Amikor nőgyógyászati daganatok szóba kerülnek, hajlamosak vagyunk azonnal a méhnyakrákra gondolni, miközben a petefészekrákról kevesebb szó esik. Pedig fontos lenne a petefészekrákkal kapcsolatos ismeretek tudatosítása is, hiszen a tünetek alapján többnyire csak későn merül fel e betegség gyanúja, noha idejekorán felismert esetekben a kezelés ma már akár teljes gyógyulást is hozhat. A petefészekrákrákról, tüneteiről, kezelési lehetőségeiről beszélgettünk Dr. Szécsi Dáviddal, a Wáberer Medical Center nőgyógyászati sebészével.

November 8-án és 9-én tartotta meg I. kongresszusát a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága (MNOT) és a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság (MMKT). Az előadások a nőgyógyászati rákok szinte minden aspektusát felölelték. A színvonalas szakmai programból azokat a szempontokat gyűjtöttük össze a teljesség igénye nélkül, melyek minden nő érdeklődésére számot tarthatnak.

Világszerte évente közel negyedmillió nőbetegnél diagnosztizálnak petefészekrákot. Ez a nők nyolcadik leggyakoribb daganatos betegsége és a nők daganatos halálozásának hetedik helyét foglalja el, ami kb. 140 000 nőbeteg halálát jelenti évente a világon. Ezek szerint a nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálozásért a petefészekrák felel.¹ A petefészekrák gyakoriságáról és várható halálozási arányokról, valamint a korai tünetekre való figyelemfelhívásról szól bejegyzésünk.

Egészen mostanáig a petefészekrák kezelési lehetőségei a műtétre és a kemoterápiára korlátozódtak. 15 év után az előrehaladott petefészekrákos betegek kezelésére egy új, hatásos lehetőség jelent meg. A petefészekrák műtéti, kemoterápiás és biológiai terápiás kezelési lehetőségeiről szól ez a bejegyzésünk.

Amikor a nőgyógyászati rákok szóba kerülnek, szinte mindenki a méhnyakrákra, esetleg a mellrákra gondol. Bár kétségtelen, hogy ezek a leggyakoribbak és legismertebbek, ám a rosszindulatú daganatok minden női nemi szervet megtámadhatnak. A petefészekrákról kevesebb szó esik, pedig sok nőt megbetegítenek, és a korai felismerés terén is bőven van még mit tennie betegnek és orvosnak egyaránt.

A petefészekrák tünetei, különösen korai stádiumban olyannyira jellegtelenek, hogy a korai diagnózis igen nehéz.¹ A tünetek összetéveszthetők egyéb, veszélytelen betegségek tüneteivel, továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot. Milyen tünetei vannak a petefészekráknak a korai stádiumban és hogyan diagnosztizálható - erről szól bejegyzésünk.

Információs anyagunkból tudj meg mindent a petefészekrák korai tüneteiről, a petefészekrák típusairól, a betegség felismeréséről és a kezelésekről.

Egy igazán jó hírrel örvendeztethetünk meg benneteket, ugyanis a Női Liga tagjai együttműködésének köszönhetően egy komoly sikerről számolhatunk be most nektek!

Budapest, 2019. június 12. – A Gerbeaud-házban kerül bemutatásra Fejős Éva második, BRCA petefészekrák ihlette novellája, „Citrom-vanília, ebben a sorrendben” címmel. Az írónő legújabb novellája, amelyet a Mályvavirág Alapítvány felkérésére vetett papírra, „A tizenharmadik villamos" folytatásaként jelenik meg.

Október 10-én az Allee Bevásárlóközpontban Fejős Éva bemutatja új novelláját, A tizenharmadik villamost. Az esemény szervezője a Mályvavirág Alapítvány, így egy kerekasztal beszélgetés keretein belül a résztvevők tájékozódhatnak, beszélgethetnek a petefészekrákról az írónővel, szakértőkkel és egy érintettel is. 

A tizenharmadik villamos Fejős Éva legújabb novellájának címe, amelyet a Mályvavirág Alapítvány felkérésére vetett papírra. De vajon mi köze éppen a tizenharmadik villamosnak a nőkhöz? A történetben a huszonéves Heni egy estéjét izgulhatjuk végig az írónőtől megszokott könnyed, lebilincselő stílusban. A novella 2018. október 10-én debütált és országszerte ajándékként kapják a női vásárlók a Libri pénztáraknál.

Május 8. a Petefészekrák Világnapja. Ez a ráktípus egy nagyon nehezen felismerhető betegség, hiszen a betegség korai stádiumában nem specifikus tünetek jelentkeznek, hanem olyanok, amelyek könnyen általánosíthatóak, és összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel, például: puffadás, alhasi fájdalom, gyomorrontás. A petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban - nagyon rossz prognózissal - kerül orvoshoz.

Egy most megjelent vizsgálat arra figyelmeztet, hogy fokozottan veszélyeztetettek a petefészekrák szempontjából azok a nők, akinél az átlagosnál kisebb számban vannak jelen a normális hüvelyflóra részét képező úgynevezett laktobacillusok. Azt is megfigyelték, hogy az örökletes petefészekrákra hajlamosító genetikai eltérés jelenlétében ugyancsak kevesebb „jó” baktérium van jelen a hüvelyben.

A  petefészekrák kiterjedtsége illetve előrehaladottsági foka alapján a betegséget stádiumokba sorolják. A betegség stádiumának megállapítása nagyon fontos az adott beteg legmegfelelőbb kezelésének kiválasztásához, valamint információt nyújt a betegség prognózisával kapcsolatban is. Az európai nőgyógyászok/onkológusok leggyakrabban a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség (FIGO = International Federation of Gynecology and Obstetrics) stádumbeosztását használják.

A Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) és az International Ovarian Tumor Analysis (IOTA) csoport 2018. szeptember 28−29-én tartotta továbbképző rendezvényét. A továbbképzés egyik kiemelt témája volt, miként tehetjük pontosabbá és megbízhatóbbá az adnexképletek ultrahang-diagnosztikáját.

Női rákokról szólva először valószínűleg mindenkinek a mellrák, esetleg a méhnyakrák jut eszébe, miközben talán nem is gondolunk arra, hogy van egy veszedelmes formája, a petefészekrák, ami viszonylag kevés figyelmet kap. Május 8-án, a Petefészekrák Világnapján női sorsokról, semmitmondó tünetekről, a korai diagnózis fontosságáról...

A petefészekrák keletkezéséhez vezető folyamatokat nem teljesen ismerjük, de vélhetően összefüggésben vannak a reprodukcióval és a tüszőrepedéssel. A petefészekrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti.

Az idei kampány legfontosabb üzenete: Felfedezni!

Négy petefészekrákkal érintett, bátor nővel készített a Mályvavirág Alapítvány kisfilmet, amelyben betegségükről, a petefészekrákról beszélnek. Felhívják a figyelmet a korai diagnózis fontosságára, amely ennél a betegségnél egy fontos, mégis nehéz feladat! A nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálesetért a petefészekrák felel, évente mintegy 150 ezer nő halálát okozza világszerte. Hazánkban 700 nőt veszítünk el évente.

Az Összefogás a mellrák ellen (rózsaszín Lánchíd) összegyűjtötte a leggyakrabban ismételt kérdéseket a leggyakoribb női betegségek (endometriózis, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák) és férfi betegségek (prosztatarák, hererák) után járó SZJA-kedvezmény-ről, melyről korábban már mi is írtunk.