Több mint egy év telt el azóta, hogy Kínában azonosították a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) által előidézett 2019-es koronavírus-betegséget (COVID19). A SARS-CoV-2 gyorsan elterjedt a világban, jelentős megbetegedéseket, halálozást és társadalmi zavart okozva. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatósága (FDA) által legutóbb engedélyezett két COVID19 elleni vakcina a pandémia végének reményét keltette, de a vakcina rendelkezésre állását, elosztását és a vele kapcsolatos bizonytalanságot érintő kihívások, valamint a vakcina csökkent hatékonyságát vagy a természetes immunitás legyőzését kiváltó variánsok megjelenése valószínűsíti a SARS-CoV-2 további terjedését.

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra engedélyezett mRNS-vakcinákkal szembeni egyik fő kritika a fejlesztés gyorsasága. Mehet-e a gyorsaság a minőség rovására? Elmaradhattak-e fontos vizsgálatok annak érdekében, hogy az oltóanyag mielőbb elérhetővé váljon? Ad-e okot aggodalomra vagy bizalmatlanságra a folyamat gyors üteme vagy bátran vállalhatjuk az oltást a magunk és környezetünk mielőbbi védettsége érdekében? Kérdéseinkre dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium virológus kutatómunkatársa ad választ.

A COVID-19 világjárványnak csak egyetlen aspektusa, hogy a koronavírus-fertőzésben emberek milliói betegednek meg és százezrek halnak meg. A pandémia hatással van a gazdaságra, új szokásokat alakít ki (gondoljunk csak az újfajta “kézfogásra” vagy a maszkviselésre), amelyek egy része vélhetően a járvány után is velünk marad.

Az elmúlt több mint másfél évben számos új információval gazdagodtunk a COVID- (koronavírus) fertőzésekre vonatkozóan. Nagyon hamar kiderült, hogy vannak olyan betegcsoportok, akik az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek mind a megfertőződésre, mint pedig a kedvezőtlen kimenetelekre. Kockázati tényezőnek bizonyult többek között a rosszindulatú daganatos betegség fennállása is. Videóbeszélgetésünkben Prof. Dr. Torzsa Péter családorvost (Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék) és Dr. Mühl Dorottya klinikai orvost (Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika) kérdezte az Intima alapítója, Matics Kata arról, milyen speciális szempontokat kell figyelembe venni az orvosnak, ha alapbetegsége folytán nagy kockázatú betegnél kell megterveznie a COVID-fertőzés kezelését.

A koronavírusfertőzöttek zöme mérsékelt légúti tüneteket tapasztal a betegség során. A Covid-19 oki terápiájára (azaz a vírus elpusztítására az emberi szervezetben) nem áll rendelkezésre olyan hatóanyag, amely megfelelően hatásosan, ugyanakkor biztonságosan lenne alkalmazható vény nélküli gyógyszerként. 

December folyamán két mRNS alapú oltóanyag is forgalomba hozatali engedélyt kapott a SARS-CoV-2 koronavírus elleni aktív immunizálásra. A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztéseként kidolgozott vakcina, illetve a Moderna gyógyszergyár által fejlesztett oltás hatásossága és biztonságossága éppúgy bizonyított, mint bármely más engedélyezett gyógyszeré, sokakban mégis kételyeket ébreszt, hogy az mRNS-technológia rövidebb múltra tekint vissza, mint a hagyományos oltóanyagok. Van-e okunk tartani a védőoltástól? A kérdésre dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója ad választ, aki dr. Karikó Katalin mellett aktívan részt vett a Pfizer új termékének fejlesztésében.

A Covid-19 járvány kellős közepén végre elérhetővé vált a védőoltás. Természetesen alapvető kérdés ilyenkor, hogy terhesség alatt javasolt-e az oltás? Hiszen az egyik oldalról egy új vakcináról van szó, mindennek a tetejében pedig terheseknél még nem is vizsgálták a hatásait és a veszélyeit sem. A másik oldalról viszont a Covid-19 fertőzés terhesség alatt komolyabb lefutású lehet, több a súlyos szövődmény. A terhességgel kapcsolatos kórállapotok tekintetében (vetélések, koraszülések, stb) pedig egyelőre egymásnak ellentmondó kutatási eredmények láttak napvilágot. 

Az Európai Unió tagországainak biztonságos gyógyszerellátásáért felelős Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) vizsgálja, hogy lehet-e összefüggés az AstraZeneca COVID-vakcinájával végzett oltás és az oltottak körében előforduló tromboembóliás események között.

Oltásellenes/vírusszkeptikus körökben gyakran elhangzó érv, hogy a kísérleti oltások beadatását túlságosan kockázatosnak tartják. Egyébként igazuk van: a kísérletezés a laboratóriumokba való! Kísérletezzenek sejteken, egereken, de ne embereken!

Vezethet-e a COVID-19 elleni vakcináció meddőséghez? Adható-e a védőoltás terhes nőknek és szoptató anyáknak? Milyen szempontokat mérlegelnek a szakmai szervezetek e különleges populációk oltására vonatozó irányelvek kidolgozásakor? E fontos és sokakat foglalkoztató kérdésekre dr. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója ad választ.

Már statisztikai tények is bizonyítják, hogy a világban jelenleg zajló COVID-19 járvány sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezik az időseknél és bizonyos krónikus betegségekben (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák) szenvedőknél. Megemelkedett halálozási ráta jellemző az elhízott és dohányzó személyek esetében is, de a betegség általában enyhébb lefolyású a gyermekekben és a fiatalabb népesség körében.

A koronavírus-járvány (COVID19) világszerte felborította a gyermekek és családjaik életét. A COVID19-hez hasonlóan terjednek a félrevezető információk is, amelyek fokozzák a diszkriminációt és a megbélyegzést is. Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja egészségügyi szakértőkkel karöltve azon dolgozik, hogy a tények diadalmaskodjanak a félelem felett, és a családok megbízható útmutatást és kérdéseikre válaszokat kaphassanak.

Magyarországon is lehetőség van az úgynevezett mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcinák beadására várandós és szoptató anyák számára. Bár hazánkban már hónapok óta tart ezen csoportok oltása, sokan inkább kivárnak. A harmadik hullám elvonultával reménykedtünk abban, hogy a járvány nem tér vissza. Most, a negyedik hullám beköszöntével bizakodunk, hogy nem éri a társadalmunkat olyan mértékű veszteség, mint az előző hullámban. A bizakodásnál azonban többet tehetünk azzal, ha minél szélesebb átoltottságot érünk el. Teljesen érthető a terhesek és szoptató anyák félelme az oltástól, hiszen ők nemcsak saját, de magzatuk és gyermekük egészségéért is aggódnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfrissebb tudományos eredményeket, amelyek a mRNS-alapú oltóanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre állnak.

Az utóbbi napokban megszaporodtak azok a hírek, melyek szerint azokban az országokban is csökkenteni igyekeznek az otthonszülések számát, ahol ez egyébként rendszerszinten áll rendelkezésre a várandósok számára, akár közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében. Sőt egyre több helyen kategorikus tiltást is bevezetnek az otthonszülések vonatkozásában, így a járványhelyzetre tekintettel azok is kórházba kényszerülnek, akik eredetileg otthon tervezték világra hozni gyermeküket. Az Anyasapás.hu szerzője utána járt az otthonszülés kérdésének koronavírus járvány ideje alatt is.

November elején az aszpirin bekerült a COVID-19 miatt kórházi ellátásra szoruló betegek terápiáját kutató legnagyobb klinikai vizsgálat, a RECOVERY által tanulmányozott gyógyszerek közé. Az Oxford Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat során Nagy-Britannia 176 kórházából gyűjtenek adatokat, több mint 16 ezer olyan betegtől, akik a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ellátásra szorultak.

Van-e összefüggés a koronavírus fertőzés súlyossága és egyes gyógyszerek alkalmazása között? Erre adunk nekünk érthető választ Dr. Dér Péter és Dr. Csupor Dezső szakgyógyszerészek segítségével.

Egy tanulmány szerint a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek mennyiségét a szülés időpontjában alapvetően nem befolyásolta a terhesség alatti vakcináció időpontja.