Az emlőrák nőkben a második vezető halálok. Népegészségügyi szakemberek szerint a 40 évnél idősebb nőknél a kellő időben végzett mammográfiás vizsgálattal az emlőrák miatti halálozás legalább 16%-a megelőzhető lenne. A mammográfiás vizsgálattal átlagosan 1-3 évvel előbb kimutatható a csomó, mint mielőtt azt a páciens önvizsgálattal felfedezné.

Az emlőrákkal − és úgy általában a rosszindulatú daganatokkal – kapcsolatban gyakori tévhit, hogy ezek a betegségek csak az idősebb embereket érintik. Különösen sajnálatosak azok az esetek, amikor maga az egészségégügyi dolgozó küldi el a rákgyanúval nála jelentkező fiatal beteget arra hivatkozva, hogy „maga még túl fiatal ahhoz, hogy rákos legyen”. 

Ugyanolyan hatékony a kétévente végzett emlőrákszűrés, mint az évenkénti mammográfia az 50-74 év közötti nők körében, sőt még a sűrű emlőállományú és a menopauza enyhítésére hormonterápiában részesülő nők esetében is - derítette ki egy nagyszabású amerikai tanulmány.

A mellrák felismerésének, kezelésének és megelőzésének új módszerei, a rendelkezésre álló módszerek értékelése jelenleg is számos vizsgálat tárgyát képezi világszerte. Intenzív kutatások folynak új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, a szűrés és a diagnosztika hatásfokának javítására. A teljesség igénye nélkül néhány friss kutatás eredményét idézzük, többek között az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) nemrégiben megrendezett éves kongresszusán bemutatott adatok közül válogatva.

A várandósság a legtöbb nő életében egy csodálatos, várakozásokkal teli időszak, mely természetesen nem mentes a kisebb-nagyobb aggodalmaktól sem. Meg tudom-e szülni? Egészséges lesz-e? De egyáltalán nem számít extrém ritkaságnak az az eset, amikor éppen a terhesség alatt derül fény valamilyen betegségre, például a mellrákra.

Bár a szervezett rákszűrő programok általában bizonyos életkor felett már nem “járnak”, egy radiológiai kongresszuson nemrégiben elhangzott tudományos előadás szerint 75 éves kor felett is hasznos és kell a mammográfia, mivel ebben az életkorban is viszonylag gyakori a mellrák.

Az emlőszűrés diagnosztikája szinte mindennapos téma az online médiafelületeken. Számos önjelölt megmondó ember ír rövidebben-hosszabban a túldiagnosztizálás miatt felesleges műtétekről, illetve állítják, hogy a terápiás kezelésekbe halnak bele a betegek, nem pedig a rákba. Ezek a cikkek több mint veszélyesek! Felesleges riadalmakat keltenek, úgy, hogy csak a látszatát keltik a tárgyi tudásnak. Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen összefogva az Intima.hu – nőgyógyászati portállal felkérte Dr. Forrai Gábor radiológust, a Duna Medical Center Radiológiájának osztályvezető főorvosát, a Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) elnökét, hogy segítsen tisztán látni ebben a bonyolult és fontos, sokakat érintő kérdésben.

A régióban elsőként Magyarországon vált elérhetővé a jóindulatú emlődaganatok műtét nélküli eltávolítása, amely minimál invazív  eljárással lényegesen lecsökkenti a mukából való kiesést, valamint az esetleges szövődmények lehetőségét.

Jobban félni még embert nem láttam egy orvosi vizsgálattól. Erőltetett viccelődés, ide-oda járkálás, selfizés… csak tereljük el a figyelmet arról, hogy rettegünk. Igen, tudjuk, hogy az emlővizsgálat és azon belül a mammográfia nem kellemes, de azért kibírható vizsgálat. Anna 15 éves kora óta minden évben átéli a mellrákszűrést. De messze nem a vizsgálat, a fájdalom, vagy a fizikális teher, amitől nyárfalevélként reszket: mindig a diagnózistól szorul gombócba a gyomra. Persze érthető, hiszen minden ilyen vizsgálatban ott rejlik a ,,lehet”. De az is, ha idejében tudjuk, sokkal kisebb a baj és van, ilyenkor még van megoldás.

Nagy öröm számunkra, hogy hosszú előkészítő munkát követően megoszthatjuk az Intima.hu olvasóival is az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) frissített ajánlásait a mammográfiás emlőszűréssel kapcsolatosan. Az ajánlások célja, hogy összefoglalják - egyebek között - a korai emlő daganat felismerésének előnyeit, a meghívásos rendszer keretein belül történő mammográfiás emlőszűrés és a klinikai emlődiagnosztika közötti különbséget, a technikai feltételeket, a túl- vagy alul-diagnosztizálással, a sugárterheléssel és az új mammográfiás eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókat. 

Különleges képeslap sorozatot adott ki az Egészség Hídja Összefogás a mellrák elleni küzdelem jegyében. A képeslapokon ismert magyarországi épületeket láthatunk egy kis csavarral: a kupolák a mellrák elleni összefogás hagyományos színében, rózsaszínben pompáznak.

A mellfolyás a női mellből ürülő váladékozást jelenti. A mellfolyás betegségének latin neve galactorrhoea, magyarra fordítva tejfolyás. Azonban - szoptatáskor - a tej ürülése a mellből élettani, normális folyamat. Itt jegyzem meg, hogy már a terhesség első harmadától kezdve ugyancsak előfordul és normális az előtej ürülése.

A mellrákról szólva szinte mindenkinek csak a nők jutnak eszébe. Ami nem is csoda, hiszen ez a nők körében előforduló egyik leggyakoribb daganattípus. Kevesen tudják azonban, hogy a betegség a férfiakat is megtámadhatja − bár kétségtelenül jóval ritkábban, mint a nőket. Ennek egyben az is a veszélye, hogy a férfiak nem gondolnak rá, így később szólal meg bennük az a bizonyos vészcsengő, ha valami szokatlant vagy kórosat észlelnek melltájon.

Újra és újra fellángol a vita a mellrákszűrések hatékonyságáról. Most egy svájci szakértői csoport jutott odáig, hogy a program leállítását kezdeményezte. Magyar szakemberek viszont ma is az emlőrák túlélésének leghatékonyabb eszközének gondolják és mindenkit arra kérnek: ne csak menjen el a szűrésekre, de tartson rendszeres önvizsgálatot is.

Egy apa őszinte, bensőséges írásban számolt be arról, hogyan élte meg azt, hogy a feleségét mellrákban veszítette el. Azt írja, ez valami olyan dolog, amire nem lehet felkészülni.

Az emlőrák kezelése – legyen az kemoterápia és/vagy sugárkezelés – után jön a megkönnyebbülés, de egyben az aggodalom is, amely mindenkiben óhatatlanul megfogalmazódik: Meddig tart a kezeléssel elért jó eredmény? Nem tér-e vissza a betegség? Honnan veszem észre – lehetőség szerint időben –, hogy ismét itt a baj? A megoldás: a rendszeres kontrollvizsgálatok.

Az önvizsgálatot minden hónapban el kell végezni, érdemes minden hónapban ugyanazon a napon. Az időben felfedezett mellrák gyógyítható! Szánj magadra 5 percet havonta!

Minden hónapban érdemes önvizsgálatot (mellvizsgálat) tartani, mivel így érezzük meg a mellünkben az esetleges elváltozást. Célszerű a menstruációt követő második, harmadik napon megvizsgálni mellünket, mert ekkor a mell könnyen, a menzesz előtti duzzanat már leapad, így fájdalom nélkül tapintható.

Amikor megszületik egy betegség diagnózisa (és itt nem csak az onkológiai betegségekről van szó), betegnek és orvosának is el kell döntenie, merre tovább, melyik az a kezelés – vagy többféle terápiás módszer kombinációja –, ami a legjobb gyógyulási esélyeket ígéri.