb védelmet lehet biztosítani, amelyhez az oltóprogram is egyre több támogatást nyújt. A helyzet nehézsége, hogy a döntés pillanatában a betegségek nem tűnnek fenyegetőnek, de az idő előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kap a védelem megléte. A gyermekek egészségének megóvása elsősorban a szülők feladata, így a megelőzéshez elengedhetetlen időben tájékozódniuk, hogy felelős döntést hozhassanak. A HPV-elleni oltással gyermekük felnőttkori egészségéért is fontos lépést tehetnek.

Köszönjük Dr. Szőnyi Györgynek, a G1 Intézet orvosigazgatójának a cikkben való közreműködést!

Szerkesztette: Matics Katalin, Intima.hu ügyvezető

Hivatkozások:

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint, Epinfo (vizsgált tanévek: 2014/2015, 2015/2016, 2016/2017)
Védelem a méhnyakrák ellen! Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról
Serrano B et al. Infect Agent Cancer. 2012;7:38. Letöltés dátuma: 2018.04.04.
Kilenc komponensű HPV vakcina alkalmazási előírás
de Sanjosé S et al. Eur J Cancer. 2013;49:3450-3461
Merck (az Egyesült Államokban és Kanadában) és MSD (a Világ más országaiban), EMA és US CDC által fokozottan monitorozott a G9 biztonságossága, mellékhatás profilja.

Forrás: A védőoltás gyártója

Ne maradj le a legfrissebb cikkeinkről,
iratkozz fel a méhnyakrák- hírlevelünkre:

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek