A méhnyakrák tünetei

Ajánlom a Facebookon

Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A méhnyakrák kialakulását többnyire a méhnyak felszínét borító hám különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. Korai formájában rendszerint egyáltalán nincsenek tünetei. Az első panaszok általában akkor jelentkeznek, amikor a fejlődő daganat már beszűrte a méhnyak izomállományát és/vagy ráterjedt a környező szövetekre is.

A méhnyakrákot csaknem minden esetben a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fertőződött, annál azonnal ki is alakulna a daganat. A legtöbb HPV-fertőzés ugyanis 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében.

Nőgyógyászati szűrővizsgálaton évente ajánlott részt vennünk (bár az OEP csak a 3 évente elvégzett szűrővizsgálatokat támogatja). Ezt egészíti ki a védőoltás, amely a HPV-fertőzés kialakulását akadályozza meg. Ha az oltás időpontjában még nincs jelen a vírus, akkor a vakcina száz százalékos hatékonysággal véd a méhnyakrák későbbi kialakulása ellen.

A vakcina beadása elsősorban a nemi élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban javasolt. Ennek a korosztálynak 2014-től kötelezően felajánlandó és ingyenes lesz a HPV-oltás.

Mik a méhnyakrák kezelési lehetőségei? A valóban korán - nulladik stádiumban - felfedezett méhnyakrák túlélési aránya száz százalékos.

A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség jellemzően nem okoz észrevehető tüneteket egészen addig, amíg a daganat előrehaladottabb stádiumba nem kerül. A méhnyakrák kialakulása azonban 10-20 évig is eltarthat, így a tünetek általában már csak későn jelentkeznek.

A méhnyakrák korai felismerésének szinte egyetlen lehetősége emiatt az, ha rendszeresen - lehetőleg évente - méhnyakrák szűrésen veszünk részt.

A méhnyakrák tünetei jelentősen eltérnek a betegség korai és késői stádiumában. Korai stádiumban a méhnyakrák teljesen tünetmentes lehet, illetve előfordulhat hüvelyi vérzés, folyás vagy fájdalom. A késői stádiumú méhnyakrák tünetei ezzel szemben már sokkal jellegzetesebbek.

A méhnyakrák korai tünetei

Szokatlan vérzés

A méhnyakrák legelső észrevehető tünete a legtöbb esetben a hüvelyi eredetű vérzés. Ez gyakran nem is magától, hanem a nemi aktust követően jelentkezik. Ha a vérzések maguktól, és nem a menstruáció ideje alatt jelentkeznek, az ugyancsak szokatlannak tekinthető, ezért érdemes nőgyógyászhoz fordulni a problémával.
A vérzések előfordulhatnak a menopauzát követően is, amikor már megszűntek a menstruációs ciklusok. Ezzel ugyancsak érdemes orvoshoz fordulni.

Egyéb tünetek

A méhnyakrák egyik további, korai tünete lehet, ha a hüvelyben, illetve a hüvely körül fájdalmat érzünk a szexuális aktust követően.
Kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás is jelentkezhet, illetve fájdalomérzet a vizelet ürítése közben.

Az előrehaladott méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák ekkor már nem korai, hanem előrehaladottabb stádiumban van, ami azt jelenti, hogy a daganat átterjedőben van az egyéb szervekre és szövettípusokra is. Gyakori például, hogy a daganat beszűri a méhnyak izomállományát. Ekkor már az alábbi tünetek is jelentkezhetnek:

székrekedés, szorulás
véres vizelet ürítése
inkontinencia, vagyis vizelet visszatartási nehézségek
csontfájdalom
az egyik láb bedagadása
az egyik vagy mindkét vese duzzanata, amelynek oka a vizelet kóros felgyülemlése
a vesék imént leírt károsodása erős deréktáji vagy hátfájdalomhoz is vezethet
étvágy- és testsúlycsökkenés
fáradtságérzet és energiahiány

Utalhatnak-e más betegségre is a fenti tünetek?

Természetesen igen. A hüvelyi eredetű vérzés például nagyon általános tünet, és korántsem csak a méhnyakrákra jellemző. Mivel azonban - a szintén általános hüvelyi folyás és hüvelyi fájdalom mellett - ez a méhnyakrák egyetlen jellegzetes korai tünete, mindenképp ki kell vizsgáltatni az okát.

Forrás: Daganatok.hu