Mellrák: szűrés mindenek előtt!

Ajánlom a Facebookon

Újra és újra fellángol a vita a mellrákszűrések hatékonyságáról. Most egy svájci szakértői csoport jutott odáig, hogy a program leállítását kezdeményezte. Magyar szakemberek viszont ma is az emlőrák túlélésének leghatékonyabb eszközének gondolják és mindenkit arra kérnek: ne csak menjen el a szűrésekre, de tartson rendszeres önvizsgálatot is.

Szerző: Kun J. Viktória

A Svájci Orvosi Tanácsadó Testület (Swiss Medical Board) hét különböző egészségügyi területtel foglalkozó szakértője felkérést kapott, hogy készítsenek áttekintő tanulmányt a mammográfiás emlőszűrés hatékonyságáról.

Túldiagnosztizálás?

Elsőként, a szakértők azt állapították meg, hogy a szakterületen folyó viták során a résztvevők gyakran régi, már elavult klinikai vizsgálatokra hivatkoznak, amelyek nem vehették figyelembe az emlődaganat kezelésében elért legújabb eredményeket, ezért ezek megnehezítik a vitatott terület átláthatóságát. Másodszor azt, hogy nem nyilvánvaló a szűréssel járó előnyök túlsúlya az azzal járó veszélyekkel szemben. Az általuk elemzett, legújabb vizsgálatok közel 22 százalékában „túldiagnosztizálás” történt, olyan beavatkozásokat, terápiákat végeztek – műtét, kemoterápia, radioterápia – a kiszűrt daganat kezelésére, amelyek nem voltak indokoltak. Végül azt is megállapították, hogy jelentős a különbség az emlőszűréstől elvárt és a valós eredmények között.

A vizsgálat alapján javasolták, hogy ne vezessenek be további emlőszűrési programokat, a folyamatban lévőket pedig állítsák le Svájcban. Továbbá azt is, hogy a szűrés előnyei mellett, annak veszélyeire is hívják fel az érintettek figyelmét, ezzel támogatva a megalapozott döntéshozatalt.

Nem az első fecske

Ez már nem az első olyan beszámoló, amelyik a mammográfiás szűrőprogram szükségességét, hatékonyságát kérdőjelezi meg. Korábban a British Medical Journal közölt egy olyan tanulmányt, ahol csaknem 90 ezer, 40-59 éves nő adatait vizsgáltak meg. Ebben arra jutottak, hogy a vizsgált 25 év alatti nők között ugyananyian haltak meg mellrákban azok közül, akik évente jártak mammográfiára, mint azok közül, akiknél csak a hagyományos, tapintásos módszerrel szűrték a daganatot.

A rendszeres, éves mammográfia célja, hogy a mellrákot korai stádiumban ismerje fel. Azt azonban erősen vitatják a kutatás készítői, hogy a szűrés életmentő-e. Egyes esetekben a korai diagnózis nem feltétlenül jelenti, hogy a betegség gyógyítható, máskor a későbbi stádiumban felfedezett daganatot is sikerrel kezelik. A vizsgálat vezetői szerint az is ellentmondásos, hogy a mammográfia lehetséges előnyei ellensúlyozzák-e a „tévesen pozitív” diagnózisok és az ezeket követő kezelések okozta károkat. Ez a kutatás is azt találta ugyanis, hogy a mammográfiával felderített melldaganatok 22 százaléka „tévesen pozitív” volt, azaz olyan tumort diagnosztizált, amely nem okozott rákot, vagyis nem rövidítette volna meg a páciens életét.

Anthony Miller, a Torontói Egyetem professzora szerint a mellrákok többsége felderíthető mammográfiával, ám a daganat okozta halálozás csökkentésében akkor játszott szerepet az eszköz, amikor még a modern terápiák nem álltak rendelkezésre.

Akkor is kell a szűrés!

A vita nemzetközi plénumon fellángolt, ez azonban a hazai szakemberek szerint nem szabad, hogy elbizonytalanítsa a nőket. Főleg, hogy Magyarországon még nagyon messze járunk a nemzetközi trendektől: az emlőrák esetén a halálozási arány itthon 25 százalék, ez a szám a fejlett országokban nem több 15 százaléknál.

A szűrés és az önvizsgálat, az egészségtudatosság fontosságára hívja föl a figyelmet dr. Tóthné Lacza Zsuzsanna is, a mellműtött nők rehabilitációjával foglalkozó Anita Hungary Kft. vezetője, aki a legkülönfélébb akciókkal igyekszik segíteni abban, hogy a drasztikus beavatkozást átélt asszonyoknak önbizalmat adjon. Ő naponta, testközelből éli meg a betegség következményeit és épp ezért mondja: igenis életmentő, hogy figyeljünk magunkra, vegyünk részt a vizsgálatokon és rendszeresen ellenőrizzük saját testünket is.

„Ahány rák, annyi történet, csak az emlőrák esetében 10 alfajt különböztetünk meg, így nehéz egységesen beszélni a betegségről. Akárcsak a kialakulásában is nagyon sokféle tényező szerepet játszhat. Az azonban biztos: korai stádiumban szinte 100 százalékban gyógyítható, így mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél hamarabb fedezzük fel a bajt” – hangsúlyozza a szakember, aki szerint a szűréseken kívül fontos, hogy havonta tapogassuk is át a testünket. A mellett, a hónaljmirigyeinket és figyeljünk minden gyanús jelre. „Nem megijedni kell, bármit is találunk, annak rengeteg dolog állhat a hátterében, de mindenképpen a végére kell járni. Figyelmeztető jel, ha a mellbimbó behúzódik, váladékozik, az udvarának a színe, felszíne megváltozik, vagy maga az emlő pirosodik be, duzzad meg, esetleg csomót találunk. Ez még egyáltalán nem biztos, hogy rákra utal, de minden esetben ki is kell zárni ennek a lehetőségét” – teszi hozzá Lacza Zsuzsanna, aki a nemzetközi vitához annyit fűz hozzá: ha 22 százalékban hibás volt a „riadó”, ez azt jelenti, hogy 78 százalékban nem, vagyis ezeknek az asszonyoknak akár az életét mentette meg a vizsgálat.

Félmillió haláleset évente

Évente 1,4 millió nőnél alakul ki mellrákos megbetegedés, és nagyjából 459 ezren halnak meg világszerte. Az emlőrákra most az a nemzetközi tanulmány hívta fel a figyelmet, amit a GE Healthcare 55 ország bevonásával készített. A Magyarországra is kiterjedő, Bengt Jönsson, a Stockholmi Gazdasági Iskola Egészséggazdaságtani tanszékének professzora és Nils Wilking a svéd Karolinska Intézet docense által jegyzett kutatásából kiderül: hazánk a harmadik helyen áll az emlőrák halálozások tekintetében, arányaiban pedig a legtöbb nőt veszítjük el. Nils Wilking, a most készült átfogó jelentés társszerzője korábban beszélt arról, hogy a felvilágosítás, az egészségügyi kultúra és a szociális, gazdasági háttér meghatározó a szűrésben, ugyanakkor a diagnózis után a megfelelő terápia, a hozzáférés sorsdöntő a túlélés tekintetében. Arra a statisztikára, hogy hazánkban a betegek negyede a diagnózist követő egy éven belül meghal, magyarázatot adhat a tanulmánynak az a megállapítása, hogy a terápiákhoz való hozzáférésben sok helyen nehézségekbe ütközik.

Hazai helyzet

Szomorú tény: 2012-ben több mint 7700 új mellrákos esetet állapítottak meg Magyarországon, csaknem ezerrel többet, mint az azt megelőző évben. A betegek 25 százaléka már az első évben meghal. A megdöbbentő adatok okát a szakemberek is találgatják, az emlődaganat ugyanis szinte a legjobban felfedezhető rákfajta, s korai stádiumban nagy eséllyel gyógyítható. A magyarországi helyzet több szempontból is aggodalomra ad okot: egyszerre hozzuk ugyanis a fejlett országok kockázatait és a szegénység, rossz szociális helyzet okozta veszélyeket.

Hazánkban közel 360 helyen végeznek mammográfiát, de a vizsgálóhelyek közül csak 46 az akkreditált emlőszűrő központok száma. Ahol jól működik a szűrés, felére lehetett csökkenteni a halálozások számát.

A szűrések bevezetésekor egyébként a 10 éves cél az érintett csoport 70 százalékának átszűrése volt, ezzel szemben ma mintegy 46 százalék ez az arány. Ami a szakembereket is meglepte: épp a hátrányos helyzetű régiókban magasabb a részvételi arány, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol szinte mindig 60 százalék fölötti a vizsgálaton megjelent nők aránya. A legrosszabb mutatók pedig a fővárosra jellemzők.

Írta: Kun J. Viktória

Betegtájékoztatók nőknek, szakorvosoktól

Itt megtalálod a nőket leggyakrabban érintő betegségekkel, állapotokkal kapcsolatos kérdésekre a szakorvosi válaszokat, érthetően.
Tünetektől a kivizsgálási és kezelési lehetőségekig, minden egy helyen!

Részletek