Szülési sérülések a szülészorvos és a sebész perspektívájából
A gátvédelem a szülési folyamattal kapcsolatos, egyéni elvárások között szinte kivétel nélkül megjelenik. Valamilyen szintű gátsérülés azonban a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni. Jó hír viszont, hogy a gát jó gyógyhajlamú terület – nem túlzás, hogy az emberi test egyik csodája. A sérülésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Ádám Zsolt, a TritonLife szülész-nőgyógyász főorvosa és dr. Willner-Haring Péter, a TritonLife sebészeti részlegvezető főorvosa foglalja össze.
Gátsérülésről beszélünk akkor is, ha a bőr egy kicsit megreped, egészen odáig, amikor a gát minden rétege teljesen átszakad, ám az utóbbi szerencsére nagyon ritkán fordul elő.
Látható és rejtett sérülések
A szülési sérüléseket két csoportba oszthatjuk. Vannak a látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlelünk. És vannak a rejtett sérülések (ezek képezik a nagyobb csoportot), amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló. Az utóbbi csoportba tartozó sérülések nem járnak együtt törvényszerűen olyan tünetekkel, amelyek rövid távon, a szülést követő időszakban orvosi ellátást igényelnének, hanem általában elég sokáig némák maradnak, és inkább a hosszabb távú vonzatuk markáns – mondja dr. Ádám Zsolt, akit a gátmetszésről is megkérdeztünk.
Gátmetszés: csak indokolt esetben
A gátmetszés a világon leggyakrabban alkalmazott kis műtét. Mi azonban a TritonLife-ban arra törekszünk – az európai irányelveknek, ajánlásoknak megfelelően –, hogy minél kevesebb gátmetszést végezzünk, és a szülések gátvédelemben történjenek. Így egy türelmesebb, kicsit elhúzódóbb kitolási szak jellemző, de a magzat útját nem szükséges megnagyobbítani, megkönnyíteni.
Régen azt gondolták a gátmetszésről, hogy feltétlenül szükséges, mert megelőzi az inkontinenciát és a süllyedéses problémákat azzal, hogy nem engedi a szöveteket túlzottan szétnyúlni.
A tudomány aztán bebizonyította, hogy a gátmetszés nem előzi meg az inkontinenciát vagy a süllyedéses problémákat, így már nem rutineljárásként tekintünk rá, hanem csak indokolt esetben végezzük.
Az identikus pontokat kell összevarrni
Egy rosszul ellátott gátmetszés hosszú távon nagyon megkeserítheti a nő életét, így nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon korrektül és szépen kell ellátni (jelentős funkcionális és esztétikai vonzata is van).
A gát területén olyan szöveti struktúra van, ahol az izmok komplexen helyezkednek el, és ha itt metszést végzünk, akkor a szövetek – az izmok húzóerejének megfelelően – egymástól eléggé szokatlan szögben és módon távolodnak el. Ezek újraegyesítése tehát bizonyos tudást, tapasztalatot igényel. A megfelelő rétegeket, identikus pontokat kell összevarrni (nem olyan, mint egy egyenes vonalú metszés egyszerűbb sebészi öltésekkel történő összevarrása) – fejti ki dr. Ádám Zsolt, majd hozzáteszi:
Több magyar intézményben még mindig extrém magas a gátmetszés gyakorisága. A TritonLife-ban viszont kimagaslóan jó arányról árulkodnak a 2023-as adatok: a szülések mindössze 26–27%-ánál végeztek gátmetszést.
A látható sérülések ellátása
Amikor nem végeznek gátmetszést, de látható, evidens gátsérülés történik, akkor a túlfeszülés miatt a szövetek megrepednek és vérzés jelentkezik. Mivel ebben az esetben nem a szülést kísérő orvos ejtette a metszést, a sebszél nem egyenes, hanem általában szabálytalan, ami tovább nehezíti az egyesítést.
Gondoljunk bele, ha egy papírt eltépünk, mennyivel szabálytalanabb lesz a széle, mintha ollóval vágtuk volna el! Mivel nem respektálja az egyenes vonalakat, határokat, még egy látszólag kisebb, felszíni sérülést is nehezebb ellátni, mint egy nagyobb gátmetszést. Az orvosoktól tehát még több skillt, rutint és felelősséget igényel. Arra kell törekednünk, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot, hogy a gát alakja, formája, tónusa és funkcionális működése is helyreálljon – fogalmaz a szülész-nőgyógyász főorvos, majd a rejtett sérülések kapcsán a terület szakavatott képviselőihez, dr. Willner-Haring Péterhez és csapatához való továbbirányítás fontosságát emeli ki.
Rejtett sérülések – panaszok, tünetek
A szülő nők életét szinte teljesen felborító, testi és lelki szempontból sem könnyű témát sajnos az is bonyolítja, hogy később nem mindig fedi egymást a panasz és a sérülés mértéke.
Nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel. Bármelyik helyzet is áll fenn, fontos tudnunk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, és hogy a gát jó gyógyhajlamú terület!
Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek – mutat rá dr. Willner-Haring Péter.
Lerövidíteni a bolyongást
Sajnos még mindig számtalan helyzetben tabutéma az inkontinencia, az ezzel járó panaszok, pedig mindez odáig is vezethet, hogy szülés után nem tudunk visszatérni a megszokott környezetünkbe, nem merünk elmenni otthonról, társaságba járni, mindig arra kell gondolnunk, hol van a legközelebbi mosdó, szégyelljük magunkat, szorongunk, félünk a szexuális együttléttől, nem merünk szeretkezni…
Minderre a gyereknevelés súlya is ránehezedik, ennek a csodálatos, új fejezetnek a nehézségeivel, kihívásaival együtt. Régebben az érintett hölgyek sajnos több éven át bolyongtak az egészségügy labirintusában, a mi célunk azonban az, hogy ezt az utat lerövidítsük, tapasztalt szakorvos- és gyógytornász-gárdánkkal segítsünk a pácienseknek. A hölgyek általában azt mondják, hogy visszakapják az életüket, hiszen korábban elidegenedtek önmaguktól, a párjuktól, a környezetüktől – osztja meg velünk a sebészeti részlegvezető főorvos.
Megelőzés – a tudatos felkészülés ereje
Mindkét szakember azt vallja, hogy minden nőnek célszerű szülésfelkészítő tornára járnia, hiszen a gyógytornának nemcsak a gyógyulásban, a kismedencei rehabilitációban van markáns szerepe, hanem a prevencióban is.
Az, hogy egy asszony lehetőleg gátsérülés nélkül tudjon szülni, nagyon sokszor felkészülés függvénye is. A szülésznőknek nagy szerepük van abban, hogy olyan gyakorlatokról, gátedző eszközökről tájékoztassák a várandósokat, amelyekkel a terhesség 36–37. hetétől szimulálni lehet a gát feszülését, előkészítve a gátat arra, hogy a szülés során képes legyen ellazulni. Így az asszony megtanulja, hogy hogyan érdemes ellazítani ezt a területet, uralni és további lazítással még könnyebbé tenni a feszülő érzést. Ha egy nő életében ez a terület tabuterület, és semmilyen módon nem befolyásolt, tudatosított zóna, akkor a szülésnél sokkal nehezebben válik kooperatívvá – mondja dr. Ádám Zsolt, aki a gát masszírozásához alkalmazható illóolajokat is a figyelmünkbe ajánlja.
Roppant lényeges, hogy a gátvédelem ne divatból kerüljön bele a szülési tervbe, hanem az asszonyok járják körül azokat a szülésfelkészítő technikákat (a gátedző eszközök és illóolajok mellett akár a relaxációkat, hipnózisközeli állapotokat is), amelyek segítenek a gát ellazításában! Sőt, ugyanitt megemlíthetjük a vízben vajúdás lehetőségét is, hiszen a víz lazító, fájdalomcsillapító hatása az egész testre érvényes, beleértve a gátat is.
A gátsérülésről sem a szülést vezető orvos, sem a szülésznő, sem az édesanya nem tehet
Bár a tudatos felkészülés sokat segíthet a gátsérülések prevenciójában, azt sem lehet elégszer elmondani, hogy ha mégis történik sérülés, akkor nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni, hogy ki miatt alakult akkor úgy.
Hiába mondjuk, hogy például az elhúzódó kitolási szak és a nagyobb súlyú magzat okozhat gátsérülést, ezzel nincs kisegítve sem a szülészorvos, sem a szülésznő, sem pedig az édesanya. Az, hogy a magzat nagy súlyú-e, relatív, és hogy az elhúzódó kitolási szak mennyi kárt okoz a szövetekben, megjósolhatatlan. Azt szoktam mondani, hogy minden szüléskísérésnél a magzat a főnök, a magzat egészsége, jólléte az, ami vezeti, irányítja a szülést. Nem tudunk olyan szempontrendszert odatenni a szüléskíséréshez, ami alapján a gát védelme érdekében valamit másként csinálnánk. A súlyosbító, illetve hajlamosító tényezőknek tehát nincs olyan relevanciájuk a gyakorlati életben, ami miatt másképp cselekednénk a szülőszobán. A szülés utáni ellátás során tudunk érdemben foglalkozni a gát ellátásával – mutat rá dr. Ádám Zsolt.
Diagnosztika
Természetesen az a legelőnyösebb, amikor egyből, a szülőszobában felismerhető a probléma, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. A helyreállítás hatékonysága frissen, egyből szülés után a legjobb. A tapasztalat azonban inkább azt mutatja, hogy a szülés utáni fél és egy év közötti időszakban kerül felismerésre a sérülés.
A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék, amellyel a 2020-ban megnyílt TritonLife Kismedence Központ is dolgozik. Ez egy speciális, 3 dimenziós, forgófejes eszköz, ami olyan képet ad a kismedencéről, mint egy sokkal drágább, időigényesebb és a páciens számára megterhelőbb MRI-vizsgálat. A kapott keresztmetszeti-hosszmetszeti kép segítségével tudják egyértelműen megállapítani a záróizom-sérülés kiterjedését, a gátsérülés jellemzőit, a kismedencei szervek süllyedését, és felállítani a kezelési tervet.
Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e hozzánk fordulni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válaszom, hogy igen, érdemes! A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. Végeztünk például gátrekonstrukciós műtétet olyan páciensen is, aki 30 évvel ezelőtt szült – fejti ki dr. Willner-Haring Péter, aki minden esetben részletesen átbeszéli pácienseivel a várható előnyöket, az esetleges kockázatokat és a kapcsolódó tudnivalókat.
Hiánypótló szolgáltatás
A TritonLife Kismedence Központban dolgozó, elhivatott team hiánypótló szolgáltatást nyújt nemcsak Magyarországon, de az egész közép-európai térségben. A kismedencei régióval általában külön-külön foglalkozik a sebészet, a nőgyógyászat és az urológia. Mivel az ebben a régióban található szervek egymás mellett helyezkednek el és egymással úgymond közeli viszonyban vannak, ritkán fordul elő, hogy csak az egyiknél jelentkezik probléma, és az nincs hatással a többire. Ezt felismerve jöttek létre a kismedence központok szerte a világban, néhány éve már a TritonLife-ban is.
Megelőzni a súlyosbodást, javítani az életminőséget
A gátrekonstrukciós műtét (bár nem kis operációról beszélünk, a lábadozás általában 6 hét) az életminőséget jelentősen javító beavatkozás. A mellette szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat. Az izmok ugyanis fáradni, a hegek vékonyodni, a kompenzációs mechanizmusok pedig romlani fognak.
Ahogy fentebb is írjuk, a gyógytorna a gyógyulás másik központi pillére: miután az asszonyok túl vannak a beavatkozás utáni lábadozáson, a gyógytornász kollégák kiváló segítséget nyújtanak a funkció mihamarabbi helyreállításában. Nem titok, hogy Magyarországon kevés gyógytornász foglalkozik ilyen mélységekben ezzel a témával. Nem is csoda, hogy Rigóné Tavaszi Piroska, a kismedence területére szakosodott gyógytornász, manuálterapeuta és mentálhigiénés szakember már egy kisebb csapattal karöltve támogatja a nők jóllétét.
A gátrekonstrukciós operációkról itt fontos megjegyezni, hogy bár a műtéten átesett asszonyok a megfelelő idő elteltével vállalhatnak gyermeket, a továbbiakban hüvelyi úton nem, hanem csakis császármetszéssel szülhetnek. Egyéb esetben a rekonstruált gát újabb sérülése jöhet létre, és ennek a plasztikája már igen nagy kihívás.
Gát: tabuterület helyett legyen tudatosított zóna!
Óriási dolog, amikor az embernek van testtudata, főleg egy olyan területen, amire általában nem jellemző, hogy beleértendő a testtudatba, és amelyik a valaha létező legnagyobb terhelésnek van kitéve. Míg például az ázsiai kultúrában egészen kiskortól kezdve megtanítják a lányoknak, hogy hogyan tudnak bánni ezekkel az izmokkal (az intim izomzat erősítése ugyanúgy hozzátartozik a testedzéshez, mint minden más), addig az európai és a magyar nők „gátkultúrája” sajnos nagyon rossz – mutat rá dr. Ádám Zsolt, aki úgy véli, fontos tudatosítani a társadalomban, hogy ez a terület bizony harántcsíkolt, vagyis tudatosan befolyásolható izmokból áll.
Nagyon nagy különbséget jelent tehát, hogy mennyire van elhanyagolva vagy épp bevonva az általános izomműködésbe, és hogy mennyire edzett ez a terület, mind az intim együttlétek, mind a kismedence problémáinak megelőzése kapcsán.
Már a várandósság alatt is teher alatt van a medencefenék izomzata
Ha egy pillanatra eljátszunk a gondolattal (természetesen kisarkítva), hogy a gátsérülés kivédése miatt holnaptól mindenki császármetszéssel szeretné világra hozni a kisbabáját, akkor két dolog történne. Egyrészt jelentősen megugrana a császármetszés szövődményeinek aránya. (A császármetszés a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. Jelentős hasfali metszéssel hatolnak be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágják át, majd varrják össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét.)
Másrészt rádöbbennénk arra, hogy a hüvelyi szülés kivédésével sok olyan dolgot nem előzünk meg, ami már a várandósság alatt előfordul. A medencefenék izomzata ugyanis nemcsak a szülés alatt terhelődik, hanem már a várandósság alatt is teher alatt van. Gondoljunk a magzat, a magzatvíz, a méhlepény és a méh megnövekedett súlyára, amely a mozgás és a gravitáció miatt jelentős arányban a kismedence izomzatára terhelődik a várandósság utolsó hónapjaiban!
Ne menjünk tehát el amellett a fontos megfigyelés mellett, hogy sem a gátmetszés, sem a császármetszés végzése nem csökkenti annyival az inkontinencia kockázatát, mint ahogy azt korábban a tudomány gondolta.
Az emberi test egyik legnagyobb csodája
Végül, de nem utolsósorban arról kérdeztük dr. Ádám Zsoltot, hogy miért is mondhatjuk a gát gyógyulásáról, hogy az emberi test csodája?
A gátnak olyan biológiai gyógyhajlama van, amilyen az emberi szervezetben nincs máshol. A gátsérülés mellett, a végbélnyílásból történik a test legnagyobb koncentrációjú baktériuminváziója. Szintén közel van a hüvely, ahonnan a gyermekágyi váladék távozik, ami hasonlóan remek táptalaja a kórokozóknak. Sötét, zárt, mozgó területről van szó, méghozzá olyan helyen, ahol állandóan pang a nedvesség (hiába teszünk oda betétet, akkor is nyirkos marad). És mégis anélkül, hogy leragasztanánk és lefertőtlenítenénk, „egyszerűen” összevarrjuk és csodálatosan meggyógyul. Gondoljunk bele, hogy máshol a sebek csak akkor gyógyulnak meg jól, ha lefertőtlenítjük, leragasztjuk, nem áztatjuk, nem mozgatjuk és cseréljük a kötést az összevarrt seben – zárja gondolatmenetét a főorvos.
Köszönjük az értékes információkat dr. Ádám Zsolt szülész-nőgyógyász főorvosnak és dr. Willner-Haring Péter sebészeti részlegvezető főorvosnak!
Ismerd meg a TritonLife Magánkórház szolgáltatásait!
A TritonLife Róbert Magánkórház jelenleg az egyetlen olyan magánkórház, ahol
- 24 órás, állandó szülészet-nőgyógyászati, aneszteziológiai és neonatológiai ügyelet van jelen, amely képes azonnal a tettek mezejére lépni. Szakembergárdájuk azonos, evidence-based protokollok alapján működik, hogy a nap minden órájában ugyanazt a minőséget tudják garantálni, bárki legyen is éppen a helyszínen.
- emeltszintű perinatális intenzív centrum (PICII) működik, hogy a korábban érkező, illetve intenzív ellátást igénylő babák is maximális biztonságban legyenek, mindezt úgy, hogy egy percre se kelljen elválniuk az édesanyjuktól.
Bejelentkezés hozzászóláshoz
- Nincsenek hozzászólások
Hozzászólások