"Nem normális, ha hüvelyi szülés után minden megváltozik!"

A szülés hatalmas terhet ró az anyai szervezetre, elég csak arra gondolni, hogy a baba feje és a szülőcsatorna szélessége között mekkora téraránytalanság lehet. Az anyai szervezet – a szövetek nagyfokú tágulékonysága révén – csodálatosan tud alkalmazkodni ehhez az igénybevételhez, de nem ritka, hogy ez is kevésnek bizonyul. Ilyenkor a gáttájék kisebb-nagyobb mértékben sérülhet. Dr. Novák András sebész-proktológussal, a TritonLife Magánkórház főorvosával arról beszélgettünk, elkerülhetők-e ezek a sérülések, illetve mikor és milyen tünetek esetén kell arra gondolni, hogy mindenképpen ideje lenne szakorvost felkeresni a szülés után tartósan fennálló panaszokkal.

Kezdjük talán azzal, hogy a szülészorvos hibájaként róható-e fel, ha a szülés közben gátsérülés következik be?

Ha a szülés során nem kívánt esemény következik be, óhatatlanul felelőst keresünk, ám a gátsérülés éppen egy olyan következmény, aminek a valószínűségét ezernyi körülmény befolyásolhatja a szülés alatt. Ráadásul e körülmények jelentős részére semmilyen ráhatásunk nincsen, tehát azt kell mondanunk, hogy szülési gát- és záróizom-sérülés volt, van és lesz, akár a leggondosabb szülésvezetés mellett is. Különösen akkor kell számítani ilyen sérülések bekövetkeztére, ha az újszülöttet vákuummal vagy fogóműtéttel segítették a világra. Ilyenkor is azt kell azonban figyelembe venni, hogy elsődleges cél, hogy a magzat épen és egészségesen jöjjön a világra, még ha ennek ára a gáttájék sérülése is. Ám mindenképpen a szülésnél közreműködő személyzet, az orvos és a szülésznő felelőssége, hogy lehetőség szerint mindent megtegyen a sérülések elkerülésére – például megfelelő gátvédelemmel –, felismerje és ellássa a sérülést, amennyiben az mégis bekövetkezik, és nem utolsósorban a pácienst is tájékoztassa a történtekről és az esetlegesen szükséges további teendőkről.

Minden esetben tünetekkel jár, ha a szülés közben sérül a gát vagy a végbélzáróizomzat?

A szülés közbeni mélyebb szöveti sérülések nem minden esetben és nem is mindig azonnal okoznak tüneteket. Érdekességként megemlítem, hogy ultrahangvizsgálattal jóval több esetben fedezhetők fel sérülések, mint ahány esetben tünetek is jelentkeznek. Az sem ritkaság, hogy a sérülés rövid távon teljesen tünetmentes, és a következmények csak jóval később, a menopauza után, akár 65-70 éves kor felett mutatkoznak meg. Aztán természetesen előfordulhatnak olyan esetek is, amikor akár súlyos gátsérülés sem jut el abba a stádiumba, amikor már tüneteket okozhatna, hiszen a sérülést a szülészorvos a szülést követően azonnal észleli és megfelelően ellátja.

A szülés után meddig számíthatunk arra, hogy a tünetek maguktól is megszűnnek?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először is azt kell tudnunk, hogy a végbélzáróizom sérülésére visszavezethető széklettartási zavar súlyossága többféle lehet. Legsúlyosabb formájában a páciens a kemény, formált széklet tartásával is küzd, ilyen esetekben mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni már a rutin 6 hetes szülészeti-nőgyógyászati kontrollvizsgálat előtt. Enyhébb esetekben csak a hígabb széklet és a szelek tartása jelent nehézséget, ilyen esetekben hosszabb ideig, akár 3 hónapig is alappal reménykedhet a páciens abban, hogy tünetei fokozatosan önmaguktól megszűnnek.

Tudjuk tehát, mikor szükséges mindenképpen orvoshoz fordulni. De ki legyen az az orvos, akit felkeresünk?

A gátsérülés kapcsán bekövetkező sérülések gyakran nemcsak széklet-, hanem vizelettartási zavarokhoz is vezethetnek. A két tünet alapvetően két különböző szakterülethez tartozik: az utóbbi kivizsgálása és kezelése urológus vagy uroginekológus (a nőgyógyászati kórállapotokkal összefüggő húgyúti problémák terén jártas specialista) feladata, míg a széklettartási problémák a proktológusok szakterületét képezik. Ez utóbbi téren is megfigyelhető specializálódás, a gátsérülésekre visszavezethető székletinkontinencia kezelésében leginkább jártas szakemberek ma már a proktoperineológusok.

A széklettartási zavarokon kívül milyen problémák jelentkezhetnek még a szülés után?

A szülés előtt már fennálló proktológiai tünetek természetesen a szülés után is visszatérhetnek. Ezenkívül előfordulhat, hogy levegő vagy széklet jellegű váladék távozik a hüvelyből. Ez arra utal, hogy a sérülés következtében rendellenes összeköttetés, úgynevezett sipoly vagy fisztula alakult ki a hüvely és a végbél között. Ez is orvosi kezelést igénylő állapot.

Tudnak-e az édesanyák bármit is tenni orvosi segítség nélkül a tüneteik megszüntetésére?

Meg lehet ugyan próbálkozni a széklet állagának módosításával az étrend megváltoztatásával, de a szülés utáni széklettartási és egyéb proktológiai problémák megoldása alapvetően szakember feladata. Rendkívül nagy a 6 hetes szülészeti kontrollvizsgálat jelentősége, hiszen az orvos ilyenkor észlelheti a sérülést, iránymutatást adhat és javaslatot tehet a további teendőkre vonatkozóan. A problémák egy része medencefenék-tornára szakosodott gyógytornász által vezetett gyakorlatok segítségével orvosolható. Nagyon fontos azonban, hogy a speciális gyógytorna részét képezze az önellenőrzés is, enélkül ugyanis a legcsábítóbbnak hangzó intimtorna sem tölti be megfelelően a feladatát. Alapelv, hogy mindenki saját maga tudja legpontosabban követni, mi történik a testében, ezért elengedhetetlen a biofeedback, azaz a biológiai visszacsatolás. Ha a gyógytorna sem hozza meg azonban a várt javulást, akkor különböző műtéti megoldások léteznek a gát- és záróizom-sérülés rekonstrukciójára, ezzel a panaszok megszüntetésére vagy enyhítésére.

Végül mi az az üzenet, amit mindenképpen fontosnak tart eljuttatni az érintettek számára?

Köszönjük az értékes információkat Dr. Novák András sebész-proktológus főorvosnak!

Az interjút készítette: Matics Kata, az Intima.hu női egészségportál alapítója, és Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus főorvos, az Intima.hu megbízott főszerkesztője

Szakmai lektorálás: Dr. Novák András sebész-proktológus, a TritonLife Magánkórház főorvosa

A TritonLife Róbert Magánkórház jelenleg az egyetlen olyan magánkórház, ahol

• 24 órás, állandó szülészet-nőgyógyászati, aneszteziológiai és neonatológiai ügyelet van jelen, amely képes azonnal a tettek mezejére lépni. Szakembergárdájuk azonos, evidence-based protokollok alapján működik, hogy a nap minden órájában ugyanazt a minőséget tudják garantálni, bárki legyen is éppen a helyszínen.
• emeltszintű perinatális intenzív centrum (PICII) működik, hogy a korábban érkező, illetve intenzív ellátást igénylő babák is maximális biztonságban legyenek, mindezt úgy, hogy egy percre se kelljen elválniuk az édesanyjuktól.