Friss kutatások az emlőrák kezelésével kapcsolatban
A mellrák felismerésének, kezelésének és megelőzésének új módszerei, a rendelkezésre álló módszerek értékelése jelenleg is számos vizsgálat tárgyát képezi világszerte. Intenzív kutatások folynak új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, a szűrés és a diagnosztika hatásfokának javítására. A teljesség igénye nélkül néhány friss kutatás eredményét idézzük, többek között az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben megrendezett éves kongresszusán bemutatott adatok közül válogatva.
 |
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró |
Rendszeres mammográfia esetén kevésbé agresszív kezelés is elegendő
Többszörösen igazolt tény, hogy a mammográfiának pótolhatatlan szerepe van a mellrák korai felismerésében.
Az Amerikai Emlősebészek Társaságának közelmúltban lezajlott konferenciáján elhangzott egyik előadás ezt azzal egészítette ki, hogy korai stádiumban történő felismerést követően kevésbé agresszív kezelés is eredményes lehet, szemben azokkal, akiknél hosszabb idő telt el két szűrővizsgálat között vagy egyáltalán nem történt mellrákszűrés.
Több mint 1000 emlőrákos eset adatainak elemzése azt mutatta, hogy azokban az esetekben, amikor a diagnózis felállítása előtt 24 hónapon belül mammográfia történt, a daganat általában kisebb volt, és ritkábban vált szükségessé emlőeltávolító műtét, agresszív kemoterápia vagy a hónalji nyirokcsomók kiirtása.
A szerzők azt is megjegyezték, hogy a szűrés ilyen irányú haszna leginkább a 40 és 49 éves kor közötti betegeknél mutatkozott meg.
„Ez a vizsgálat azért jelentős, mert a mellrákszűrés előnyeivel foglalkozó vizsgálatok többsége korábban csak a halálozási aránnyal való összefüggésekre fókuszált, nem a daganat stádiumára vagy a szükséges kezelésre – emelte ki dr. Elisa Port New York-i emlősebész. – A rendszeres mammográfiának a túlélési esélyekre gyakorolt kedvező hatásán túl ez a vizsgálat azt is igazolta, hogy a szűrésen rendszeresen megjelenő nők daganata általában kisebb, melynek kezelésében kevésbé agresszív módszerekkel is célt lehet érni, ami a túlélési esélyekben és az életminőségben is megmutatkozik.”
Mellrák kezelése után a szükségesnél ritkábban történik mammográfia
A műtét, illetve gyógyszeres kezelés után rendkívül fontos a betegek rendszeres nyomonkövetése a betegség esetleges kiújulásának korai felismerése érdekében. Ennek hatékony eszközei a képalkotó vizsgálatok, közöttük a mammográfia – természetesen csak akkor, ha alkalmazzák ezeket.
A Mayo Clinic onkológiai központjának igazgatója, dr. Kathryn Ruddy azonban arra figyelmeztet, hogy az emlőrák első terápiáját, ezen belül a műtétet követően nem kerül sor olyan gyakorisággal és ütemezéssel mammográfiára, mint ahogyan az a szakmai irányelvekben szerepel. Miközben a szakmai útmutatók ilyen esetekben évente javasolják a mammográfia elvégzését a kiújulás mielőbbi felismerése érdekében, ez még a biztosítással rendelkező betegek esetében is gyakran elmarad.
Több mint 27 ezer beteg sorsának nyomonkövetése alapján azt találták, hogy az első kezelésüket követően a mellrákos betegek 13 százalékánál egyáltalán nem történt mammográfia, és ez az arány a műtét után 5 évvel 19 százalékra emelkedett. A műtét után legalább 5 éven át kontrollált betegek mindössze felénél végeztek legalább egy alkalommal mammográfiát ezen időszakon belül.
„Sokkal jobb túlélésre számíthatunk akkor, ha rendszeres mammográfiával már a tünetek jelentkezése előtt fény derül az emlőrák kiújulására – mondta el dr. Ruddy. – Éppen ezért az ilyen betegeket gondozó orvosoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy betegeik minden részletében tisztában vannak annak, hogy az évenkénti mammográfiának milyen jelentős szerepe van az újonnan jelentkező daganatok felismerésében és a kiújulás korai észlelésében egyaránt.”
Korai felismerés esetén a nyirokpangás kezelhető
A mellrák miatt végzett műtétek kapcsán viszonylag gyakori következmény a nyirokerek elkerülhetetlen sérülése következtében kialakuló nyirokkeringési zavar, az úgynevezett limfödéma, mely jelentősen rontja a mellrák túlélőinek életminőségét.
Egy most megjelent közlemény arról számolt be, hogy korai felismerés esetén egy egyszerű beavatkozással megelőzhető a limfödéma kialakulása. Az Amerikai Emlősebészek Társaságának idei kongresszusán számoltak be arról is, hogy a korán felismert nyirokkeringési zavar a betegek 82 százalékánál rendezhető és a nyirokkeringés műtét előtti nyomásviszonyai egyszerű beavatkozással helyreállíthatók. A nyirokrendszer működésének ellenőrzésére az úgynevezett bioimpedancia-spektroszkópia módszerét alkalmazták, majd a pangás megszüntetésére speciális kompressziós eszközöket használtak, és a betegeket megtanították arra, hogyan végezzenek a pangás megszüntetését célzó masszázst.
„A korszerű technikával végzett korai diagnosztika, illetve a limfödéma korai stádiumában a beteg által végzett masszázs jelentősen javítja a terápiás eredményeket és az esetek jelentős részében megakadályozza tartósan fennálló nyirokpangás, limfödéma kialakulását – magyarázza dr. Lyndsey Kilgore, a Kansas University onkológiai központjának sebész rezidense. – Átfogó programot kell kidolgozni, melynek részét képezi a betegek minden aspektusra kiterjedő tájékoztatása, a korai felismerés és a betegek által otthonukban önállóan is végezhető egyszerű masszázs.”
A zsírszegény étkezés kedvezőbb kilátásokat ígér
Régóta ismert tény, hogy a betegségek kimenetelét és a kezelés eredményességét jelentősen befolyásolhatja az életmód is, és ez nincsen másként az emlőrák esetében sem.
A JAMA Oncology című lapban nyilvánosságra hozott egyik vizsgálat szerint jobb túlélési arányokat, hosszabb túlélést észleltek azoknál a betegeknél, akik zsírszegény étkezésre tértek át azután, hogy megkapták a mellrák diagnózisát.
A kevesebb zsiradékot tartalmazó ételek fogyasztásának jótékony hatása abban is megmutatkozott, hogy csökkentette a bármely okú halálozás arányát az emlőrák betegek között: ezek a betegek kisebb arányban haltak meg a már kialakult emlőrák, vagy más rosszindulatú betegség, illetve valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés következtében.
Az úgynevezett WHI vizsgálat több mint 48 ezer posztmenopauzális (a változó koron már átesett) résztvevőjének adatai azt jelezték, hogy a kevesebb zsírt, ugyanakkor több zöldséget, gyümölcsöt és gabonafélét fogyasztó nők körében jelentősen kedvezőbb volt az emlőrák diagnózisának felállításától számított túlélés: ilyen diéta mellett 10 év múltán a betegek 82 százaléka volt életben, míg a szokásos étkezést folytató betegek 78 százaléka. Az első pillantásra talán nem túl nagynak tűnő különbség igenis jelentős, hiszen minden 100 mellrákos beteg közül 4 életet jelent.
Új gyógyszerek, újfajta adagolási rendek a láthatáron
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben tartotta az onkológiai kutatásban és szakmai eszmecserében kiemelkedő eseménynek számító éves konferenciáját. Se szeri, se száma a fejlesztés utolsó fázisában tartó, klinikai vizsgálatokban tesztelt új készítményeknek, adagolási sémáknak. Különös figyelem fordul a mellrák legagresszívabb formáinak minél hatékonyabb kezelése felé, mint amilyenek például az úgynevezett HER2-pozitív tumorok.
Egyre nagyobb teret kapnak a célzott terápiák, melyek során az adott daganat genetikai jellemzőihez legjobban illeszkedő terápiás módszerekkel győzhetik le a daganatot.
Az emlőrákkal kapcsolatos friss kutatások is arra világítanak rá, hogy az orvostudomány ezen a területen is egyre több és jobb megoldást kínál a betegeknek, azonban nem felejtkezhetünk meg a beteg szerepéről sem, hiszen az egészséges táplálkozás és a korai felismerés nagyban hozzájárul a különböző módszerek sikeres alkalmazásához.
Írta: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró
Emlődaganattal diagnosztizáltak? Nem hagyunk magadra!
IRATKOZZ FEL BETEGTÁMOGATÓ HÍRLEVELÜNKRE!
Emlőrák - a diagnózis, amit senki nem akar hallani, mégis 8-9 nőből 1-et érint… Ha Téged is, akkor ezen az úton szeretnénk támogatni és olyan információkkal, tanácsokkal ellátni, melyeket nem biztos, hogy orvosod elmondott, vagy minden kérdésedre válaszolni tudott, de mi összegyűjtöttük neked - szakorvosok, egészségügyi szakértők bevonásával!
Feliratkozást követően 13 héten keresztül, 13 olyan hasznos anyagot küldünk email címedre, melyek a leggyakrabban felmerülnek emlőrák érintettek életében, vagy melyekről éppen senki nem beszél, pedig fontos lenne! Az első levelet mindjárt a regisztrációd után olvashatod!
IRATKOZZ FEL MOST!
Matics Kata az Intima.hu alapítója
Kapcsolódó tartalmak:
- Az első sokk – nem mindegy, hogy érkezik a diagnózis
- Gyanús mellrák lelet? - az idő kulcstényező!
- Legfontosabbak, amit tudnod kell a mellrákról!
- A mellrák tünetei - a mellrák felismerése, teendők
- Szövettan – eligazodás a betűk, számok, jelzések tengerében
Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól
