Méhnyakszűrés lehetőségei - válaszd a biztonságot! (x)
A méhnyakszűrés még akár néhány évvel ezelőtt is jobbára egyet jelentett a hagyományos citológiai vizsgálattal (köznyelven nőgyógyászati rákszűréssel). Ha azonban manapság szóba kerül a téma, akkor egyre többször hangzik el három betű: H, P és V = HPV. De mi köze a HPV szűrésnek a méhnyakszűréshez? Mindkettőt kell-e vizsgálni? Esetleg többféle vizsgálat kombinálása ígéri a nagyobb biztonságot? A kérdésre a válasz több tényező függvénye: kinek, mikor és hol?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása azt mondja ki, hogy a méhnyakszűrés célja azoknak az úgynevezett rákelőző elváltozásoknak a felismerése, melyek kezelés nélkül nagy arányban rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. A szűrés célja – fogalmaz a dokumentum –, hogy az így kiemelt személyeket vagy szorosabban nyomon követhessük, vagy idejekorán, már a rákot megelőző vagy korai rákos stádiumban megkezdődhessen a kezelésük. Manapság azonban már egyre inkább úgy merül fel a kérdés, hogy megelégedhetünk-e azzal, hogy csak azokat a nőket azonosítjuk, akiknél a sejteken belül már enyhébb-súlyosabb eltérések vannak jelen.
Segítünk eligazodni a méhnyakszűrési módszerek között!
A méhnyakszűrésre jelenleg már többféle módszer is rendelkezésre áll, ezek közül azonban az országok jelentős részében továbbra is csak a szűrésre széles körben elsőként alkalmazott vizsgálómódszer, a citológiai vizsgálat (más néven az úgynevezett Papanicolaou-vizsgálat vagy Pap-kenet) áll rendelkezésre szervezett szűrőprogramok keretében a nők nagyobb tömegei számára.
Bár a hagyományos citológiai vizsgálatot az utóbbi időben sok kritika éri amiatt, hogy nem ad kellőképpen differenciált eredményt, illetve hogy viszonylag magas az úgynevezett álnegatív leletek aránya (azaz az olyan esetek, amikor a vizsgálat annak ellenére negatív eredménnyel zárul, hogy valójában a méhnyakon már kóros sejtszintű eltérések mutatkoznak). További nehézséget jelent, hogy ezeknek a tévesen negatív leleteknek az aránya sajnos a mégoly korszerű módszerekkel sem csökkenthető tovább számottevő mértékben. Azt azért nem vitathatjuk el, hogy a citológiai vizsgálat – minden gyengéje ellenére – már nagyobb csoportok szervezett, rendszerszintű szűrésében bizonyított, és igazoltan javítja a korai felismerés arányát, ezáltal az eredményes kezelés és akár a végleges gyógyulás esélyét, kb. az esetek 2/3-ában valós az eredmény. A hiányosságok áthidalására többféle erőfeszítés történt, többek között a hagyományos citológiai besorolás (P0, P1, ... P5) helyét az úgynevezett Bethesda-féle osztályozási rendszer vette át.
De megelégedhetünk-e ennyivel? Nem lenne-e jobb, ha már akkor azonosíthatnánk a méhnyakrák szempontjából az átlagosnál veszélyeztetettebb nőket, amikor a potenciálisan rákelőző vagy rosszindulatú elváltozásra hajlamosító tényező már jelen van, elváltozást azonban még nem okozott?
Ha ismerjük a méhnyakrák okát, akkor fel is fedhetjük a jelenlétét?!
Manapság már egyre többet tudunk arról, hogy a méhnyakrák kialakulásában alapvető szerepet játszik az úgynevezett humán papillomavírus (HPV), illetve ennek nagy kockázatú genotípusai (pl. a 16-os és 18-as típus megkülönböztetett jelentőségű és a 12 egyéb nagy kockázatú HPV játszik az esetek nagyrészében szerepet). Ma már mód van arra, hogy úgynevezett HPV-szűréssel már akkor kimutassuk a rákot okozó (szakkifejezéssel onkogén) HPV-típusok jelenlétét, amikor azok még nem idéztek elő a méhnyak sejtjeiben elváltozást – ám ennek igen nagy az esélye.
Gyakori kérdések, szakértői válaszok - érthetően a HPV-ről >>
S hogy miért előnyös a HPV szűrése?
Mert a HPV-fertőzött nők szorosabb kontroll alá vonhatók, és e stratégia alkalmazása mellett várhatjuk azt, hogy mindennél korábban fény derül arra, ha orvosi beavatkozás válik szükségessé a rákot megelőző elváltozás vagy a korai méhnyakrák kezelésére.
HPV-teszt – közösből vagy zsebből?
Jó hír tehát, hogy ma már jól kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre HPV-szűrés céljára. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a társadalombiztosítás csak bizonyos körülmények között finanszírozza a vizsgálatot. A HPV kimutatás alapból nem tb-finanszírozott, kizárólag azokban az esetekben, ha azt a citológiai vizsgálat eredménye indokolttá teszi: a (3–6 hónapon belül) megismételt citológai vizsgálat bizonytalan eredményt ad, illetve a további terápiás lépések eldöntésére, valamint annak megítélésére, hogy a műtétet követően még mindig fennáll-e a HPV-fertőzés.
Minden nőnek joga van azonban arra, hogy kérje a vizsgálatot, azonban annak költségeit saját zsebből kell állnia.
HPV-szűrés – otthon vagy rendelőben?
Ma már több forgalmazó is kínál olyan készleteket, melyekkel otthoni körülmények között is levehető a HPV-szűréshez szükséges minta. Érdekességként megemlítjük, hogy az egészségügyi szakemberek nemcsak nálunk, hanem például az Egyesült Királyságban elégedetlenek a nőgyógyászati szűréseken való részvétel arányával, mely ott is messze elmarad a kívánatostól. Éppen ezért azt fontolgatják – illetve az ország bizonyos pontjain már próbaprogramok is indultak a módszer tesztelésére –, hogy a méhnyakszűréshez szükséges minta levételére alkalmas készleteket postáznak azoknak a nőknek, akik többszöri meghívás ellenére sem jelennek meg a szűrővizsgálaton.
Kezedben a rákszűrésed, de nem tudod mit jelent?
Segítünk értelmezni!
Az otthoni tesztek esetében mindazonáltal meg kell említeni, hogy a pontos és megbízható vizsgálati eredményhez mindenekelőtt a vizsgálati anyag szakszerű levételére van szükség, ezért mégiscsak jobb, ha ezt gyakorlott egészségügyi szakember végzi.
Tudj meg többet a HPV-ről, a méhnyakrákról és a szűrési lehetőségekről!
HPV-szűrés – 30 alatt vagy 30 felett?
A humán papillomavírus csaknem mindannyiunk szervezetében jelen van életünk során rövidebb vagy hosszabb ideig, ám az esetek legnagyobb részében tüneteket egyáltalán nem okoz, ezért a fertőzöttek zöme még tudatában sincs a vírus jelenlétének. Immunrendszerünk normális körülmények között – és leginkább fiatal korban – teszi a dolgát: a HPV-t elpusztítva vírusmentesíti a szervezetünket. Éppen ezért az országok többségében körülbelül 30-35 éves korban húzzák meg azt a határt, mely felett szükségesnek tartják HPV-szűrés elvégzését: ezen életkori hatás felett tartják szükségesnek a hagyományos citológiai vizsgálat kiegészítését HPV-szűréssel, míg az ennél fiatalabbaknál a szervezet saját védekezőrendszerére bízzák a vírus eliminálását.
A 30-35-ös életkori határt azért is jelölték meg, mert a HPV fertőzés 7-9 évig általában fennáll, mielőtt méhnyakrákos transzformációt okozna, tehát ha valaki 25 évesen fog HPV-vel fertőződni, akkor valószínűleg az a 30-as éveiben fog problémát okozni.
Miért a CervicLife?
A CervicLife olyan kombinált szűrővizsgálat, mely ötvözi magában a HPV-szűrést (14 nagy kockázatú HPV kimutatására és a HPV 16-os és 18-as típusának azonosítására citológiai mintából) és a hagyományos citológiai vizsgálatot (a citológiai kenet mikroszkópos patológiai elemzésére). Amennyiben a vizsgálatot végző orvos a fentieken túl szükségesnek találja, úgynevezett biomarker-vizsgálatra is sor kerül (progresszív rákelőző állapot kimutatására).
A módszer előnyei:
-
alkalmas azon személyek (kb. 30 százalék) azonosítására, akik negatív citológiai leletük ellenére fokozottan veszélyeztetettek méhnyakrák rákelőző vagy rákos elváltozásai szempontjából,
-
a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja a mintavétel helye, ami csökkenti a hibalehetőséget, az álnegatív leletek arányát,
-
úgy ad objektív képet a méhnyak állapotáról, hogy ez nem jár plusz kellemetlenséggel az érintett számára,
-
javítja a kimutatás pontosságát például azáltal, hogy a stádium megbízható meghatározása révén egyértelműbben kijelöli azok körét, akik további kivizsgálásra és/vagy sebészeti beavatkozásra (szövettani mintavételre) szorulnak.
Legfontosabb tudnivalók
HPV-szűrés előnye tehát a hagyományos citológiai vizsgálattal szemben, hogy míg az utóbbi a vírusfertőzés következményeként kialakult elváltozásokat mutatja ki, addig a HPV-teszt már akkor figyelmeztet a veszélyre, amikor a vírus még nem betegítette meg a méhnyak szövetét. A fokozott éberség és a korai felismerés pedig akár életet is menthet.
Írta: dr. Simonfalvi Ildikó radiológus, egészségügyi-újságíró
Forrás: WHO
CervicLife
Járj rendszeresen nőgyógyászati szűrésre,
és végeztess CervicLife komplex HPV és méhnyakrákszűrést!
Az oldal létrejöttét támogatja: a Roche Magyarország Kft.
Ajánlott orvosok
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások