Műtét előtt, vagy műtét után, esetleg helyett? Kemoterápiával, vagy akár immunterápiával kombinálva? Megannyi kérdés, amelyek nemcsak az érintettek, de az orvosok fejében is ott vannak, amikor egy-egy beteg személyre szabott kezeléséről döntenek. Megvannak ugyan a protokollok, de ahogy a mellrák is mindenkinél egyéni, úgy még az intézmények gyakorlata sem mindig ugyanaz. Dr. Polgár Csaba, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának vezetője, az intézet megbízott főigazgatója ad iránytűt az Intima.hu olvasóinak a sugárkezeléssel kapcsolatban.

Barbara élete másfél éve vett gyökeres fordulatot. Megannyi orvosnál járt, hogy a végére járjon, mert nem volt nyugodt, hogy valóban nincs baj. Mert volt. Mozgósított minden baráti szálat, így pedig lényegesen lerövidült az útja. A melleit levették, expandert helyeztek be, amit fokozatosan töltöttek, majd a melleit egymáshoz igazították. Ma csinosabbnak érzi magát, mint előtte, melltartóra sincs szüksége. Barbara megosztotta velünk és mindazokkal történetét, akik emlőrákkal küzdenek, hogy abból erőt merítsenek, és egy lehetséges utat mutasson nekik.

Az Összefogás a mellrák ellen (rózsaszín Lánchíd) összegyűjtötte a leggyakrabban ismételt kérdéseket a leggyakoribb női betegségek (endometriózis, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák) és férfi betegségek (prosztatarák, hererák) után járó SZJA-kedvezmény-ről, melyről korábban már mi is írtunk.

Szokatlan, ugyanakkor megindító fotókiállítás nyílt október 3-án a Mária Magdolna Toronyban „Egy élet – két csoda címmel”. A kiállított fotókon bátor nők vállalták fel betegségüket azért, hogy bátorítsák az érintetteket arra, hogy a mellrák diagnózisa sem akadálya a gyermekvállalásnak, ugyanakkor tudatosítsák a nem érintettekben is a téma fontosságát.

Megszületett a sokkoló diagnózis, megtörtént a kemoterápia és a műtét, már „csak” az évekig-évtizedekig tartó kontrollvizsgálatok, esetenként további kezelések vannak hátra. A rosszindulatú daganatok esetében általában 5 éves betegségmentesség esetén beszélünk gyógyulásról. A mellrák esetében azonban más a helyzet, hiszen a daganat hosszabb idő, akár 10-15 év után is visszatérhet. Érintetteket kérdeztünk arról, miként élték meg a hosszú és sokszor embert próbáló utat a diagnózistól a tünetmentes állapotig.

Bár a közvélekedés szerint a rákbetegség főként az idősebbek betegsége, a valóság azonban sajnos az, hogy vannak olyan tumortípusok – és ezek között van az emlőrák is −, melyek az esetek jelentős részében fiatal korban jelentkeznek. Nem csoda hát, ha különböző összefüggésekben gyakran felmerül, hogy a mellrák és a terhesség miként fér meg egymással, mi a teendő, ha a kezelés után a beteg gyermeket szeretne vállalni, és mit lehet tenni, ha éppen a gyermekvárás időszakában derül ki a betegség. Erről beszélgettünk dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológusszakorvossal, az Intima onkoteam tagjával.

Hazánkban a vezető halálozási okok között szerepel az emlő, valamint a petefészek rosszindulatú daganata, évente 7500 új megbetegedést és 2800 beteg halálát okozva, minden 8. nőt érintve élete során. Az emlőrák a nők leggyakoribb daganata. A korszerű terápiás eljárások folyamatosan javítanak a betegek életkilátásain, azonban a megelőzés és a korai felismerés jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Egy előrehaladottabb stádiumban lévő emlő- vagy petefészekrák drámaian rosszabb esélyeket jelent, szemben egy hamar felismert elváltozással.

Ismerjétek meg Vickit, akinek mellrákja 12 héttel kislánya születése után derült ki – akkor, amikor még csak szoptatta a babát. Azért gondoltam, hogy elmesélem a történetét, mert sok szempontból tipikus.

Az eddiginél korábbi stádiumban és könnyebben képes kimutatni az emlőrákot egy detektorokkal és adatrögzítővel felszerelt melltartó, amelyet hamarosan piacra dobhatnak az Egyesült Államokban - adta hírül a CBS televízió.

Az emlőrák kezelésében már régóta alkalmazott módszerek (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) mellett folyamatosan újabb módszerekkel is bővül a terápiás eszköztár. 

A Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumában egy új támogató csoportba várják azokat a daganatos betegséggel élő betegeket, akik tudatosan szeretnének tenni testi-lelki állapotuk javulásáért.