,,Az információ gyógyít”—talán ez lehetne a diagnosztika legforradalmibb irányának filozófiája, legalábbis úttörőjének, dr. Peták István, kutatóorvosnak, vagy mondhatjuk megszállott rákkutatónak biztosan. Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a daganatok részben öröklött, részben szerzett genetikai hibák miatt alakulnak ki, vagyis tudjuk, hogy a betegségnek molekuláris oka van, így független lehet attól, hol jelentkezik az elváltozás. A klasszikus vizsgálatok mellett ma már helyet követel az úgynevezett molekuláris diagnosztika az igazán célzott gyógyításban. 

A rosszindulatú daganatos betegségek sikeres kezelésének kulcsa az idejekorán meghozott, megalapozott döntés. Ehhez megfelelő alapot szolgáltat az onkoteam terápiás javaslata, de könnyen előfordulhat, hogy felmerülő kételyeinek eloszlatása érdekében a beteg másodvéleményre is támaszkodna. Ehhez ma már a hazai szakorvosok tudásán, tapasztalatán túl a mesterséges intelligencia is rendelkezésére áll. Dr. Szántó Istvánt, az Oncologic Kft. vezető főorvosát kérdeztük arról, hogy a Watson for Oncology miként állítható a betegek szolgálatába.

,,A legnagyobb probléma, hogy sokan az alternatív megoldásokat keresik, pedig a legrövidebb út még mindig az, amit az onkológusunk javasol nekünk” — véli dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus, klinikai gyógyszervizsgálatokat koordináló orvos. Szerinte fontos a bizalom, de a beteg utak ma már mindenütt ki vannak dolgozva és akkor jár a beteg a legjobban, ha azt követi.

Október hagyományosan a mellrák elleni küzdelem hónapja. Szeptember 29-én „Minden nő számít!” címmel tudományos rendezvényen vehettek részt az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémián, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák ellen! Egyesület szervezésében. Összegyűjtöttük az előadások legfontosabb üzeneteit.

Március 24-én megjelent az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és sugárterápia Tagozatának ajánlása a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban.

A European Cancer Patient Coalition által kiadott közlemény daganatos betegeknek szól, kifejezetten a koronavírus járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről és teendőkről. A közlemény ezen része az onkológiai intézményben történő tartózkodásról szól.

A rendszerben elveszett betegek, hiányos tájékoztatás, előítéletek, végeláthatatlan várólisták a diagnosztikában és megtagadott vizsgálatok – problémák, amik súlyosan befolyásolják a rákos betegek gyógyulását. Daganatos betegek osztották meg az Intimával tapasztalataikat a hazai egészségügyről, nőgyógyászati és onkológiai ellátásról és az egészségügyi dolgozókról. Véleményük alapján látleletet kaptunk a hazai egészségügy rendszer szintű problémáiról.

Budapesten elsőként a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegén egy 47 éves, előrehaladott petefészek-daganatban szenvedő nőn alkalmazták azt az úgynevezett HIPEC (Hypertermic Intraperitoneal Chemotherapy) kezelést, amely a kiterjedt – hashártya érintettséggel is járó – petefészek-daganatos betegek terápiájában kaphat jelentős szerepet. Hazánkban évente mintegy 1300 új petefészek-daganatot diagnosztizálnak, 70%-ban előrehaladott stádiumban. A speciális, a NEAK által egyedi méltányosság alapján támogatott eljárás éppen az ő túlélési esélyeiket javíthatja.