A női mell a tévhitekkel szemben nem csak a szexualitás szimbóluma, sokkal inkább a nő önképének, önértékelésének alapvető eleme, ha belenéz a tükörbe, milyen kép fogadja. A hatékony onkológiai kezeléseknek és a szűrőprogramoknak köszönhetően ma már a korán diagnosztizált melldaganatos betegek jelentős része meggyógyul, viszont nagyon nem mindegy, milyen minőségű életet él a továbbiakban. Interjú Dr. Mátrai Zoltánnal, az Országos Onkológiai Intézet Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosával.

Az onkológiai terápiák mellékhatásait csillapítani hivatott kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a betegek semmilyen panaszukat ne vegyék törvényszerűnek, azokról számoljanak be a kezelőorvosuknak – tanácsolta dr. Lengyel Erzsébet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet onkológiai osztályának főorvosa.

A mellrákról szólva szinte mindenkinek csak a nők jutnak eszébe. Ami nem is csoda, hiszen ez a nők körében előforduló egyik leggyakoribb daganattípus. Kevesen tudják azonban, hogy a betegség a férfiakat is megtámadhatja − bár kétségtelenül jóval ritkábban, mint a nőket. Ennek egyben az is a veszélye, hogy a férfiak nem gondolnak rá, így később szólal meg bennük az a bizonyos vészcsengő, ha valami szokatlant vagy kórosat észlelnek melltájon.

Egy apa őszinte, bensőséges írásban számolt be arról, hogyan élte meg azt, hogy a feleségét mellrákban veszítette el. Azt írja, ez valami olyan dolog, amire nem lehet felkészülni.

Az emlőrák kezelése – legyen az kemoterápia és/vagy sugárkezelés – után jön a megkönnyebbülés, de egyben az aggodalom is, amely mindenkiben óhatatlanul megfogalmazódik: Meddig tart a kezeléssel elért jó eredmény? Nem tér-e vissza a betegség? Honnan veszem észre – lehetőség szerint időben –, hogy ismét itt a baj? A megoldás: a rendszeres kontrollvizsgálatok.

Az önvizsgálatot minden hónapban el kell végezni, érdemes minden hónapban ugyanazon a napon. Az időben felfedezett mellrák gyógyítható! Szánj magadra 5 percet havonta!

Amikor megszületik egy betegség diagnózisa (és itt nem csak az onkológiai betegségekről van szó), betegnek és orvosának is el kell döntenie, merre tovább, melyik az a kezelés – vagy többféle terápiás módszer kombinációja –, ami a legjobb gyógyulási esélyeket ígéri. 

A Semmelweis Egyetem emlőrákkal foglalkozó orvosnői az emlőrák prevencióval kapcsolatban kívánták fókuszba helyezni az egészségmegőrzést, az életörömöt, a szűréseken való részvétel fontosságát. Az Európa-szerte elismert szakemberekből álló, a Richter Anna Díj presztízsét növelő csapat olyan pozitív hangvételű, széles körben terjeszthető, könnyen hozzáférhető, információkkal teli filmet alkotott és tesz közkinccsé, amelyek hitelesen tájékoztatnak a betegségről, annak lefolyásáról, kezelési módjairól.

Nem számít újdonságnak, hogy a lelki tényezőknek is szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott állatkísérletben azt tanulmányozták, hogy a stressz miként befolyásolja a mellrák kialakulását és kezelését.

„Amit lehet, azonnal ki kell operálni!” – így szólt a daganatsebészet alaptétele néhány évtizeddel ezelőtt, azonban ez mára már sok esetben meghaladott. „Miért nem műtenek meg máris, miért halogatják?” – kérdezik ma is visszatérően a betegek és hozzátartozók akkor, amikor műtét előtt egy akár hosszú hónapokon át tartó onkológiai kezelést javasolnak számukra.

A fájdalmat mindig csak a beteg érzi, a fájdalomérzet objektíven nem mérhető, ugyanaz a mértékű fájdalom is okozhat egyszer kisebb, máskor nagyobb szenvedést. Ugyan az agy fájdalomingerekre adott aktivitása vizsgálható képalkotó berendezésekkel, de az adott pillanatban átélt fájdalomérzetet nem mutatja ki sem laborvizsgálat, sem más orvosi diagnosztika. A betegnek kell minél pontosabb leírást adnia arról, hogy hol és mit érez, panaszai milyen időközönként jelentkeznek, milyen természetűek.

,,A legnagyobb probléma, hogy sokan az alternatív megoldásokat keresik, pedig a legrövidebb út még mindig az, amit az onkológusunk javasol nekünk” — véli dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus, klinikai gyógyszervizsgálatokat koordináló orvos. Szerinte fontos a bizalom, de a beteg utak ma már mindenütt ki vannak dolgozva és akkor jár a beteg a legjobban, ha azt követi.

Sok az ellenérzés az operáció előtti terápiákkal kapcsolatban, pedig hatékony gyógymód az arra alkalmas mellrákos betegek számára. Dr. Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus főorvosa oszlatta el a tévhiteket és beszélt az előzetes kezelés létfontosságáról.

Újabb eljárással egészült ki a nőgyógyászati daganatos betegek minimálisan invazív beavatkozással járó terápiás palettája a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika daganatsebészeti centrumában a Semmelweis Egyetemen. A komplex ellátást nyújtó, laparoszkópiás műtétekre specializálódó központban július óta elérhető Da Vinci robottechnika alkalmazásával további betegek vonhatók be a kisebb megterhelést jelentő, minimálisan invazív eljárással gyógyítható páciensek közé.

A Paget-kór elég korán tünetekkel jár, melyek megjelenése ekcémás, bőrirritációs folyamatra hasonlít. Az elváltozás lassan növekvő, viszkető, kipirosodott bőrterület formájában jelentkezik, mely fokozatosan terjed a környező területek felé.

A Mellrákinfó Egyesület összeszedte a leggyakoribb kérdéseket, amelyek fel szoktak merülni a sugárterápiával kapcsolatban. Bejegyzésünkben a radiológus orvos válaszait olvashatjátok.

A TritonLife csoport messzemenően elkötelezett amellett, hogy csatlakozzon a rák elleni küzdelemhez. Ezen törekvésük bizonyítéka, hogy egyre több szakmában tudhatnak maguk mellett olyan kiváló szakembereket, akik aktív szerepet játszanak ennek a betegségnek a felismerésében és ellátásában.

Genetikai örökségként kapott, fiatalon kialakult emlőrák betegségével való szembesülése, majd gyógyulása után módosított pályát a Debrecenben élő Bánfi Ildikó. Az élelmiszermérnöki munka helyett a sorstársaknak való segítés lett a hivatása: immár több mint egy évtizede dolgozik azon munkatársaival, hogy a vidéki betegekhez is minél több olyan szolgáltatás eljusson, amely segíthet leküzdeni a betegséget. A Holnapom Egyesületnél vallják: a rehabilitációnak már a diagnózis közlésének pillanatától meg kell(ene) kezdődnie, mert mind az életminőség, mind az életkilátások tekintetében jobb esélyekkel indulnak azok, akiket gyógytornász, dietetikus, pszichológus is segít az akadályok leküzdésében.